haaz előtte álló szót hangsúlyozza, főleg, ha az a mondat elején áll; valójában, tényleg, igazán, természetesen
hā (jahāti)(3U) elhagy, otthagy, felad
haimavatī fHimavat (Himlája) lánya, Pāṛvatī, Umā; Gangesz [himavat]
haituka mf(ī)nokkal bíró, vm motiváció által hajtott, vmtől függő [hetu]
haṁsa mvadlúd, hattyú [~√han]
han (hanti)(2P) vmt (Acc) üt, vmre (Loc) lesújt; megöl, elpusztít
hāni f elhagyás, feladás, félretevés; csökkenés, eltűnés, veszteség, pusztulás; hiány, nemlét [√hā, √han]
hantafigyelemfelkeltő, buzdító felkiáltás, kb.: „Hé! Figyelj! Nézd! Gyerünk!”; örömet vagy bánatot kifejező felkiáltó szó: „Ó! Jaj!”
hantṛ mf(rī)ngyilkos [√han]
hanyamāna mfnölés alatt lévő, legyilkolt [√han]
hara mfnhordozó, cipelő, vivő, elvivő, elvevő, elpusztító; m – Śiva [√hṛ]
hari maki elvesz(i a bűnöket): Viṣṇu, Kṛṣṇa [√hṛ]
hariṇa mf(ī)nsárgásbarna, sárga színű; m – sárga; szarvas, őz [√hṛ]
harṣa mfelborzolódás, égnek állás (hajé, szőré), libabőr, izgatottság; öröm, eksztázis [√hṛṣ]
harṣaṇa mfnfelborzoló, égnek állító (hajé, szőré), libabőrt előidéző; megörvendeztető, eksztázist okozó; n – kiegyenesedés, égnek állás, felállítás [√hṛṣ]
hastin mfnkezes, kézzel bíró, ormányos; m – elefánt [hasta]
hata mfnsújtott, ütött (pl. dob), ölt, elpusztított, elveszett, kínzott [√han]
havis nfelajánlás, áldozat [√hu]
haviṣmat mfnfelajánlással bíró, felajánlást végző, Aṅgiras követője [havis]
havyavāha mfnáldozattal bíró; m – Agni, tűz [havya-vāha]
heVoc esttel használt indulatszó: hé, ó
hetu mok, indíték, impulzus, indíték, motiváció [√hi]
hetumat mfnokkal bíró, okból származó, érv szerinti, indok nélküli [hetu]
hibizony, mert, valójában, bizonyosan, töltelékszó
himālaya m„hó, fagy, tél birodalma”, Himalája [hima-ālaya, ā-√lī]
hiṁs (hinasti)(7P) árt, sért, öl, sebesít
hiṁsā fártás, sértés, erőszak [√han, √hiṁs]
hīna mfnelhagyott, feladott, kizárt; hiányos, elégtelen, szegényes, alantas; megfosztott, mentes [√hā]
hīnatara mfnlegalantasabb, legrosszabb, legalacsonyabb rendű [hīna]
hiraṇmaya mfnaranyló, arany; m – Brahmā; mn – 9 kontinensegyike [hiraṇya, maya]
hiraṇya narany, aranyérme [~hari]
hiraṇyanābha m„aranyköldökű”, Viṣṇu, ember neve [hiraṇya-nābha]
hita mfnhelyezett, rakott, vmn nyugvó, elhelyezkedő, vmben lévő; elrendezett, előkészített, felállított; áldásos, kedvező, alkalmas, megfelelő; barátságos, jóindulatú, szívélyes [√dhā]
hitakāmyā f(csak Inst) másvki (Gen) jólétére való vágy [hita-kāmya, kāma]
homa maz áldozati felajánlás tette valamilyen tűz-szertartáson keresztül [√hu]
hotṛ mf(ṭrī)nfelajánló; m – felajánlást végző, (tűz)áldozatot bemutató pap, aki a Ṛg-veda recitálásával idézi meg az isteneket [√hu]
hṛ (harati)(1U) elvesz, megragad, elragad, cipel, visz, hordoz; elvesz, eltávolít, ellop
hṛdaya nszív; lélek, elme, vm belseje, veleje [~hṛd, ~śrad]
hṛdya mfnszív; lélek, elme, vm belseje, veleje [~hṛd, ~śrad]
hrī (jihreti)(3P) szégyenkezik, szegyellős; f – szégyen, szerénység, szégyellőség
hṛṣ (hṛṣyati/harṣati)(4P/1U) izgatott, türelmetlen, örömtelien várakozik; felborzolódik, égnek áll a szőre, libabőrössé válik, eksztázisba esik, él át
hṛṣīkeśa mKṛṣṇa, érzékek Ura, (eksztázistól) égnek álló hajú [hṛṣīka-īśa, hṛṣī-keśa]
hṛṣita mfnvidám, jókedvű, boldog; felállított (szőrű), libabőrös [√hṛṣ]
hṛṣṭa mfnfelborzolt, égnek álló (szőrű), libabőrös; örömbe beleborzongó, eksztázisban lévő [√hṛṣ]
hṛta mfnelragadott, megragadott; elcsábított; össz elején: vmtől megfosztott, vmt elvesztett [√hṛ]
hu (juhoti)(3U) áldoz, tisztított vajat önt az áldozati tűzbe (Loc), felajánl vmt (Acc, Gen) vknek (Dat), imád vkt (Acc) vmvel (Inst)
huta mfnfeláldozott; n – áldozat, felajánlás [√hu]