TELJES keresés

ne, tiltószó (aoristos és múlt idő esetén eltűnik az augmentum; gyakran a sma követi)

én, 1. személyű személyes névmás

derültség, izgalom, megrészegülés, részegség; önteltség, önhittség, beképzeltség, dölyf, gőg, fennhéjázás [√mad]

örökké elragadtatott, önfeledt, részeg [mada, √mad]

Kṛṣṇa, Madhu leszármazottja; mfn – tavaszi, mézes, édes [madhu, mā-dhava]

édes, kellemes, örömteli; n – méz [√mad]

„mézcsináló”, méh [madhu-kara]

Kṛṣṇa, „Madhu elpusztítója” [madhu-√sūd]

középső; n – közép, vmnek a közepe, középpontja, középső, belső része

középen álló, semleges, pártatlan, közvetítő, szemlélő

legközépsőbb, középső, középen lévő, középső szülött, minőségű; semleges [madhya]

ajándékokkal bíró, azokat adományozó, bőkezű; m – Indra [magha, √maṁh]

(10U) fellelkesít, megörvendeztet; dicsőít, imád, nagyon tisztel; mf(ī)n – nagy, hatalmas, erős; f – „nagyvilág”, Föld, föld [√mah]

nagy fegyver, nagy íj [mahat-astra; √as]

nagy, hatalmas, fontos, sok; buddhi [√mah]

nagylelkű, nemes szívű, emelkedett, fennkölt, méltóságos, magasztos, isteni erővel bíró [mahat-ātman]

a Föld kedvéért [mahī-kṛta, mahat, √kṛ]

nagyság, hatalmasság, fennség, dicsőség, mágikus erő [√mah]

(den, Ā) boldog, örömteli; virágzik; tisztelt, nagyra becsült

nagyobb, hatalmasabb, erősebb [mahat, √mah]

baráti, barátságos, jó szándékú; n – barátság; -ī f – barátság, jóindulat [mitra, √mith]

(6P) süllyed, merül, megmártózik, lemegy, pokolra száll, elpusztul, meghal

tengeri lény: cápa, krokodil, delfin

méh; légy

tisztátalanság (szó szerint és képletesen), szenny(folt), por [~√mlai]

virágfüzér, koszorú [mālā]

enyém [mama, mad]

enyém [mama, mad]

(48U) gondol, elképzel; vmt (Acc) vmlyennek (Acc, Dat) tekint; megért, felfog, érzékel, tekint, értékel; elmét vmre irányít

vélemény, felfogás, eszme; cél, szándék; önhittség, büszkeség; mn– tisztelet; m – ház, lakhely; díszítés; fény; n – megmérés, kimérés; mérték, stenderd; méret, kiterjedés; forma, megjelenés; bizonyíték, bizonyítás eszköze [√man]

elme [√man]

elmével kapcsolatos, tudati, elmebeli, elmében végrehajtott; elmés, eszes [manas, √man]

Manuval kapcsolatos, -tól származó, emberi; m – ember

lassú, nehézkes, lusta, közönyös; gyenge, csekély, erőtlen; ostoba, bolond [√mand]

korong, kör, bármi, ami kör alakú; terület, ország, világ; szomszédság; csoport, sokaság [√maṇḍ]

drágakő, gyöngy

gondolkodó, véleménnyel bíró; büszke, öntelt; össz: vmvel bírónak gondoló [√man]

Sahadeva kagylókürtje, „drágakő-virágú” [maṇi-puṣpa]

gondolat, nézet, nézőpont; eszme, felfogás; ima, himnusz [√man]

gondolkodó, eszes, bölcs [√man]

gyors, mint a gondolat; m – gondolat gyorsasága

„elme-szekér”, vágy, kívánság, ábránd, fantázia, illúzió; vágy tárgya [manas-ratha]

gondolandó, vmnek tekintendő, nézendő, elképzelendő; elismerendő, állítandó [√man]

gondoló, tanácsadó [√man]

„gondolat eszköze”, szent szöveg, ima, védikus himnusz [√man]

gondolkodó; m – gondolkodó lény, ember, az Ember, Manu [√man]

emberi, emberrel kapcsolatos; m – (csak össz végén) ember, férfi; -ī f – nő [manu, √man]

emberi; m – ember [manu, √man]

hangulat, vérmérséklet; szenvedély, lelkesedés, hév; düh, harag; bánat, fájdalom [√man]

halál, meghalás, elmúlás [√mṛ]

lágyság, simulékonyság, puhaság, szelídség, kedvesség [mṛdu, √mṛd]

holdhónap, melynek kezdetén a Hold belép a Mṛga-śiras („antilop-agancs”, ~Orion) csillagképbe (illetve a hozzá tartozó holdházba, ez kb. február vége, március eleje), ez az 1. hónap [mṛga-śiras]

(fényben megcsillanó) porszem; fénysugár, napsugár, holdsugár; délibáb; m – Marīci [~marut]

halandó; m – halandó lény, halandók világa; n – test; f – halál [√mṛ]

szél, levegő, életlevegő (testben); pl – Marut, 7 szél-, viharisten, „villanó, villámló”

a Marutokhoz kapcsolódó, szeles, levegős; m – szél

Hold, (hold)hónap [mās, √mā]

gondolt, tekintett; felfogott, megértett; jóváhagyott, helyes, tisztelt; n – gondolat, meggyőződés, vélemény, tan [√man]

„anyában (= tűz-csiholó fa) növekvő”, szél [mātṛ, √śvi-√śū]

gondolat, szándék, eltökéltség, vágy; vélemény, nézet, meggyőződés; elme, érzékelés; -yā – szándékosan [√man]

anya

(5) elem, anyag, anyagi javak, vagyon; össz: mérték (mennyiség, méret, összeg, időtartam, hossz, magasság, távolság, stb.), méret; vmnek a teljessége, csak vm, kizárólag vm; mf(ā/ī)n – vmnek a mértékével bíró, pont olyan, mint vm [√mā]

irigység, féltékenység, rosszindulat, rosszakarat [matsara, mad]

tőlem, belőlem, miattam [mad]

anyai nagybácsi [mātṛ]

némaság, hallhatás, hallgatási fogadalom [muni, √man]

néma, hallgatag, némaságot tartó; m – hallgatag bölcs (=muni) [muni, √man]

illúzió, természetfeletti erő, varázslat

össz: vmből álló, vm összetételű, vmvel tejes

mentális erő, értelem, bölcsesség, eszesség [√mith]

áldozat (= medha); f – értelem (= medhā) [~√mith]

tanult, eszes, bölcs, jó memóriájú tudós [medhā, ~√mith]

Meru-hegy

gondolandó, megfontolandó, megvizsgálandó, figyelemve vevendő [mīmāṁsā, √man]

kevert; különféle, sokoldalú [√miśr]

páros; m – pár (fárfi-nő); n – párosodás, nemi egyesülés; vm kiegészítő párja, másik fele [√mith]

fordítva, ellentétesen, hibásan, tévesen, hamisan, helytelenül; tévesen, megtévesztően, félrevezetően, hamisan; hiábavalóan [mithu, √mith]

barát, társ; m – Mitra [√mith]

élvezendő, örülendő, boldog [√mud]

hiábavaló, sikertelen, haszontalan; -m – hiábavalóan, haszontalanul, oktalanul [√muh]

tudatosság elvesztése, zavarodottság, figyelmetlenség, megtévesztettség; hiba [√muh]

tudatosságtól megfosztó, megtévesztő, elcsábító, összezavaró, tévútra vezető; n – megtévesztés, csábítás, zavarodottá tevés [√muh]

elbűvölő, elcsábító, összezavaró, megzavaró, megtévesztő; -inī f – csábító, magával ragadó nő [√muh]

megtévesztett, megzavart, megcsalt, rászedett [√muh]

megszabadulás, felszabadulás vm alól (Abl) [√muc]

(16U) meghal

szarvas; bármilyen vadállat „kóborló” [~√mārg]

oroszlán, „vadállatok királya” [mṛga-indra]

halott; eltávozott, eltűnt; n – halál [√mṛ]

halál, meghalás [√mṛ]

halállal bíró, halálnak alárendelt [mṛtyu, √mṛ]

(6U) elenged, megszabadul vmtől (Abl); elhagy, felad vmt; elenged, eldob

(1U) örül, örvendezik vmtől (Inst) vmben (Loc)

tudatosságát vesztett, elbódult, megzavarodott, összezavarodott, bizonytalan, elveszett; ostoba, bolond [√muh]

(4U) elkábul, öntudatlanná válik, megzavarodik, hibázik, eltéved

hirtelen, azonnal, tüstént, rögvest; minden pillanatban, folyamatosan, állandóan; ismételve: újra és újra, pillanatról pillanatra

száj, csőr, arc, eleje vmnek, teteje vmnek; irány, égtáj

szájból-fejből jövő, szájjal-fejjel kapcsolatos; vm élén álló, legfőbb; m– vezető [mukha]

kioldozott, meglazított, szabaddá tett, felszabadított; elhagyott; felszabadult, megszabadult [√muc]

felszabadulás, megszabadulás vm től [√muc]

gyökér, alap, forrás, eredet, kezdet, alj [~√mūl]

megszabadítani vágyó, megszabadulni-felszabadulni vágyó [√muh]

borotvált, megnyírt, lenyesett ágú, levelű (fa); m – borotvált ember [muṇḍa; √muṇḍ]

(hallgatag, némasági fogadalmat tartó) bölcs [√man]

sásszerű fű, nád, nádszerű fű „sisegős” [√muñj]

homlok, vm feje, eleje, kezdete, vezetője

alvadt; szilárd formát felvett, formát öltött, anyagi, megtestesült, hús-vér; valóságos [√mūr, √mūrch]

kézzelfogható forma, test, megtestesülés, megszemélyesülés, inkarnáció; minden, aminek alakja, határa van: ember, személy, alak, megjelenés; kegyszobor [√mūr, √mūrch]