Szanszkrit-Magyar Szótár

All | Ā B C D E G H I J K L M N O P S T U V Y

āsakta mfn
rögzített, kötött, ragaszkodó, vmt szenvedélyesen hajszoló, követő, vm iránt odaadó [ā-√sañj]

adarśa m
újhold első napja; tükör (= ādarśa) [√dṛś]

ādeśa m
utasítás, parancs; tanács, tanítás, útmutatás; nyilatkozat, számbavétel, kijelölés [ā-diś]

aho
örömteli vagy fájdalmas meglepetést, felkiáltást kifejező szó, kb.: ó jaj! éljen!

am
gyorsan, kicsit

āśa m
elérés; étel [√aś]

asakta mfn
nem megállított, nem feltartóztatott; nem ragaszkodó, közömbös, vágytalan; -am – akadálytalanul [√sañj]

aśāstra mfn
nem szentírás szerinti, szentírásban nem szereplő [śāstra, √śās]

atura mfn
nem szebad, nem gazdag [√tur]

avaśya mfn
engedetlen, szófogadatlan [vaśya, √vaś]

bharata m
Bharata; pl – Bharata leszármazottjai [√bhṛ]

bhāṣ (bhāṣate)
(1U) (el)mond, beszél

bhava m
létrejövés, születés; létállapot, (anyagi) létezés, élet [√bhū]

iṣa mfn
kereső; életerőt, erőt birtokló; nedves [√iṣ]

kara mf(ī)n
csináló, végző, okozó, létrehozó; m – cselekvés, tett (folyamata)

nāḍī f
üreges szár (növényé), cső, csőszerű hangszer, energia vezeték [nāḍa, nāla]

nidhāna n
lehelyezés, megőrzés, lefektetés; raktár, kincstár [ni-√dhā]

pāra mfn
keresztül vivő; n – túlpart, túlsó, ellenkező oldal; vm (legfelső) határa, vége, legtávolabbi, legnagyobb; m – átkelés [√pṛ, √pṝ]

prabhava m
teremtés, létrehozás, forrás, eredet, létezés oka; erő, hatalom [pra-√bhū]

prayata mfn
kiterjedt, távolra nyúlt; felajánlott, adományozott, adott; szent lelkű, odaadó, szakrálisan tiszta, előkészített [pra-√yam]

puruṣa m
ember, személy, Puruṣa, önvaló, Isten [√pṝ]

śamānvita mfn
csendnek, békének, nyugalomnak, békének elkötelezett [śama-anvita]

sāṁkhya mfn
összeszámoló, megszámoló, kiszámoló, összegző; n – csata, küzdelem, harc, háború, viszály [sam-√khyā]

śāstra n
utasítás, parancs, szabály, tanítás, tanács, útmutatás; a tanítás eszköze: tankönyv, szentirat [√śās]

sat mfn
létező, valós, igaz; n – lét, Lét [√as]

vaha mfn
hordozó, vmvel bíró, vmfelé vivő; m – vivés, szállítás [√vah]

vāsa m
tartózkodás, lakás, élés [√vas]

yama m
zabla; zabolázás; visszatartás, ellenőrzés, megfékezés, önuralom, szabály; ikrek; Yama, a halál és a vallás istene [√yam]

yata mfn
visszatartott, megfékezett, korlátozott, irányított; n – korlátozás [√yam]

ā
hangutánzó szó, amely utalhat visszaemlékezésre, együttérzésre, fájdalomra, beleegyezésre, (mgh-k előtt nem megy át hangváltozáson); – igekötő: közel, felé, önmaga felé, befelé, Acc-al: vmeddig; Abl-al: vhonnan; Loc után: rajta, benne; igazán, tényleg, nagyon; ráadásul

ā-cakṣ (ācaṣṭe, ācakṣate)
(2Ā) ránéz, megvizsgál; leír, elmond, bejelent, bemutat, negnevez, megszólít

ā-car (ācarati)
(1P) cselekszik, végrehajt, gyakorol, viselkedik vkvel (Loc), halad, kezel; vmhez (Acc) közel jön, megközelít

ā-dā (ādatte)
(3Ā) önmagának ad, elvesz, elfogad; beszél; megragad, megfog; rendh part (ādadāyat): felajánló

ā-dhā (ādhatte)
(3U) rárak, lerak, elhelyez; megőriz, birtokol

ā-gam (āgacchati)
(1P) jön, elér, megérkezik

ā-i (aiti?)
(2P) közeljön, felé megy, megközelít; visszajön, visszatér; elér, megvalósít, belép, vmlyen állapotba kerül; aláveti magát, meghódol, osztályrészül elfogad

ā-khyā (ākhyāti)
(2P) meglát, megpillant; elmond, közöl, bejelent

ā-kram (ākramati)
(1U) közellép, közelmegy, megközelít, meglátogat; rálép vmre (Loc); vmt (inf) megkezd, belekezd; fellép, felszáll

ā-mnā (āmanati)
(1P) kiejt; idéz; tradícionálisan átörökít, továbbad, emlékezetében tart, tanul

ā-nand (ānandati)
(1P) örül, örvendezik; műv P: megörvendeztet, megáld; Ā: önmagát szórakoztatja

ā-pad (āpadyate)
(4Ā) jön, közeljön, megközelít; belép, bemegy; átalakul (vmlyen állapotba); bajba kerül; vagyonhoz jut; megtörténik

ā-pṝ (āpiparti, āpṛṇāti)
(39P) megtölt; vágyat beteljesít

ā-pyai (āpyāyate)
(1U) dagad, növekszik, megnő; elhízik, virágzik; megerősödik; gazdaggá válik

ā-rabh (ārabhate )
(1Ā) megragad, megfog vmt, kapaszkodik vmbe; belekezd, elkezd, végrehajt vmt

ā-ruh (ārohati)
(1P) felszáll, felemelkedik, fellép; létrejön, eredményez, megtörténik, elér, megvalósít

ā-sad (āsīdati)
(1P) ül, elül, mellé ül; megközelít, odamegy, találkozik, megtalál, elér; megtámad; elkezd

ā-śri (āśrayati)
(1U) P – hozzákapcsolódik, tapad; Ā – hozzákapcsolja magát, egyesül, függ vmtől, aláveti magát, oltalomra lel, meghódol

ā-sthā (ātiṣṭhati)
(1U) mellette/közel marad; vm szerint cselekszik, követ; belekezd, végrehajt; vk oldalára áll, véleményt formál; felismer, törődik, figyelembe vesz; felemelkedik

ā-śvas (āśvasiti, āśvasati)
(2P) lélegzik; szabadon, újra lélegzik, bátorságot gyűjt

ā-viś (āviśati)
(6U) felé megy, belép, megközelít, birtokba vesz; letelepszik; elér; vmvé válik

ā-vṛ (āvṛṇoti)
(5U) beburkol, elfátyoloz, elfed, körbevesz, elzár; távol tart, kivéd, elhárít

ā-vṛt (āvartate)
(1Ā) körbefordul, visszafordul, felé fordul

ā-yā (āyāti)
(2P) jön, érkezik; közel megy, megközelít; elér, megvalósít; vmlyen állapotba kerül, elér

ā-yam (āyacchati, āyamati)
(1P) megnyújt, meghosszabbít, kiterjeszt; íjat feszít, nyilat ráhelyez; (Ā) – nyújtózik

abhakta mfn
nem felosztott, nem szétosztott; nem megevett; m – nem imádó, nem szolgáló, hitetlen [√bhaj]

ābharaṇa n
díszítés, ékesítés; ékszer [bhara, ā-√bhṛ]

ābhāsa m
ragyogás, fény; megjelenés, szín; káprázat [ā-√bhās]

abhāva m
nem-lét, nem létezés, hiány; halál, pusztulás [√bhū]

abhaya mfn
félelemnélküli; veszélytelen; n – félelemnélküliség, béke, biztonság [√bhī]

abhi
igekötő: felé, belé, rá, csak főnevek előtt: felsőbb; – határózószó: vm (Acc) felé, irányába, ellen, belé

abhi-āp (abhyāpnoti)
(5U) elér, birtokba vesz, elnyer, célba ér, megvalósít; des (abhīpsati): elérni vágyik, kér, vágyik vmre

abhi-asūya (abhyasūyati)
(den. U) rosszakaró, irigy

abhi-bhū (abhibhavati)
(1P) legyőz, felülmúl; megtámad

abhi-dhā (abhidadhāti)
mond, magyaráz, nevez (3U)

abhi-dhyai (abhidhyāyati)
(1P) figyelmét ráirányítja, szívét vmnek szenteli, vmre figyel, vmre vágyik, meditál

abhi-dru (abhidravati)
(1P) odafut, közel fut; megszáll, megtámad, felé menetel, lerohan

abhi-gam (abhigacchati)
(1P) közel meg, megközelít; találkozik, elér; (értelem által) felfog

abhi-han (abhihanti)
(2P) lesújt, üt, megsért, megöl, megüt (dobot)

abhi-jan (abhijāyate)
(4Ā) megszületik, újra születik, céllal születik

abhi-ji (abhijayate)
(1P) teljesen legyőz, harc által megszerez

abhi-jñā (abhijānāti)
(9U) felismer, érzékel, tudatossá válik, (meg)tud

abhi-kāś
csak intens (abhicākaśīti): beragyog, megvilágít; ránéz, érzékel

abhi-man (abhimanyate)
(4Ā) vmre gondol, vm után vágyakozik; megsért, veszélyeztet, megsebez; megenged, beleegyezik; vmt elképzel, feltételez, gondol

abhi-nand (abhinandati)
(1U) örül, örvendezik; üdvözöl, dicsőít; jóváhagy, elfogad

abhi-rakṣ (abhirakṣati)
(1U) védelmez, oltalmaz; irányít, vezényel, parancsol

abhi-sam-dhā
(3) csak hat: vm (Acc) után kap (szájával); célba vesz vmt (Dat, Acc), vmre céloz; elismer; legyőz, irányít; f – csak össz: beszéd, kijelentés

abhi-sam-pad (abhisaṁpadyate)
(4Ā) vmvé válik, vmhez hasonlóvá válik; vmvé átalakul; megérkezik, elér

abhi-vad (abhivadati)
(1P) tisztelettel megszólít, tisztel, dicsőít; tisztelettel kijelent, megnevez, mond, kifejez

abhi-vi-jval (abhivijvalati)
(1P) ég, lángol

abhi-vṛṣ (abhivarṣati)
(1U) esőt hullató; harmattal permetező, harmatossá tevő, vmvel beburkoló, vmt (nyíl, virág) záporozó

abhibhava mfn
túlerőben lévő, hatalmas; győzelem, uralom [abhi-√bhū]

abhibhūta mfn
felülmúlt, meghaladott, legyőzött, megalázott; megsebesített [abhi-√bhū]

abhihita mfn
befogott (ló); nevezett, hívott; elmagyarázott, mondott [abhi-√dā]

abhijanavat mfn
nemes születésű [abhijana; abhi-√jñā]

abhijāta mfn
(vm következményeként) megszületett; születés által elért, nemes [abhi-√jñā]

abhikḷpta mfn
megfelelő, összhangban lévő [abhi-√kḷp]

abhikrama m
közel lépés, megközelítés; támadás; megtörténés, belekezdés, próbálkozás [abhi-√kram]

abhikrama-nāśa m
sikertelen kísérlet, próbálkozás [abhi-krama-nāśa]

abhīkṣṇa mfn
állandó, folytonos; -am – állandóan, folytonosan, ismételten, újra és újra [abhi-īkṣ]

abhimāna m
sérteni vágyás, alattomosság; öhittség, önteltség, büszkeség; önmagáról alkotott elképzelés [abhi-√man]

abhimukha mf(ī)n
vm (Acc, Dat, Gen, össz) felé néző arcú, felé fordult; össz: közel menő, megközelítő; vmre hajlamos, vmre kész; baráti szándékú, vk pártján álló [abhi-mukha]

abhiniḥsṛta mfn
kibocsátott, vmből létrejövő; felfelé, elfelé folyó [abhi-nis-√sṛ]

abhipravṛtta mfn
végrehajtott; fejlődő, haladó; vmt, végző, vmvel (Loc) elfoglalt [abhi-pra-√vṛ]

abhīpsin mfn = abhīpsat [abhi-√āp]

abhirakṣita mfn
védelmezett, őrzött; irányított [abhi-√rakṣ]

abhirata mfn
vmben (Loc) elégedett, nyugodt; vmt végző, gyakorló, vmre (Loc) figyelő [abhi-√ram]

abhitas
közel, felé, vm (Acc) minden oldalán, körül, vmnél; teljesen [abhi-]

abhiyukta mfn
törekvő, igyekvő, jártas, tevékenységben elmerült, eltökélt, önmagát lelkesen lefoglaló; kijelölt; megtámadott; hibáztatott, vádolt [abhi-√yuj]

abhra = abbhra n
(eső)felhő, „víz hordozó” [ap-√bhṛ]

abhyadhika mfn
felülmúló, rendkívüli, kiválló, tekintélyes [abhi-adhi-ka]

abhyantara mfn
belső, vmben (Loc, Gen, össz) benne lévő, benne foglalt; beavatott, szakavatott, jártas; mellette lévő, közeli, intim; n – belső rész, belső tér [abhi-antara]

abhyarcya (hat)
tisztelve, imádva, szolgálva [abhi-√arc]

abhyāsa m
ismétlés, gyakorlás, gyakorlat ismétlődő végzése, szokás [abhi-√as]

abhyasana n
gyakorlat, gyakorlás [abhi-√as]

abhyasūyaka mfn
irigy; méltatlankodó, felháborodott; rágalmazó, becsmérlő, rossz szándékú [abhi-asūya]

abhyudita mfn
felemelkedett (Nap); harcban részt vevő; megtörtént, megvalósult; virágzó; n – felkelés (Napé, Holdé) [abhi-ud-√i]; mfn – kijelentett, kifejezett, megfogalmazott, tisztelt, megnevezett, nevén hívott [abhi-√vad]

abhyukta mfn
(versben) kijelentett, megmondott, hivatkozott

abhyutthāna n
felemelkedés, felkelés (székről); felkelés; tisztelet, tekintély [abhi-ut-√sthā]

abja mfn = abjā m
vízben, vízből született [ap-√jan]

abrahmavid mfn
Brahmant nem ismerő [brahma-vid]

abuddhi f
tudatosság nélküliség; tudatosságra való vágy; mfn – tudatosság nélküli [√budh]

acala mfn
nem mozgó, mozdulatlan; m – hegy, szikla; -ā f – Föld [√cal]

ācāra m
viselkedés, magaviselet; szokás, szabály [ā-√car]

acara mfn
mozdulatlan, nem helyváltoztató (pl. növény) [√car]

ācārya m
mester, tanító, „aki helyesen viselkedik, példát mutat” [ācāra, ā-√car]

acchāya mfn
árnyéktalan, árnyékot nem vető [chāyā]

acchedya mfn
levághatatlan, nem levágandó, feloszthatatlan, részekre nem osztható [√chid]

acetas mfn
meggondolatlan, nemtörődöm; öntudatlan, tudatosság nélküli [cetas, √cit]

acintya mfn
felfoghatatlan, gondolatot meghaladó [√cint]

acintyarūpa mfn
felfoghatatlan formájú [acintya-rūpa]

acireṇa
nem hosszún, nem hosszú ideig, hamarosan [cira]

acyuta mfn
nem elesett, szilárd, elpusztíthatatlan, állandó; m – Kṛṣṇa [√cyu]

ad (atti)
(2P) eszik, fogyaszt

adāhya mfn
éghetetlen, elégetni lehetetlen [√dah]

adakṣiṇa mfn
ügyetlen, tapasztalatlan, tudatlan; adomány nélküli [dakṣiṇā, √dakṣ]

ādarśa m
tükör [ā-√dṛś]

adas mfn
az, akkor; – ott (távolra mutató névmás)

ādātavya mfn
megragadnandó, elvevendő, elvehető [ā-√dā]

ādau
kezdetben, először [ādi]

adbhuta mfn
különleges, csodálatos, bámulatos, természetfeletti; n – csoda [at-bhuta]

adeśa m
alkalmatlan, nem megfelelő hely [√diś]

adeśakāla n
alkalmatlan, nem megfelelő hely és idő [deśa-kāla]

adhama mfn
legalantasabb, legrosszabb, legértéktelenebb, leghitványabb [adhas]

adharma m
törvénytelenség, igazságtalanság, vallástalanság, erkölcstelenség, gonoszság [√dhṛ]

adhas
alul, lent; alá, alatta, lefelé (álló)

adhi
igekötő, határozósszó: fölötte, fölé, fent, azonfelül (Abl-al)

adhi-gam (adhigacchati)
(1P) odamegy, megközelít, utolér, találkozik, elér, megtalál; tanul, megvalósít vmt

adhi-i (adhyeti)
(2P) (elméjével) felé fordul, megvizsgál, megért; tanul, olvas, megjegyez; törődik vmvel, vágyik vmre

adhi-sthā (adhitiṣṭhati)
(1P) rááll. ráül, helyet foglal; benne van, tartózkodik; jártassá válik, birtokba vesz, legyőz; vezet, irányít

adhibhūta n
minden létezőt átható Felső Létező (Lélek), minden anyagi létező lényege, szubsztanciája, vezérlő elve; -am – minden anyagi létezőről szólva

adhidaiva n
mindenekfelett álló, mindent irányító, működtető Isten, isteni hatóerő; -am – isteni hatásról szólva

adhidaivata n
az anyagi tárgyakat irányító isteni hajtóerő, irányító istenség, legfőbb istenség [adhi, deva, √div]

adhigama m
elérés, megvalósítás; elsajátítás, megtanulás, megalósítás; profit [adhi-√gam]

adhika mfn
rákövetkező, azutáni, későbbi; felülmúló; vmben gazdag [adhi]

adhikāra m
tekintély, autoritás; irányítás, bíráskodás; hivatal; jog vm felett [adhi-√kṛ]

adhikatara mfn
magasabb, jobb, felülmúlóbb (mennyiségben, minőségben), fejlettebb [adhika]

adhikṛta mfn
előre, fölülre helyezett, kijelölt; irányított, uralt; m – felügyelő [adhi-√kṛ]

adhipa m
irányító, vezető, uralkodó, király [adhi-√pā]

ādhipatya n
korlátlan uralom, felsőbbség, hatalom vm felett [adhi-pati]

adhiṣṭhāna n
közellét, jelenlét, vmn nyugvás; helyzet, helyszín, település [adhi-√sthā]

adhīta mfn
elért; tanult [adhi-√i]

adhivāsa m
felső ruházat; (helyi) lakos, szomszéd; fent lakó; lakhely, tartózkodási hely; egy istenszobor megszentelése az áldozati szertartás előtt; illat, illatosítás [adhi-√vas]

adhiyajña m
minden áldozat irányító, működtető isteni elve; -am – áldozatról szólva [adhi, yajña, √yaj]

adhruva mfn
nem szilárd, nem állandó, nem rögzített; bizonytalan, kétséges; elválasztható [√dhṛ]

adhvan m
út, utazás

āḍhya mfn
gazdag, bőséges [ṛdh]

adhyakṣa mfn
(érzékszervekkel) érzékelhető, megfigyelhető; m – szemtanú [adhi-akṣa]

adhyātma n
Felső Lélek, Én; mfn – önvalóval kapcsolatos; -am – önvalón, Felső Énen túl

adhyayana n
tanulás, (főleg Véda) olvasás, recitálás [adhi-ayana; √i]

ādi m
kezdet, össz: vmivel kezdődő, '..., stb.'; mfn – kezdeti, első, ősi, őseredeti

aditi mfn
kötelékek nélküli, szabad, határtalan, teljes, páratlan, boldog; f – nincstelenség; m – megevő (= halál); f – szabadság, biztonság, határtalanság, végtelenség, bőség, páratlanság, tökéletesség, teremtő erő, Aditi (Dakṣa lánya, Kaśyapa felesége); f du – menny és föld [√ad, √dā]

āditya mfn
Adititől származó; m – Aditi fia, Āditya, különféle istenségek, főként Napisten [aditi]

ādityavat
Naphoz hasonlatosan

adṛḍha mfn
nem szilárd, nem eldöntött [dṛḍha, √dṛh=√dṛṁh]

adreśya mfn
láthatatlan [√dṛś]

adri m
szikla, kő, hegy; Soma kipréselésére használt kő [√ad]

adrijā mfn
sziklákból, hegyekből született, azok között talált [adri-√jan]

adroha m
rosszindulattól-gyűlölettől való mentesség [√druh]

adṛṣṭa mfn
(előre) nem látott, nem tapasztalt, ismeretlen; n – előre nem látott veszély; felfoghatatlan [√dṛś]

adveṣṭṛ mfn
nem ellenségeskedő; m – barát [√dviṣ]

adya
ma, most, mostanában; mfn – ehető; n – étel [√div, dyu; √ad]

ādya mfn
kezdeti, első, ősi; közvetlen megelőző; vmi csúcsa, eleje, kiváló [ādi]; mfn – megevendő, ehető; n – étel [√ad]

āgama mfn
közel jövő, megérkező, eljövő; m – megérkezés, eljövetel; tanítás, hagyomány általi átadás; n – Āgama szentirat [ā-√gam]

agandha mfn
szagtalan, szagolhatatlan [gandha]

āgata mfn
megérkezett, eljött; létrejött, megtörtént, előfordult, elért [ā-√gam]

agatāsu mfn
nem halott, élő [gata-asu]

agha mfn
bűnös, tisztátalan; rossz, veszélyes; m – bűn; n – gonoszság

agni m
tűz, áldozati tűz [√ag]

agnihotra mfn
Agninak áldozó; n – Agninak bemutatott áldozat; szent tűz [agni-hotra]

agotra mfn
családnélküli, törzsnélküli [go-tra]

agra mfn
legelső, legfelső, első, legjobb; n – vmnek a hegye, legelső, legfelső része; -e – elől, elején, kezdetkor [√aṅg]

agrāhya mfn
megfoghatatlan, felfoghatatlan, elérhetetlen, elfogadhatatlan [√grah]

āgrayaṇa m
az agniṣṭoma áldozat első felajánlása [agra]

ahaituka mf(ī)n
ok nélküli, indokolatlan, alaptalan, váratlan; motiváció nélküli, közönyös; -am – ok nélkül, segítség nélkül [haituka, hetu, √hi]

ahaṁkāra m
„én-képző”, én-tudat, önzőség [aham-kāra, √kṛ]

ahaṁkartavya mfn
önmaga (ahaṁkāra) által megcsinálandó [aham-√kṛ]

ahaṁkṛta mfn
önnön egyéniségéről tudatos; énközpontú, egoista; büszke, gőgös; önhitt, öntelt [aham-kṛta, √kṛ]

ahan [kieg tő: ahar] n
nap

āhāra mf(ī)n
össz: közel hozó, megszerző; m – közel hozás, megszerzés; étel [ā-√hṛ]

āhava m
csata, háború; áldozat; kihívás [ā-√hve, ā-√hu]

āhavanīya mfn
felajánlandó; m – a családos állnadótüzéből kivett és felajánlásra kész áldozati tűz [ā-√hve]

ahiṁsā f
nem ártás, erőszaknélküliség [√han, √hiṁs]

ahita mfn
alkalmatlan, nem megfelelő, kedvezőtlen, ellenséges, ártalmas; m – ellenség; n – ártalom, kár, sérülés, baj [√dhā]

āho
kérdést vagy kétséget kifejező indulatszó, kb.: „tényleg?”

ahorātra m
nappal és éjszaka [ahan, rātra]

ahuta mfn
(még) fel nem ajánlott, felajánlás nélküli; felajánlást nem kapott, felajánlás által el nem ért; m – az 5 meditáció, ima egyike [huta, √hu]

āhuti f
tűzzel történő felajánlás az isteneknek; bármilyen felajánlás; megidézés, megszólítás [ā-hu]

aikāntika mfn
abszolút, szükségszerű, teljes, különleges [eka-anta]

airāvata m
Airāvata, „Irāvat leszármazottja” [irā-vat]

aiśvara mf(ī)n
fenséges, hatalmas, erős, mindenható; n – uralom, hatalom, erő [īśvara, √īś]

aiśvarya n
mindenhatóság, (korlátlan) uralom, (határtalan) erő [īśvara, √īś]

aja mfn
születetlen, örökkévaló [√jan]

ajara mfn
nem öregedő, öregedésnek nem alávetett, örökifjú [√jṝ]

ajasra mfn
nem múló, örökkévaló, folyamatos; -am – örökké, állandóan [√jas]

ajaya m
nem győzelem, vereség; mfn – le nem győzött, felül nem múlt, legyőzhetetlen [√ji]

ajina n
(fekete) antilop bőr (szőrrel), esetleg tigrisé, kecskéé, őzé

ajña mfn
tudatlan, öntudatlan [√jñā]

ajñāna n
tudatlanság; mfn – tudatlan, anyagi [√jñā]

ājya n
tisztított vaj [√añj]

ājyabhāga m
tisztított vaj adag; du – a felajánláshoz használt tisztított vaj két adagja: Agninak és Somának [ājya-bhāga]

akāla m
alkalmatlan, nem megfelelő idő; évszaknak nem megfelelő [√kal]

akala mfn
nem darabból álló, egész, teljes

akalmaṣa mfn
szeplőtlen, folttalan [a-karma+√so]

akāma mfn
vágy nélküli; nem szándékos, makacs [kāma]

ākāṅkṣin mfn
vágyó, váró [ā-√kāṅkṣ]

ākara m
aki vmben bőséges, vmt bőségesen szétosztó [ā-√kṛ]

akarman mfn
nem cselekvő; helytelenül, bűnösen cselekvő; n – tétlenség, cselekvés/munka hiánya; helytelen, bűnös tett [√kṛ]

akartṛ m
nem cselekvő (személy) [√kṛ]

akārya mfn
nem csinálandó, helytelen; n – helytelen tett [√kṛ]

ākāśa (m)n
tér, űr, éter, égbolt; n – mindenséget feltöltő, életet és hangot hordozó folyadék [ā-√kāś]

akāya mfn
testetlen [√ci]

akhila mfn
hézagmentes, hiánytalan, teljes, egész [khila]

ākhyāta mfn
mondott, kijelentett, megismertetett, nevezett, elmagyarázott [ā-√khyā]

akīrti f
rossz hír, hírhedtség, szégyen, gyalázat

akledya mfn
benedvesíthetetlen, eláztathatatlan, vizessé nem tehető, át nem áztatható [√klid]

akratu mfn
áldozat nélküli, erőtől, akarattól megfosztott; ostoba, vágymentes [kratu, √kṛ]

akriya mfn
tétlen, munka nélküli, áldozatot nem végző [√kṛ]

akrodha mfn
dühtől-haragtól mentes; m – dühtől való mentesség [√krudh]

akṛta mfn
nem csinált, nem végrehajtott, nem teremtett; n – nem végrehajtott tett [√kṛ]

akṛtātman mfn
„nem kész elméjű”, nem felkészült [akṛta-ātman]

ākṛti f
alkotóelem; alak, forma, megjelenés [ā-√kṛ]

akṛtsna mfn
nem teljes, nem egész, hiányos

akṣa m
(kerék)tengely; n – érzékszerv, össz: szem (=akṣi) [akṣi, √aś]

akṣara mfn
elpusztíthatatlan, változatlan; n – szótag, betű, magánhangzó; óm [√kṣar]

akṣaya mfn
el nem pusztuló, el nem múló, elpusztíthatatlan [kṣaya, √kṣi]

akṣi n
szem [~√īkṣ, ~√aś]

ākula mfn
összezavarodott, összekevert; megtelt, túlcsordult, zsúfolt

akuśala mfn
nem áldásos, szerencsétlen, kellemetlen, gonosz, buta, nem jártas, ügyetlen; n – gonoszság, becstelenség

alābha m
nem megszerzés, el nem érés; hiány, veszteség [√labh]

ālambana n
vmn nyugvó, vmn függő, támasztás, támogatás; gyakorlat, mellyel az örökkévaló és az anyag megkülönböztethető [ā-√lamb]

alasa mfn
tétlen, erőtlen, lusta, tunya, renyhe [√las]

ālasya n
semmittevés, tétlenség, lustaság; mfn – lusta [alasa, √las]

ālaya mn
lakhely, ház, vm (össz) világa, birodalma, székhelye; tárház, gyűjtőhely, telep [ā-√lī]

aliṅga mfn
(külső) jelek, jellemvonások nélküli [liṅga]

alohita mfn
vértelen, vér nélküli [√ruh]

aloluptva n
vágymentesség, mohóságmentesség [lolupa, √lup]

alpa mfn
kicsi, rövid (időben), jelentéktelen, kevés; könnyű

ām
beleegyezést, visszaelmékezést kifejező indulatszó

amala mfn
szeplőtlen, szennytelen, tiszta, ragyogó [mala]

amanas mfn
elmenélküli; elmeháborodott; n – elmenélküliség, érzékelés nélküliség [manas]

amanaska mfn
elmeháborodott, ostoba [manas]

amarṣa m
türelmetlenség, ingerültség, indulat [√mṛṣ]

amata mfn
nem érzékelt, fel nem fogható, nem ismert; nem bizonyított, elfogadhatatlan [√man]

āmaya m
betegség [āma]

ambara n
határ, kerület, környezet; ruha, öltözet

ambhas n
víz, mennyei víz [~abhra, ambu]

ambu n
víz

amedhya mfn
nem felajánlható, nem feláldozható, tisztátalan, nem szent [medha, √mith]

amita mfn
mérhetetlen, határtalan, végtelen [mita, √mā]

amla mfn
savanyú; m – savanyú íz, ecet

amṛta mfn
nem halott, halhatatlan, múlhatatlan; m – halhatatlan lény, isten; n – halhatatlanság világa, menny; halhatatlanság nektárja [√mṛ]

amṛtatva n
halhatatlanság [amṛta, √mṛ]

aṁśa m
rész, darab [√aś]

aṁśumat mfn
rostos, rosttal bíró, szálas, szómában gazdag, sugaras; m – Nap, Hold [aṁśu, √aṁś]

amūḍha mfn
nem megzavarodott, nem ostoba, nem tompa, tiszta elméjű, tudatos [mūḍha, √muh]

amūrta mfn
alaktalan, formátlan, testetlen [√mūr, √mūrch]

amutra
ott, azon a helyen, a korábban említett helyen, a másik világban (iha ellentéte) [adas]

anabhisneha mfn
ragaszkodás nélküli, érzelmileg közömbös, szenvedély nélküli [abhi-sneha, √snih]

anabhiṣvaṅga m
nem kapcsolódás, elköteleződéstől, társaságtól, ragaszkodástól való mentesség [abhi-√svaṅg]

anādi mfn
kezdetnélküli, örökkévaló; – állandóan, folyamatosan [ādi]

anādimat mfn
kezdet nélküli, nem teremtett [ādi]

anāditva n
kezdetnélküliség (állapota), örökkévalóság [ādi]

anagha mfn
bűntelen, hibátlan [agha]

anahaṁkāra mfn
önteltségtől, önzőségtől, én-tudattól mentes; m – ... mentesség, az Abszolúttól való különbözőség felfogásától való mentesség [aham-kāra, √kṛ]

anahaṁvādin mfn
önzőségtől, én-tudattól mentes [aham-vādin; vāda, √vad]

ānaka m
nagy katonai, egy fenekű dob

anala m
tűz [√an]

anāmaya mfn
nem beteg, egészséges; nem ártalmas, nem káros [āmaya, āma]

ānana n
száj, bejárat [āna, √an]

ānanda m
(belső/tiszta) boldogság [ā-√nand]

ananda mfn
boldogtalan, örömtelen [√nand]

ānandarūpa mfn
belső boldogságból álló [ānanda-rūpa]

ānandayitavya mfn
élvezendő [ā-√nand]

ananta mfn
végtelen, határtalan, korlátok nélküli [anta]

anantara mfn
belsővel nem rendelkező; szünet, hézag, megszakítás nélküli; szakadatlan, töretlen, folyamatos; határos, érintkező; n – határosság, szomszédosság; -am – rögtön utána, azonnal, később [antara]

anantavijaya mfn
végtelen győzelmű; m – Yudhiṣṭhira kagylókürtje [ananta-vijaya]

ānantya mfn
végtelen, örökkvaló; n – végtelenség, örökkévalóság [anta]

ananubhūta mfn
érzékelt, tapasztalt, megértett; eredményezett, következményként létrejött [anu-√bhū]

ananya mfn
nem más, nem különböző, azonos, egyedülálló; aminek nincs más célja, csak rá irányuló (figyelmű) [anya]

anapekṣa mfn
gondtalan, figyelembe nem vevő, közömbös, érdektelen; lényegtelen [apekṣā, apa-√īkṣ]

anārambha m
kezdetnélküliség, el nem kezdés, nem nem próbálás, meg nem történés [ā-√rabh]

anārya mfn
nem tisztelhető, alantas; nemességétől megfosztott, āryaságának híján lévő [ārya, ā-√ṛ]

anāśin mfn
soha el nem múló, pusztuló, halhatatlan, elpusztíthatatlan [√naś]

anaśnat mfn
nem evő [√aś]

anāśrita mfn
nem támogatott, leválasztott, elkülönített, el nem kötelezett, szabad, nem bennerejlő, nem kapcsolódó [ā-√śri]

anasūya mfn
rosszindulattól, irigységtől mentes, nem panaszkodó [√asūya]

anasūyu mfn
irigységtől, rosszindulattól mentes [asūya]

anātman m
nem önmaga, másvalaki; nem önvaló; mfn – nem önvalóval kapcsolatos [ātman]

anavāpta mfn
el nem ért [ava-√āp]

anavastha mfn
nem nyugvó, nem megállapodott, instabil [ava-√sthā]

anāvṛtti f
vissza nem térés (=újra meg nem születés), ismétlődés hiánya [ā-√vṛt]

andha mfn
vak; n – sötétség, vakság [√andh]

anejat mfn
nem mozgó, mozdíthatatlan [√ej]

aneka mfn
sok, „nem egy”; szétszórt (elme) [eka]

anekadhā
„nem egyféleképp”, különféleképp, gyakran [eka]

aneva
másképp, máshogy

aṅga n
tag, rész, testrész, felosztás

aṅgiras m
Aṅgiras, a Ṛg-veda egyik szerzője, a Brahmavidyā tanítója, Satyavāha tanítványa, Agni, Bṛhaspati apja; m pl – Aṅgiras leszármazottai [aṅgir]

anīka mn
megjelenés, ragyogás, éle vmnek; vm eleje, elülső rész, (csata)sor, elrendezés; haderő, hadsereg [√an]

aniketa = aniketana mfn
ház nélküli, hajléktalan [ni-keta; √cit]

anila m
szél, levegő, Szélisten (24 db Anila), 5. Vasu [√an]

anirākaraṇa n
el nem felejtés, akadálytalanság, el nem válás, el nem utasítás [nis-ā-karaṇa, √kṛ]

anirdeśya mfn
meghatározhatatlan, kifejezhetetlen, elmagyarázhatatlan, összehasonlíthatatlan [nis-√diś]

anirviṇṇa mfn
nem levert, nem bánatos, nem lesújtott [nir-√vid]

anīśa mfn
akinek nincs ura, parancsolója; erőtlen, képtelen; -ā – erőtlenség, reménytelenség [īśa]

aniṣṭa mfn
nem vágyott, nem kívánt, kedvezőtlen, hátrányos; helytelen, káros, bűnös; nem felajánlott, nem imádott; n – hátrány, ártalom, gonoszság [√iṣ, √yaj]

anīśvara mfn
aminél nincs különb, kiválóbb, felsőbb; erőtlen; irányító nélküli, istentelen [īśvara, √īś]

anitya mfn
nem örökkévaló, múlandó, átmeneti, alkalmi, szokatlan; -am – alkalomadatán, ritkán [nitya]

aṇīyas mfn
kisebb, parányibb, apróbb [aṇu]

añjali m
felfelé nyitott vagy összetett, enyhén hajlott tenyerű, a felajánló vagy kolduló kéztartás neve [√añj]

añjana n
bekenés; gyógyír, kozmetikum [√añj]

aṅka m
horog, ív, (főleg női) test vonalai (csípő fölött), jel, (egyedi) vonal [√aṅk, √añc]

anna mfn
megevett; n – étel, gabona, az ételként megjelenő Abszolút [√ad]

anṛta mfn
valótlan, hamis; n – hamisság, valótlanság, csalás [ṛta, √ṛ]

anta m
vég, vm vége, (idő)határ, halál, végkövetkeztetés, konklúzió; állapot, természet

antaḥśarīra n
belső test, az ember spirituális lénye [antar-śarīra]

antaḥsukha mfn
belül boldog [antar-sukha]

antaka mfn
véggel bíró, halált okozó; m – halál, Yama; határ [anta]

antar
belül, benne, közben, középen [anta]

antar-car (antaścarate)
(1U) belül mozgó, között mozgó

antarā
belül, között; úton, út mellett; közel, majdnem [antar, antara]

antara mfn
belső, közeli; másik, különböző; n – vm belseje, tartalma; össz: különböző, másik; -e – belül [antar]

antarārāma mfn
önmagában boldog, belső boldogságban lévő [antar-ārāma]

antarātman m
belső én, önvaló, lélek [antar-ātman]

antarīkṣa = antarikṣa n
menny és föld közti köztes tér, középső régió [antar-īkṣa, √īkṣ]

antarikṣa n
menny és föld közti köztes tér, középső régió [antar-īkṣa, √īkṣ]

antarikṣasad mfn
égen (menny és föld közötti térben) tartózkodó [antarikṣa-√sad]

antarjyotis mfn
belső fényű, belül ragyogó [antar-jyotis]

antavat mfn
véggel bíró, véges, korlátozott, múlandó; – végesen [anta]

antika mfn
közeli; n – közeliség; -e – közel; -āt – közelről [anta]

anu
utána, után; mellett, mentén; közel; alatta, alárendelve; vk szerint, egyénileg, egyesével, módszeresen, egymás után, ismételten, után

aṇu mf(vī)n
parányi, kifinomult; m – atom, legkisebb időegység

anu-bhā (anubhāti)
(2P) rávilágít

anu-bhū (anubhavati)
(1P) átölel, körbevesz; túl van vmn, elér, felér vmhez; vm felé fordul, dől; észrevesz, érzékel, megért, megtapasztal

anu-cint (anucintayati)
(10P) figyelembe vesz, megfigyel, szemlél; elmébe idéz, vmire gondol; előhív, emlékszik

anu-grah (anugṛhṇāti)
(9P) kedvel, kedveskedik; táplál, fenntart, éltet; fogad, megvendégel; fenntart, támogat; követ rablásban

anu-i (anveti)
utána megy, követ; keres; vezetve van; saját részére jut (2P)

anu-iṣ (anvicchati)
(1P) vágyik, kutat, keres

anu-paś (anupaśyati)
(4U) ránéz, észlel, felismer, észre vesz, felfedez; mérlegel, figyelembe vesz vmt

anu-prach (anupṛcchati)
kérdez, tudakozódik

anu-rañj (anurajyati)
(4U) elvörösödik; örvendezik, örömét leli vmben; vonzódik, odaadást érez, szeret, gyengédséget érez, szerelmes vkbe (Acc, Loc)

anu-sam-yā (anusaṁyāti)
(2P) fel-le megy, fel-alá járkál, felé megy

anu-sañj (anuṣajjate)
(1Ā) kapaszkodik, ragaszkodik, tapad

anu-śās (anuśāsti)
(2P) tanácsot ad, megyőz, rábeszél; megmond, tanít; parancsol, utasít, irányít, vezet, uralkodik; büntet

anu-smṛ (anusmarati)
(1P) emlékszik

anu-śru (anuśṛṇoti)
(5P) újra, ismételten hall (főleg kinyilatkoztatást)

anu-sthā (anutiṣṭhati)
(1U) végrehajt, véghezvisz, befejez; gyakorol, követ; irányít; közel áll

anu-śuc (anuśocati)
(1P) sirat, gyászol, búsul, szomorkodik, sajnál

anu-vi-dhā (anuvidhātte)
(3Ā) sorba rak, elrendez, szabályoz, szabályt fektet le; szabályt követ, engedelmeskedik; imitál

anu-vi-dhāv (anuvidhāvati)
(1U) vm mentén (Acc, Loc) fut, megy, halad, folyik, csörgedezik, áramlik; keresztülfolyik

anu-vṛt (anuvartate)
(1Ā) utána megy, követ, hajszol, engedelmeskedik

anu-yā (anuyati)
felé megy, követ

anubandha m
kötés, kapcsolat, kötődés, kötelék; (szakadatlan) folyamat [anu-√bandh]

anubandhin mfn
összekötött; (ok-okozati) láncolattal, eredménnyel bíró; folyamatos, állandó [anu-√bandh]

anubhāva m
érzelem kifejezése arcmimikával; méltóság, tekintély, erő, hatalom, nagyság; határozott vélemény, eltökéltség, meggyőződés; érzékelés, tapasztalás [anu-√bhū]

anubhūta mfn
érzékelt, tapasztalt, megértett; eredményezett, következményként létrejött [anu-√bhū]

anudarśana n
figyelembevétel, megvizsgálás, felülvizsgálat, érzékelés [anu-√kṛ]

anudvega mfn
szorongástól mentes; szorongástól mentesség [udvega, ud-√vij]

anudvigna mfn
aggódástól, zavarodottságtól mentes, könnyű, nyugodt, szilárd elméjű [ud-√vij]

anugraha m
kegy, kedvesség, kedvelés, jóindulat [anu-√grah]

anukampā f
együttérzés [anu-√kamp]

anulepana n
test bekenése [anu-√lip]

anumantṛ mf(trī)n
jóváhagyó, megengedő, engedélyező [anu-√man]

anupakārin mfn
hálátlan, kedvesség, hála nélküli [upa-kārin; √kṛ]

anupramāṇa mfn
megfelelő méretű, hosszú, mértékű [anu-pramāṇa; pra-√mā]

anuprapanna mfn
vmt követett, vmhez alkalmazkodott, vmnek alávetett [anu-pra-√pat]

anupraviṣṭa mfn
belépett, belépésben követett, támadó [anu-pra-√viś

anurūpa mfn
formakövető, összhangban lévő, odaillő, alkalmas, megfelelő, hasonló [anu-rūpa]

anusaṁtata mfn
vm (Loc) kifeszített, kiterjedt, terjedt; összekötött, szőtt, egyesített, folyamatos, szakadatlan; -am – folyamatosan [anu-sam-√tan]

anuśāsana n
tanítás, útmutatás [anu-√śās]

anuśāsitṛ mfn
irányító, vezető, tanító [anu-√śās]

anuśiṣṭa mfn
tanított, felfedett [anu-√śās]

anuṣṭha mfn
követő [anu-√sthā]

anuttama mfn
felülmúlhatatlan, aminél nincs jobb, legkiválóbb, legjobb; nem a legjobb [an-ut-tama; ud]

anvāhārya m
ajándék, rizsből készült ételfelajánlás; n – havonta végzett szertartás [anu-ā-hārya; √hṛ]

anvāhārya-pacana m
déli áldozati oltár, amit az anvāhārya szertartás során használnak

anvita mfn
együtt ment, egyesült, társult, kapcsolódott, benne foglalt, lényegi, elért, követett [anu-√i]

anya mfn
másik, különböző, másvk, másvm

anyat
más, különböző, egyébként, még

anyathā
máshogyan, másféleképp, más módon; hibásan, pontatlanul [anya]

anyatra
máshol, vmtől (Abl) különböző helyen, másik alkalommal, időben, másképp, különbözően [anya]

anyāya mfn
igazságtalan, törvénytelen, jogtalan; m – igazságtalanság, törvénytelenség

anyonya mfn
egyik-másik, kölcsönös [anyo-’nya, anya]

āp (āpnoti)
(5U) elér, birtokba vesz, elnyer, célba ér, megvalósít, keresztülmegy, elszenved

ap f
víz, vízistenek (csak pl alakok)

apa-ā-vṛ (apāvṛṇoti)
(5P) felfed, leleplez, kinyit

apa-han (apahanti)
(2P) elhárít (támadást, bajt), kivéd, elűz, megsemmisít

apa-īkṣ (apekṣate)
(1Ā) elnéz, körbenéz; tisztel, figyelembe vesz, megfontol

apa-nud (apanudati)
(6U) eltávolít, elvisz, elszállít, elpusztít, (bűnt) eltöröl

apacana n
nem főzött étel [√pac]

apahṛta mfn
elragadott, elvitt, ellopott [apa-√hṛ]

apaiśuna n
rágalommentesség, pletykanélküliség, rosszindulat nélküliség [piśuna, √piś]

apāna m
kilégzés; lefelé haladó életlevegő [apa-√an]

āpaneya mfn
elérendő, elérhető, megvalósítható [√āp]

apāṇipāda mfn
kéz és láb nélküli [pāṇi-pāda]

āpanna mfn
belépett, beleesett; vm által sújtott; elért, megszerzett, elnyert [ā-√pad]

apāpa mfn
bűntelen, erényes, tiszta [pāpa]

apara mfn
más, másik; aminél nincs jobb, felsőbb; későbbi, hátsó; alsó, alacsonyrendű; különböző, távoli, ellentétes [para, apa]

aparājita mfn
le nem győzött [parā-√ji]

aparaspara mfn
nem kölcsönös, nem egymás/másik általi [para]

aparigraha m
túlzott ragaszkodástól, birtoklástól való mentesség; mfn – vagyon nélküli [pari-√grah]

aparimeya mfn
megmérhetetlen, határtalan [pari-√mā]

aparyāpta mfn
nem teljes, képtelen [pari-√āp]

apas n
munka, cselekvés, áldozati tett; mfn – aktív, vmben jártas; vizes [ap]

apātra n
értéktelen vagy átalagos eszköz, edény, haszontalan tárgy, megajándékozásra nem méltó, ajándék elfogadására méltatlan személy [pātra, √pā]

apāvṛta mfn
nyitott, nyitva hagyott; korlátoktól mentes [apa-ā-√vṛt]

apāyin mfn
elmenő, eltávozó, eltűnő, elpusztuló [apa-√i]

aphala mfn
gyümölcstelen; hiábavaló, haszontalan, terméketlen, eredmény nélküli [phala, √phal]

api
még ... is, ráadásul, ezen felül (az előtte álló szóra vonatkozik); igekötő: közel, rá, egyesülve, hozzácsatolva, közel

apihita mfn
hozzárakott, odaadott, belerakott, ráhelyezett; bezárt, beburkolt, elrejtett [api-hita, √dhā]

apipāsa mfn
szomjtól, vágytól mentes [√pṝ]

apohana m
elmozdítás, elvitel, elpusztítás, gyógyítás (betegség elvétele); érvelés, vita, tagadás [apa-√ūh]

aprakāśa mfn
nem ragyogó, nem látható, titkos, nem megnyilvánult, nem egyértelmű [pra-√kāś]

apramatta mfn
nem gondatlan, gondos, odafigyelő, éber [pra-√mad]

aprameya mfn
(meg)mérhetetlen, határtalan [pra-√mā]

aprāṇa mfn
élettelen, életenergia nélküli; m – légzés hiánya [prāṇa]

apratīkāra mfn
(= apratikāra) enyhülést, orvosságot el nem fogadó; ellent nem álló, gyógyíthatatlan [prati-√kṛ]

apratima mfn
páratlan, összehasonlíthatatlan, egyedülálló [prati-√mā]

apratiṣṭha mfn
valós alap nélküli, ingadozó, nem szilárd, bizonytalan, nem állandó; haszontalan; rossz hírű [prati-√sthā]

apravṛtti f
nem haladás, tétlenség, izgalommentesség [pra-√vṛt]

apriya mfn
kellemetlen, goromba, nem kedvelt, barátságtalan; m – ellenség [priya, √prī]

āptakāma mfn
beteljesült vágyú, elégedett; az ātman és Brahman egységét ismerő [āpta-kāma]

āpti f
elérés, találkozás; megszerzés; jószerencse [√āp]

apunar
nem újra, egyszer, egyszer és mindenkorra [punar]

āpūrta n
beteljesülés [√pṝ]

āpya mfn
elérendő, megvalósítandó, elérhető, megvalósítható; vízzel kapcsolatos, folyékony; n – szövetség, barátság [√āp]

apyaya m
közelmenés, belépés, találkozás, egybeesés; kiöntés (folyóé); eltűnés, elpusztulás [api-√i]

ara mfn
gyors, menő, haladó; kerékküllő [√ṛ]

ārādhana n
imádat, tisztelet, szolgálat, elégedetté tétel, kegy elnyerése

arāga-dvesatas
ragaszkodás és irtózat hiánya miatt

ārāma m
öröm, gyönyör, boldogság [ā-√ram]

ārambha m
kezdés, kezdet; erőfeszítés, igyekezet, törekvés [ā-√rabh]

araṇi f
a tűzgyújtás során a dörzsöléshez használt alsó, tűzcsiholó fa (tokmány); tokány vagy orsó bármelyike [√ṛ]

araṇya n
idegen, távoli föld; vadon, erdő [araṇa, √ṛ]

arasa mfn
ízetlen, megízlelhetetlen [rasa]

arati f
elégedetlenség, kedvetlenség, örömtelenség; nyugalmatlanság, aggódás [√ram]

arc (arcati)
(1P) dicsőít, énekel; imád, tisztel; ragyog; caus: ragyogtat; tisztel, imád

arci m
fénysugár, láng [√arc]

arcimat mfn
ragyogó, fénylő [arci, √arc]

arcis n
fénysugár, láng, fény, ragyogás [√arc]

ardha m
oldal; régió, ország, hely; mfn – fél, másik rész, másik fél; mn – vm fele; n – vmi kettő egyik fele; -e – középen

arh (arhati)
(1U) megérdemel, jogot formál vmre (Acc), szabad vm (inf) számára; képes vmre

arha mfn
érdemes, méltó, megérdemlő, jogosult; megkívánt, elkötelezett, engedélyezett; alkalmas, megfelelő; vmlyen értékű, vmbe kerülő [√arh]

ari m
ellenség; mfn – ellenséges [~√ri]; mfn – mozgó, haladó, elérő, hittel bíró, lelkes, imádó; m – hittel bíró ember [√ṛ]

ariṣṭanemi mfn
ép keréktalpú; m – Ariṣṭanemi [ariṣṭa-nemi]

arisūdana m
ellenségek elpusztítója [ari-sūdana, √sūd]

ārjava mfn
egyenes, őszinte, becsületes; n – egyenesség, őszinteség, becsületesség [ṛju, √arj]

arjuna mfn
fehér, világos; m – Arjuna

arka m
fénysugár, Nap

ārogya n
betegségtől való mentesség, egészség [a-roga, √ruj]

arpaṇa n
elhelyezés, ráhelyezés, belehelyezés; adás, adományozás, felajánlás [√ṛ]

arpita mfn
rögzített; felajánlott, átadott, rábízott [√ṛ]

ārta mfn
balszerencséssé vált, csapás sújtotta, szenvedő, beteg, boldogtalan, csüggedt [ā-√ṛ]

artha m
cél; motiváció; tárgy, érzéktárgy; vagyon, anyagi javak; lényeg, tartalom; ügy, ügylet; haszon, felhasználhatóság; -am, -e – vm (össz, Gen) kedvéért, céljából, miatt, érdekében; -āt – vm állapota szerint, jelentés szerint, körülmények szerint, tények szerint, tényként [√arth]

arthavat mfn
gazdag; jelentéssel bíró, jelentős; tárgyhoz illő, alkalmas; valósággal bíró, valós; – cél szerint [artha; √arth]

arthin mfn
vágyó, törekvő, kérő [artha, √arth]

arthīya mfn
vmre (össz) szánt; vmvel kapcsolatos, vmhez tartozó [artha, √arth]

ārūḍha mfn
felemelkedett, megnőtt; megtörtént, elért, létrehozott [ā-√ruh]

āruṇi m
Uddālaka (Aruṇa Aupaveśi fia, Śvetaketu apja), [aruṇa]

arūpa mfn
formátlan, alaktalan [rūpa]

ārurukṣu mfn
felemelkedni, fejlődni vágyó [ā-√ruh]

aryaman m
barát, társ; Aryamā, az āditya, a holtak vezetője, aki a Tejúton jár [arya, √ṛ]

ās
hangutánzó szó, amely kifejezhet visszaemlékezést, dühöt, bánatot, örömöt

aś (aśnute)
(5Ā) elér, megvalósít, vmben jártassá válik, megszerez; elérkezik vhová (Acc), meglátogat vmt; (aśnāti) – (9U) eszik, (el)fogyaszt; élvez

ās (āste)
(2Ā) ül; pihen, nyugszik vmn; jelen van, létezik, folyamatosan vmlyen állapotban van, vmt (cselekvést) folytat

as (asti)
(2U) van (klasszikus létige); (asyati) – (4P) dob, eldob, kilő

āśā f
remény, elvárás, vágy, kívánság, kilátás [ā-√śaṁs]

āsa m
dobó, lövő személy; íj [√as]

aśabda mfn
hangtalan [śabda]

aśakta mfn
nem képes, képtelen [√śak]

asakti f
szenvedélymentesség, ragaszkodás-mentesség [√sañj]

aśama m
nyugtalanság, békétlenség [√śam]

asamartha mfn
nem képes, alkalmatlan vmre (inf, össz, Dat, Loc), nem szándékozik megtenni vmt [sam-artha; √arth]

asaṁmoha m
nyugodtság, összeszedettség, szándékosság [sam-√muh]

asaṁmūḍha mfn
össze nem zavarodott, eltökélt, tudatilag összeszedett [sam-√muh]

asaṁśaya m
bizonytalanság/döntésképtelenség/kétség hiánya; -am – kétségtelenül [sam-√śī]

aśana mfn
elérő; n – evés; étel [√aś]

āsana n
ülés, ülőalkalmatosság, vhol tartózkodás [√ās]

aśanāyā f
éhség, evési vágy [√aś]

āsaṅga m
kapaszkodás, belekarolás; összekapcsolódás, kapcsolat, társaság; ragaszkodás, kötődés, elköteleződés, odaadás [ā-√sañj]

asaṅga mfn
kötöttségtől, ragaszkodástól mentes, össze nem kapcsolódó, független [saṅga; sam-√gam]

aśānta mfn
nem nyugodott, nem békés, vad; nyughatatlan; szentség nélküli, nem szent [śānti, √śam]

asapatna m
nem vetélytárs; mfn – vetélytárs, ellenség nélküli; n – zavartalan állapot, béke [sa-patna, patnī]

aśarīra mfn
testetlen, nem látható testből jövő (hang) [śarīra, √śri, √śṝ]

aśastra mfn
fegyvertelen [√śas]

aśāśvata mf(ī)n
nem örök, nem állandó, múlandó, átmeneti [śaśvat]

asat mfn
nem létező, nem valós, nem igaz; n – nemlét [√as]

asatya mfn
hamis, hazug, valótlan; n – hamisság, valótlanság, hazugság [sat, √as]

āśaya m
nyughely, ágy, székhely, elvonulási hely, (vér)ér, szív (érzelmek székhelye), elme (gondolatok székhelye), karmikus raktár (az elme azon része, ahol a korábbi tettek gyümölcsei raktározódnak) [ā-√śī]

āścarya mfn
ritka, különleges, csodálatos, rendkívüli, bámulatba ejtő; n – különös megjelenés; csoda; meglepődés; -am – ritkán; csodálatosan [ā-√car]

āścaryavat
csodálatosan, rendkívüli módon, bámulatba ejtően [ā-√car]

aśeṣa mfn
maradék nélküli, teljes, tökéletes, mindent magába foglaló; -eṇa – teljesen, maradéktalanul, tökéletesen [√śiṣ]

aśeṣatas
teljesen, maradéktalanul, tökéletesen [aśeṣa, √śiṣ]

asi m
kard, tőr [√as]

asiddhi f
tökéletlenség, tökéletlen végrehajtás, meg nem valósítás, hiba, a végkövetkeztetés el nem érése [√sidh]

āśin mfn
össz: evő [√aś]

āsīna mfn
leült, elhelyezkedett, jelen lévő [√ās]

asita m
Asita bölcs

asmadīya mfn
miénk, mieink [asmad]

aśman m
kő, szikla

asnāvira mfn
(= asnāvaka) ín nélküli

aśocya mfn
nem siratandó, búsulandó, szomorkodandó [√śuc]

aśoṣya mfn
kiszáríthatatlan [√śuṣ]

asparśa mfn
megfoghatatlan, megtapinthatatlan [sparśa]

aśraddadhāna mfn
vmben (Gen) hitetlen, nem bízó [śrad-√dhā]

aśraddhā f
hitetlenség; hitre való vágy [śrad-√dhā]

āśraya m
tartózkodási hely, menedék, oltalom, nyughely [ā-√śri]

āśrita mfn
egyesült, összekötött; vmhez folyamodott, vmt használó, igénybevevő, vmvel elfoglalt; vmnél oltalmat keresett, menedéket vett; tartózkodó, lakó [ā-√śri]

asṛṣṭa mfn
nem teremtett; szét nem osztott [sṛṣṭa, √sṛj]

aśru n
könny(csepp)

aśruta mfn
nem hallott; Vedával ellentétes; nem tanult [√śru]

asta mfn
dobott, hajított; m – lenyugvás (Napé), vég; n – otthon, örök otthon [√as]

aṣṭādaśan mfn
tizennyolc

aṣṭadhā
nyolcféle, nyolcrétű, nyolc részből álló [aṣṭa]

asthira mfn
nem szilárd, megingó, megremegő; nem állandó, időleges; bizonytalan, kétséges [√sthā]

āsthita mfn
vmn/vmnél megállapodott, tartózkodó; megtörtént, végrehajtott, gyakorolt [ā-√sthā]

āstikya n
istenhit, hit a magasabb rendűben, hittel teliség, vallásosság [āstika; √as]

asu m
levegő, élet, életlevegő, testetlen lények (istenek, szellemek) életereje [√as]

āśu mfn
gyors, sebes; – gyorsan, azonnal, közvetlenül [√aś]

aśubha mfn
ronda, nem szép, nem elfogadható, nem áldásos, helytelen, bűnös [√śubh]

aśuci mfn
tisztátalan [śuci, √śuc]

asukha mfn
boldogtalan, fájdalmas, nem könnyű; n – bánat, szomorúság, fájdalom [su-kha]

asura mf(ī)
(jó)szellem, Varuṇa; gonosz szellem, démon [asu, √as]

āsura mf(ī)n
démoni; mf(ī) – démon, gonosz szellem [asura]

asurya mfn
testetlen, isteni, mennyei; démoni, asurákhoz köthető; m – Abszolút; n – isteni természet, az isteni lények összessége [asura, √as]

aśuśrūṣu mfn
hallani nem vágyó, tanulni nem vágyó; engedetlen [√śru]

aśva m
ló [√aś]

āśvalāyana m
bölcs, Śaunaka tanítványa, a Ṛg-véda egyik śrauta-sūtrájának szerzője [aśvala]

asvargya mfn
nem mennybe vezető [svarga]

aśvattha m
szent fügefa [aśva+√sthā]

aśvatthāman m
Aśvatthāman, Droṇa fia [aśva, √sthā]

aśvin mfn
lovas, lóval bíró; m – du: két égi lovas, az Aśvin-ok [aśva]

atandrita mfn
kimerültségtől, lustaságtól mentes; lankadatlan, fáradhatatlan [√tand(r)]

atapaska mfn
önmegtartóztatást elhanyagoló [tapas, √tap]

atarkya mfn
felfoghatatlan, érvelést, gondolatot meghaladó [tarka, √tark]

atas
innen, ennél, innentől, emiatt (=asmāt)

ātata mfn
kiterjedt, szétáradt, kihúzott (íj), hosszú; vm rögzült, nyugvó [ā-√tan]

ātatāyin mfn
megfeszített (íjú); m – gyilkos, ellenség, támadó, gonosztevő [ā-tata, √tan]

atattvārthavat mfn
az igazság természetével nem összhangban lévő [tattva-artha]

atha
most, ünnepélyes, áldáshozó sor- vagy mű-kezdő szó, „most pedig következzék” értelemben

atharva m
Brahmā legidősebb fia (akinek elmondta az Abszolútról szóló tanítást) [atharvan]

atharvan m
tűzzel és somával foglalkozó pap; a soma-felajánáls bevezetője, Brahmā legidősebb fia, Aṅgiras, az Atharva-veda szerzője; m pl – Atharvan leszármazottai [athar]

atho
most (= atha; = atha + u)

ati
igekötő: túl, fölötte, meghaladó, túlzott, rendkívüli

ati-aś (atyaśnāti)
(9U) túl sokat eszik

ati-i (atyeti)
(2P) elmúlik, túlhalad, tovább halad; legyőz, túljut, felülmúl; átlép, figyelmen kívül hagy

ati-muc (atimuñcati)
(6U) túllép, felülkerekedik vmin; elenged, megszabadul vmtől (Abl); elhagy, felad vmt; elenged, eldob

ati-ric (atiricyate)
(4Ā) felülmúl, felette áll, ural; ráhagy (felesleget)

ati-sṛj (atisṛjati)
(6U) átsiklik; elküld, elhagy; meghagy (maradékot), elhalaszt; megbocsát; túlad, elajándékoz, odaad

ati-tṝ (atitarati)
(1U) keresztülmegy, túljut, legyőz (éhséget, halált)

ati-vṛt (ativartate)
(1U) túllép, meghalad, túljut, felülmúl, legyőz; áthág, megsért; elmúlik

atidīrgha mfn
nagyon hosszú, túl hosszú [ati-dīrgha]

atiga mfn
össz: meghaladó, legyőző, felülmúló [ati-√gam]

atimāna m
hamis (ön)tisztelet, túlzó önhittség, önimádat [ati-māna, √man]

atimānitā f
nagymértékű önhittség, önimádat, fennhéjázó [mānin, √man]

atīndriya mfn
érzékeken túli; m – önvaló; n – pradhāna, elme [ati-indriya]

atinīca mfn
túl alacsony; túlzottan alázatos [ati-nīca, √añj]

atipraśna m
különleges kérdés, transzcendens témájú kérdés [ati-√prach]

atīta mfn
túljutott, elmúlt, meghaladott, maga mögött hagyott, elhagyott [ati-√i]

atitarām
meghaladón, rangkban felette állón; jobban, följebb; nagyon [ati-tara]

atithi m
vendég [~√at]

atīva
nagyon, szerfelett, rendkívülien [ati]

ativādin mfn
beszédes [ati-vādin]

ātmajña mfn
önvalót/Abszolútat ismerő [ātman-√jñā]

ātmaka mf(ikā)n
vmlyen természetű, vmből álló, vmlyen lényegű [ātman]

ātmakrīḍa mfn
önvalóval/Abszolúttal játszó [ātman-krīḍa]

ātman m
önmaga, saját maga, személy; lélek, önvaló; össz: vmi lényege [~√an, ~√at]

ātmarati mfn
önvalóban/Abszolúban örvendező, abból örömet merítő [ātman-rati]

ātmavat mfn
lélekkel bíró, önvalót megvalósított; nyugodt, higgadt; – önmagaként [ātman]

ātmika mfn
össz: vmlyen természetű [ātman]

ātmya mfn
személyes; össz: állapotú, természetű [ātman]

atra
ilyen tekintetben, ebből a szempontból, itt, most, ekkor

attṛ m
evő [√ad]

ātura mfn
szenvedő, beteg; vmben elhúnyt, beteg [√tur]

atyadbhuta mfn
nagyon csodálatos, természetfeletti; n – nagy csoda [ati-adbhuta]

atyanta mfn
határon túli; hatalmas, végtelenül erős; határtalan, végig tartó, szakadatlan, folyamatos; tökéletes; -am – határtalanul, örökké, állandóan, teljesen, végleg [ati-anta]

ātyantika mf(ī)n
folyamatos, szakadatlan, végtelen; egyetemes, általános érvényű [ati-anta]

atyartha mfn
átlagos gazdagságon túli; túlzó, szertelen, mértéktelen; -am – mérhetetlenül, rendkívül, nagyon, szerfelett, kiválóan [ati-artha, √arth]

atyucchrita mfn
túl magasra emelt, túl magas [ati-ud-śrita, √śri]

auddālaki m
Uddālaka leszármazottja

aupamya n
egyenlőség/hasonlóság állapota, hasonlóság, összehasonlítás, analógia [upamā, upa-√mā]

auṣadha mf(ī)n
gyógynövényből álló; n – gyógynövény, gyógyszer, „fénytározó” [oṣadhi, √uṣ, √dhā]

av (avati)
(1P) hajt, sarkall; támogat, kedvel; elégedetté tesz, felajánl

ava-āp (avāpnoti)
(5P) elér, célba ér, megszerez, megvalósít

ava-gam (avagacchati)
(1P) alászáll, lemegy; megközelít, meglátogat; elér; megért, felfog, felismer

ava-īkṣ (avekṣate)
(1Ā) felé néz, ránéz, szemlél, érzékel, megfigyel, megtapasztal, figyelembe vesz

ava-jñā (avajānāti)
(9P) nem tisztel, értéktelennek, alantasnak tart, megvet, lekicsinel, semmibe vesz, figyelmen kívül hagy

ava-lok (avalokate)
(1Ā) néz, lát, rápillant, megvizsgál

ava-sad (avasīdati)
(P) lesüllyed; kimerül, elájul, elcsügged, véget ér, eltűnik

ava-śiṣ (avaśiṣyate)
csak passz: meg van hagyva, megmarad

ava-stambh (avaṣṭabhnoti)
(5P) támaszkodik, nyugszik vmn; elzár, eltorlaszol, gátol; megragad, rögzít

ava-sthā (avatiṣṭhati)
(1P) megmarad, megállapodik, megáll, él vhol (Loc), vmlyen állapotban marad (Inst), megszilárdul vmben, elhelyezkedik vhol

avabodha m
felébredés, ébrenlét, éberség, ráébredés, felismerés [ava-√budh]

avācya mfn
nem mondandó, beszélendő, megnevezendő, megszólítandó, méltatlan [√vac]

avadhya mfn
nem megölhető, sérthetetlen [√vadh]

avagama m
megértés, felfogás [ava-√gam]

āvaha mfn
hozó, szállító, cipelő; elhozó, előidéző, létrehozó [ā-√vah]

avahāsa m
tréfa, vicc [ava-√has]

avajñāta mfn
lenézett, megvetett, lebecsült, semmibe vett; megvetéssel adott (adomány) [ava-√jñā]

avakra mfn
nem hajlott, nem görbe, egyenes; öszinte, tisztességes [√vak, √vaṅk, √vañc]

avamāna m
tiszteletlenség, meg nem becsülés, lekezelés, megvetés [ava-√man]

avāñc mf(avācī)n
lefelé fordult, görnyedt, alsó, lenti, déli; f – Dél [ava-√añc]

avani f
folyás, meder, folyó iránya; folyó; föld, talaj (ahol a folyó lefolyik) [ava-√nī]

avanipāla m
föld védelmezője, király [avani-pāla]

avāpta mfn
elért, megszerzett; ember, aki elért, megszerzett [ava-√āp]

avāptavya mfn
elérendő [ava-√āp]

avara mfn
alacsonyabb, alantasabb, közhelyes, kevesebb; későbbi, késleltetett, fiatalabb [vara, ava-√vṛ]

avarṇa mfn
színtelen, külső, megjelenés nélküli [varṇa, √vṛ]

āvartin mfn
örvénylő, kavargó; visszatérő, visszaforduló [ā-√vṛt]

avaśa mfn
más akaratának, tekintélyének, vágyának meg nem hódoló, független, szabad; szabad akarattal nem rendelkező, akarata ellenére cselekvő [√vaś]

avasthita mfn
közel álló, lehelyezett, elrendezett, tartózkodó; vmt (Loc) gyakorló, követő; vmben szilárd, elkötelezett, megállapodott, elhelyezkedett [ava-√sthā]

āvāsya mfn
lakott, vmvel teli [ā-√vas]

āveśita mfn
beléptetett, megközelíttetett, elérttetett; felajánlott, ajándékozott [ā-√viś]

aveta mfn
elmúlt [ava-√i]

avibhakta mfn
fel nem osztott, közös, egyesített [vi-√bhaj]

avidhi m
szabályok hiánya, nem előírt, szabályozott valami

avidhinā
szabálytalanul, nem szabály szerint, szokatlanul [vidhi]

avidita mfn
nem tudott, ismeretelen; -e – ismeretlenül [√vid]

avidvas mf(uṣī)n
aki még nem ismert meg, aki még nem tud, tudatlan, ostoba [√vid]

avidyā f
tudatlanság, illúzió [√vid]

avidya mfn
tudatlan, nem bölcs; -ā f – (szellemi) tudatlanság [√vid]

avijñānavat mfn
megkülönböztető képesség nélküli [vi-√jñā]

avijñāta mfn
ismeretlen, nem tapasztalat, meg nem értett; távoli, kétséges; észrevétlen [vi-√jñā]

avijñeya mfn
megkülönböztethetetlen

avikampa mfn
rendíthetetlen, nem remegő, szilárd [vi-√kamp]

avikārya mfn
soha nem változó, át nem alakuló [vi-√kṛ]

avināśin mfn
elpusztíthatatlan, elmúlhatatlan, romolhatatlan [vi-√naś]

avipaścit mfn
tanulatlan, nem inspirált tudatú [vipas-cit, √vip, √cit]

avirata mfn
vmtől (Abl) el nem álló, vmt abba nem hagyó, zavartalan, szakadatlan [vi-rata; vi-√ram]

aviruddha mfn
akadálytalan, ellenállás nélküli; nem összeférhetetlen [vi-√rudh]

āvis
szeme láttára, nyíltan, megnyilvánultan, magától érthetően

āviṣṭa mfn
áthatott, megtöltött, vm által uralt [ā-√viś]

avraṇa mfn
sebesítetlen, seb nélküli, ép, sértetlen; hibátlan

āvṛta mfn
beburkolt, elrejtett; bezárt, körbezárt; vmvel teljes, teli [ā-√vṛt]

āvṛtta mfn
körbefordult, megfordult, visszafordult, elfordult, befelé fordult; n – istennek való ima ajánlása [ā-√vṛt]

āvṛtti f
befordulás, visszafordulás, hátrálás, menekülés; ismétlés; anyagi létezés, születések körforgása, újraszületés [ā-√vṛt]

avyabhicāra m
nem tévedés, kudarcmentesség, szükségszerűség; át nem hágás, meg nem szegés, el nem térés, tántoríthatatlanság [vi-abhi-√car]

avyabhicārin mfn
nem tévedő, csalhatatlan; szilárd, állandó; hűséges [vi-abhi-√car]

avyakta mfn
megnyilvánulatlan, nem látható, érzékelhetetlen, meghatározhatatlan [vi-√añj]

avyavasāyin mfn
tétlen, renyhe, tunya; hanyag, nemtörődöm [vi-ava-√so]

avyaya mfn
nem változó, múlhatatlan, maradandó [vi-√i]

āya m
megközelítés, megérkezés; bevétel, nyereség [ā-√i]

ayajña m
nem valódi áldozat, végre nem hajtott áldozat; mfn – felajánlást nem végző [√yaj]

ayana mfn
menő, haladó; n – ösvény, út, haladás(i irány), a Nap látszólagos haladási iránya Észak és Dél felé, ennek fél éve [√i]

āyāsa m
erőfeszítés, erőkifejtés, munka; vesződség, kifáradás [ā-√yas]

ayaśas n
becstelenség, szégyen(bélyeg); mfn – rossz hírű, szégyenteljes

āyatana n
nyughely, alátámasztás, alap, otthon, háttér, lakhely, oltár, áldozóhely [ā-√yam]

ayathāvat
helytelenül, tévesen, hibásan [yathā]

ayati mfn
nem törekvő, nem lemondott [√yat]

ayogatas
össze nem kapcsolódva, nem egyesülve; nem megfelelően, nem összhangban [yoga, √yuj]

āyudha n
fegyver [ā-√yudh]

ayukta mfn
nem zabolázott, igába nem fogott; nem egyesült [√yuj]

āyus n
élet, életerő, vitalitás, egészség, élethossz, élettartam [√i]

baddha mfn
kötött, kötözött, béklyózott, láncolt [√bandh]

bahis
kívül

bāhu m
kar, alkar [√baṁh]

bahu mf(vī/u)n
sok; nagy, vmben (Inst) gazdag [√baṁh]

bahudhā
sokféleképp, különféleképp [bahu]

bahula mfn
vastag, sűrű, széles, nagy; számos, bőséges, sok [bahu, √baṁh]

bahumata mfn
nagyra becsült, mélyen tisztelt [bahu-mata; √man]

bāhya mfn
kinti, kint lévő, külső; idegen, társadalmi rendekbe nem tartozó, vmvel ellentétes jelentésű, felszíni jelentésű [bahis]

bāhyābhyantara mfn
külső és belső [bāhya-abhyantara]

bāhyatas
kívül [bāhya, bahis]

bāla mfn
gyermeki, fejletlen (személy, dolog); m – fiú [~bala]

bala n
erő, hatalom; katonai erő, hadsereg

balahīna mfn
erőtől megfosztott, gyenge [bala-hīna]

balāt
erővel [bala]

balavat mfn
erős, erővel bíró, vehemens; – erősen, nagyon [bala]

bali m
felajánlás, ajándék, adomány

bāṇa = vāṇa m
nádszár, nyél, nyíl [√baṇ, √vaṇ]

bandh (badhnāti)
(9P) összeköt, megkötöz, láncol, béklyóz

bandha m
kötelék, kötés, lánc, csomó, béklyó, bilincs; összekapcsolódás, egyesülés, összerakás, létrehozás, építés [√bandh]

bandhana mf(ī)n
megkötő, megbéklyózó; elbűvölő; megállító, rögzítő; össz: vmtől függő; n – megkötés, megbéklyózás; kötelék [√bandh]

bandhu m
kapcsolat, viszony; rokon, barát [√bandh]

bata
meglepetést vagy sajnálatot kifejező szó, kb.: ó jaj! éljen!

bhā (bhāti)
(2P) ragyog, fénylik; megjelenik, leőjön, létrejön; gyönyörű, ragyogó; f – fény, ragyogás; megjelenés

bhadra mfn
áldott, szerencsés, boldog; jóságos, kedves, barátságos; szép, szeretetteljes, kedves; -am – boldogan, örömtelien, áldásosan, jószerencsével teli módon [√bhand]

bhāga m
rész, alkotórész (nem egész), tag, adag, darab, felosztás, régió, hagyaték [√bhaj]

bhagavat mfn
magasztos, fenséggel bíró, ~szent; megtisztelő jelző nevek előtt; Voc: bhagavan, bhagavas, bhagos [bhaga, √bhaj]

bhaikṣa mf(ī)n
adományon, koldulásból élő; n – alamizsna-kérés, koldulás [bhikṣā, √bhikṣ]

bhaikṣacarya n = -ā f
adománygyűjtés, koldulás [bhaikṣa-carya]

bhaj (bhajati)
(1U) feloszt, részekre oszt; imád, szolgál

bhakta mfn
felosztott, szétosztott; m – imádó, szolgáló, hívő; n – étel [√bhaj]

bhakti f
szétosztás, felosztás; rész; odaadás, szeretet, belső imádat [√bhaj]

bhaktimat mfn
odaadó, hűséges [bhakti, √bhaj]

bhānta mfn
villám alakú (= vajra-rūpa), Hold (= candra) [~√bhām, √bhā]

bhāradvāja mf(ī)n
Bharad-vājától jövő, vele kapcsolatos; m – egy bölcs

bhāradvāja mfn
Bharadvájával kapcsolatos, rokon [bharadvāja]

bhārata m
Bharata leszármazottja

bhārgava mf(ī)n
Bhṛgutól származó, vele kapcsolatos; Śukra, Vénusz

bhartṛ mf(trī)n
fenntartó, hordozó; megőrző, védelmező, gondviselő, úr, mester [√bhṛ]

bhās (bhāsate)
(1U) ragyog, tündököl; megjelenik, felmerül (elmében); f – fény, ragyogás [√bhās]

bhāṣā f
beszéd, (beszélt, köz-)nyelv; meghatározás, definíció [√bhāṣ]

bhāsa m
ragyogás, fény; elmebeli káprázat, kitaláció [√bhās]

bhasmānta mfn
hamuban végződő, végül elégetett (test) [bhasman, anta]

bhasmasāt
hamuvá [bhasman, √bhas]

bhāsvat mfn
ragyogó, tündöklő, fénylő; m – Nap, fény [√bhās]

bhāti f
fény, ragyogás; bizonyíták, tudás, felismerés [√bhā]

bhāva m
létrejövés, létezés, megjelenés; átalakulás; (érzelmi, tudati, lét-) állapot, helyzet, vmi valósága (helyzete); jellem, természet; jelentés; szerelem; szív, önvaló [√bhū]

bhāvagata mf(ī)n
Bhagavat (Viṣṇu, Kṛṣṇa)-tal kapcsolatos, szent, magasztos; m – Viṣṇu-Kṛṣṇa követője [bhagavat]

bhāvana mf(ī)n
létrehozó, megnyilvánító; elképzelő, teremtő, elgondoló; f(ā)n – tudat összpontosítása, képzelőerő, gondolat, meditáció; vminek (Gen) fenntartása, előmozdítása; szemléltetés, bizonyítás; hit vmiben [√bhū]

bhavat mf
megtisztelő jelző, 'Ön, fenség'; mfn – létező [√bhū]

bhaviṣya mfn
létrejövendő, jövőbeli, bekövetkező, küszöbön álló; n – jövő [√bhū]

bhāvita mfn
okozott, létrehozott, megteremtett, elért, átváltoztatott, megnyilvánult, elképzelt; n – eredmény [√bhū]

bhavitṛ mf(trī)n
létrejövő, létező; jövőbeli, bekövetkező [√bhū]

bhavya mfn
létező, jelenlévő; létrejövendő, eljövendő, jövőbeli; n – létrejött, létező, jelenlévő; jövő (idő), eredmény [√bhū]

bhaya n
félelem, rémület, rettegés [√bhī]

bhayānaka mfn
rémisztő, félelmetes; m – rémület, félelem [bhaya, √bhī]

bheda m
hasítás, szétvágás, széttépés, feltörés; szétosztás, felosztás; felfedés, leleplezés; kiterjedés, kivirágzás [√bhid]

bhedatas
elválasztva, egyedül, egyenként, egyénileg [bheda, √bhid]

bherī f
üstdob

bhī (bibheti)
(3U) fél vmtől (Abl, Gen), vmtől nyugtalan

bhid (bhinatti, bhintte)
(7U) levág, kettévág, széttör, eltör, elpusztít; áthalad, atmegy; meglazít, kioldoz; szétszed

bhīma mfn
rémisztő, félelmetes; m – Bhīma [√bhī]

bhinna mfn
felosztott, szétválasztott, elválasztott, megkülönböztetett; kettévágott, megölt [√bhid]

bhīṣma mfn
rettenetes, irtózatos, rémisztő, félelmetes; m – Bhīṣma [√bhī]

bhīta mfn
rémült, ijedt, megijesztett, megrettent, félős [√bhī]

bhoga m
kanyar, ív; élvezet, evés, (érzékszervi) tapasztalat [√bhuj]

bhogin mfn
hajló; élvező, tapasztaló, evő, bőséget élvező; m – kéjenc [√bhuj]

bhojana mf(ī)n
etető; n – élvezet, evés; étel, élvezett, használt vm [√bhuj]

bhojya mfn
élvezendő, ehető; n – élvezett, megevett vm [√bhuj]

bhoktṛ mf(trī)n
élvező, evő, tapasztaló, érző, elszenvedő [√bhuj]

bhoktṛtva n
élvezőség (állapota); élvezet, birtoklás, érzékelés [√bhuj]

bhos
megszólító szócska, kb. „ó”; zöngés hangok előtt: bho; zöngétlen hangok előtt: bhos vagy bhoḥ [bhavat; √bhū]

bhṛ (bibharti)
(3U) hordoz, visel, támaszt, vmt (Loc) fog, támogat, nevel, táplál

bhrāj (bhrājate)
(1Ā) ragyog, tündököl, fénylik

bhram (bhramati, bhrāmyati)
(14P) vándorol, barangol, kószál; ide-oda mozog, csapong (elme)

bhraṁśa m
leesés, lecsúszás; hanyatlás, pusztulás; eltűnés, kihalás; eltérés, elhajlás [√bhraṁś]

bhraṣṭa mfn
lehullott, leesett, lecsöppent; tönkrement, eltűnt, elpusztult; vmtől megszabadult, elszökött, elvált; romlott, lezüllött [√bhraṁś]

bhrātṛ m
báty; közeli rokon, bizalmas barát [~√bhṛ]

bhṛgu m
(pl) mitikus lények (tűz elhozói); m – papi család; annak alapítója: Bhṛgu ṛṣi [√bhrāj]

bhrū f
szemöldök

bhū (bhavati)
(1U) létezik, van, válik valamivé; f – Föld

bhuj (bhunakti)
(7U) élvez (bárhogyan, de főleg: nemileg), fogyaszt (ételt-italt), használ, birtokol, (érzékszervileg) tapasztal, vmn keresztülmegy

bhuja m
kar, kéz [√bhuj]

bhūmi f
föld, talaj, hely, helyzet; össz: téma, tárgy; szint, mérték [√bhū]

bhūta mfn
létrejött, megtörtént, elmúlt; valós, létező, ténylegesen megtörtént; össz: vmiből álló, vmlyen, vmvel egyesült, vmlyen létű; n – létező dolog, 5 elem; bármilyen élőlény, szellemlény; múlt [√bhū]

bhūti f
lét, létezés, létrejövés; jólét, jómód, gazdagság; erő, természetfeletti erő [√bhū]

bhūtikāma mfn
vagyonra/tulajdonra vágyó [bhūti-kāma]

bhuvana n
élőlény, ember, emberiség; világ (3-7-14), Föld; létállapot [√bhū]

bhūya n
össz: létrejövés, létezés (állapota) [√bhū]

bhūyas
nagyon, szerfelett; azonkívül, ráadásul, továbbá; újra, ismét; mfn – létrejövő; n – létrejövés [bahu, √bhū]

bhūyiṣṭha mfn
legtöbb, legszámosabb, legfőbb; -ena – leginkább [bahu]

bīja n
mag (növényi, férfi, gabona); csíra, forrás, ok, eredet, ihlet; lényeg, esszencia

boddhavya mfn
ráébredendő, észreveendő, megismerendő, felismerendő [√budh]

boddhṛ mfn
érzékelő, felfogó, ismerő [√budh]

brāhma mf(ī)n
Brahmannal, Brahmāval kapcsolatos, szent, isteni; szent tudással, Védákkal kapcsolatos; papi renddel kapcsolatos; -ī f – Brahmā śaktija = Sarasvatī [brahman, √bṛh]

brahmacārin mf(iṇī)n
nőtlen, tanulmányokat folytató [brahman+cārin]

brahmacarya n
nemi önmegtartóztatás, nőtlen tanuló időszak [brahman-carya, √bṛh, √car]

brahmaja mfn
Abszolútból született [brahman, √jan]

brahmaloka m
Brahmā/Brahman világa [brahman-loka]

brahman n
kiterjedés, fejlődés, növekedés; isteni hang, szentírás, szent tudás; Om; az Abszolút; a Véda; m – pap; Brahmā [√bṛh]

brāhmaṇa mf(ī)n
Brahman-nal kapcsolatos, -hoz tartozó, azt ismerő; m – pap, papi rend tagja; n – a Véda-gyűjtemény részét képező papi szertartáskönyv [brahman, √bṛh]

brahmaniṣṭha mfn
Brahmanban való feloldódás, megnyugvás, megállapodás [brahman-niṣṭha]

brahmapura n
Brahmā városa, város a mennyben = szív [brahman-pura]

brahmayoni f
Brahmāban lévő eredeti forrás vagy otthon [brahman-yoni]

brahmiṣṭha mfn
legmagasabb s zinten álló pap, nagyon tanult, jámbor [brahman-√sthā]

bṛhaspati m
Bṛhaspati, „imák ura” [bṛhat, √bṛh, pati]

bṛhat mf(ī)n
magas, nagy, emelkedett, bő, terjedelmes, hosszú, erős; n – bṛhatī versmértékben írt sāman [√bṛh]

brū (bravīti)
(2U) beszél (kieg.: √ah)

bruva mfn
névleges, csak nevében valami [√brū]

buddha mfn
felébredt, tudatos, bölcs; m – bölcs, felébredt ember; Buddha [√budh]

buddhi f
értelem, ítélőképesség, döntésképesség; érzékelés, megismerés; figyelem, éberség; nézet, meggyőződés; a tudat felébredt része [√budh]

buddhimat mfn
megértéssel megáldott, felébredt tudatú bölcs [buddhi, √budh]

budh (bodhati, budhyate)
(1U4Ā) (fel)ébred, magához tér; megért, felismer

budha mfn
felébredő; értelmes, bölcs; m – bölcs ember [√budh]

ca
és, is

caila mfn
ruhából készült; n – ruha, öltözék [cela]

cakra n
kerék; kör, körforgás; csakra [√car, √kṛ]

cakrin mfn
kerekes, (harci) korongos

cakṣu m
szem [√cakṣ]

cakṣus mfn
látó; n – szem; fény; látás [√cakṣ]

cākṣuṣa mf(ī)n
látással kapcsolatos, látómezőben lévő, szem által érzékelhető [cakṣus, √cakṣ]

cal (calati)
(1P) megy, sétál, előre, tovább halad; végrehajt, cselekszik; felkavar, megmozgat

cala mfn
mozgó, rezgő, rázódó; bizonytalan, nem állandó, csapongó, múlandó; összezavarodott [√cal]

calita mfn
remegő, reszkető, bizonytalan, nem szilárd, csapongó, ide-oda menő; elment, eltávozott, eltávolodott [√cal]

camū f
(szóma-ital tartó) edény; hadsereg, hadtest

cañcala mfn
ide-oda menő, csapongó, nem állandó, pislákoló [√cal]

cañcalatva n
ide-oda menőség, csapongóság, nem állandóság, pislákolóság [cañcala, √cal]

candra mfn
fénylő, ragyogó, fénylőn tükröződő; m – Hold; össz: legkiválóbb [√candr]

candra-tāraka n
Hold és a csillagok

candramas m
Hold, Holdisten [candra, ~mās, √candr]

cāndramasa mf(ī)n
Holddal kapcsolatos, hold- [candramas, candra]

candratāraka n sg
Hold és csillagok [candra-tāraka]

cāpa mn
íj [capa]

cāpala n
mozgékonyság, fürgeség; izgatottság, nyugtalanság, bizonytalanság, ingatagság, állhatatlanság [√cap]

car (carati)
(1U) mozog, megy; vmben (Inst) részt vesz, csinál, belekezd

cara mfn
mozgó, helyváltoztató (pl. állat) [√car]

cārin mfn
mozgó; tevékenykedő, végző, gyakorló [√car]

carita mfn
elment, ment, elért; össz: gyakorolt; n – járás, menés, útvonal; cselekvés, haladás, gyakorlás, viselkedés, tettek, kalandok [√car]

catur mf(catasṛ)n
négy

cātur-varṇya n
a négy társadalmi rend (együttese) [catur-varṇa]

cāturmāsya n
4 hónapos időszak kezdete [catur-māsa]

caturtha mf(ī)n
negyedik

ced
ha

cekitāna m
Cekitāna, „nagyon eszes” [√cit]

ceṣṭ (ceṣṭati)
(1U) hadonászik, mozog, kavar; erőfeszítést tesz, küzd, cselekszik; vmvel elfoglalt, végrehajt

ceṣṭa n
taglejtés, kézmozdulat; -ā f – taglejtés, kézmozdulat; mozgás, tett, tevékenység, erőfeszítés, törekvés, végrehajtás; viselkedés [√ceṣṭ]

cetanā f
tudat(szint), megértés [√cit]

cetana mfn
látható, nyilvánvaló, kiváló, megkülönböztetett; tudatos, érzékelő; m – tudatos lény; n – tudatosság; -ā f – tudatosság [√cit]

cetas n
tudat, szív, elme; ragyogás [√cit]

cetayitavya mfn
érzékelendő, felfogandó [√cit]

chal (chalayati)
(10P) csal, megtéveszt, túljár vk eszén

chandas n
időmértékes verselésben írt védikus vers, védikus versmérték, verstan; vágy, szándék

chandatas
akarat szerint, vágy szerint [chanda, √chad]

chāyā f
árnyék; tükörkép, visszatükröződés

chettṛ mf(rī)n
vágó, levágó, felvágó, (fát) kivágó [√chid]

chid (chinatti)
(7U) levág; elválaszt vmtől (Abl), feloszt, megzavar (alvást); eltávolít, megfoszt, elvesz (életet), megöl

chinna mfn
levágott, szétvágott, felosztott, szétválasztott, (le)hasított, összefüggéstelen, nem egységes [√chid]

ci (cinoti, cinute)
(5U) sorba rendez, halomba rak, áldozati oltárt épít; összegyűjt, felhalmoz; beburkol; pass: be van burkolva; növekszik, virágzik

cikīrṣu mfn
tenni, végrehajtani, gyakorolni vágyó [√kṛ]

cint (cintayati)
(10U) gondol, átgondol, , figyelembe vesz, tekint vmt vmnek

cintā f
gondolat, törődés, kétség [√cint]

cintya mfn
gondolandó, elképzelendő, felfogandó, megértendő, tekintendő; felfogható, gondolható [√cint]

cira mfn
hosszú, őszi idők óta létező; n – késés; -am – hosszú ideig; -eṇa – hosszú idő után, később, nem azonnal, lassan [~√ci]

cira-jīvikā f
hosszú élet [cira; jīva]

cīrṇa mfn
gyakorolt, megtartott (fogadalom) [√car]

cit (cetati)
(1P) érzékel, az elmét vmn rögzít, odafigyel vmre, megvizsgál, szemlél, észrevesz; céloz, szándékozik, tervez; megért, felfog; tudatossá/éberré válik vmről; f – (tiszta) tudat, lélek, önvaló, Abszolút

cita mfn
halomba rakott, megrakott; összegyűjtött, sorbarakott; -ā – farakás, halotti máglya [√ci]

citraratha m
Citraratha, „ragyogó szekerű” [citra-ratha]

citta mfn
észlelt, tudatosított; n – megfigyelés, tudatosnak levés; tudat, elme [√cit]

cittatva n
tudatosság [citta, √cit]

codana mfn
hajtó, mozgató; -ā f – mozgatóerő, hajtóerő, irányítás, hajtás, mozgatás, bátorítás, inspirálás [√cud]

cūrṇita mfn
porított, zúzott, roppantott, összezúzott, összetört, darabokra tépett [√cūrṇ]

cyu (cyavate)
(1U) ide-oda mozog, imbolyog; felkavarodik, elmegy a helyéről, eltér vmtől, felad (kötelességet); leesik, lecsúszik vhonnan (Abl); visszaesik (tudatilag); elveszít, eltűnik

dā (dadāti)
(3U) ad, adományoz, megad, odaad, felajánl vmt vknek (Dat)

dadṛśivas mfn
aki már látott [√dṛś]

dagdha mfn
égett, lángolt, tűz által elemésztett; kínzott, bánat által sújtott [√dah]

dah (dahati)
(1U) ég, lángol; elemészt, elpusztít; kínoz

dahara mfn
apró, kicsi, vékony, fiatal; értelmetlen [~dahra, ~dabhra, ~√dah]

daitya mfn
daitya démon nemzetségbeli, Diti leszármazottja [diti]

daiva mf(ī)n
isteni, isten(ek)től jövő, mennyei; sorsszerű; n – isteni erő, akarat, sors, végzet [deva]

dakṣa mfn
képes, alkalmas, hozzáértő, okos, rátermett, erős; m – képesség, alkalmasság, mentális erő, akaraterő, hajlam [√dakṣ]

dakṣiṇa mfn
jobb, déli; képes, jártas, rátermett; m – jobb, Dél; -ā f – adomány, felajánlás [√dakṣ]

dakṣiṇatas
jobbról, délről, jobbról, jobb oldalt [dakṣiṇa]

dākṣya n
ügyesség, jártasság, hozzáértés, rátermettség, talpraesettség, eszesség, igyekezet [dakṣa, √dakṣ]

dam (dāmyati)
(4P) szelídít, megbékít, legyőz, irányít; szelídül, megbékül

dama mfn
szelídítő, legyőző; m – önuralom, önkontroll; mn – otthon [√dam]

dambha m
megtévesztés, színlelés, képmutatás [√dabh]

daṁṣṭra mf(ā)
fog, agyar, metszőfog [√daṁś]

dāna n
adás, adományozás; adomány [√dā]

dānava m
Danu leszármazottja, egy démonikus faj az univerzumban [danu]

daṇḍa m
bot, ítélkezés, büntetés; jogar, erő, irányítás, uralkodás; törzs (testrész) [dāru, √dṝ]

dāra mf(ī)n
darabokra tépő, széttépő; m – hasadék, repedés; csak tsz: feleség(ek) [√dṝ]

darpa m
büszkeség, önteltség, szemtelenség, beképzeltség [√dṛp]

darśana n
(világ)látás, látomás, felismerés, megfigyelés, érzékelés; tan [√dṛś]

darśin mfn
össz: látó, tapasztaló, értő, ismerő [darśa, √dṛś]

darśita mfn
láttatott, megmutatott, felfedett; elmagyarázott [√dṛś]

daśan mfn
tíz

daśana m
fog [√daṁś]

dātavya mfn
adandó, adható [√dā]

dātṛ mfn
adó, adományozó, felajánló; m – adó személy [√dā]

datta mfn
adott, adományozott; n – adomány [√dā]; védett [√de]

daurbalya n
gyengeség, tehetetlenség [dur-bala]

dayā f
együttérzés, részvét, szánalom [√day]

deha mn
test, vm formája, egyén [√dih]

dehavat mfn
testtel rendelkező, testetöltött; m – élőlény [deha, √dih]

dehin mfn
testtel bíró, testi, testetöltött; m – élőlény, önvaló [deha, √dih]

deśa m
pont, hely, régió, ország, királyság; rendelet, törvény [√diś]

deva mf(ī)n
isteni; m – isten, Isten; isteni ember (pl. király, pap, stb.) [√div]

devadatta mfn
Istenadta; m – Arjuna kagylókürtje

devahita mfn
istenek által elrendezett, kijelölt; m – istenek jóléte [deva-hita]

devala m
deva imádója, Devala [deva]

devatā f
istenség; istenszobor [deva, √div]

devayāna mf(ī)n
istenekhez vezető, őket szolgáló; istenekhez vezető út [deva-yāna]

dhā (dadhāti)
(3U) tesz, helyez, lehelyez, felhalmoz/felállít vmt vhová (Loc); adományoz; létrehoz, teremt; (Ā) – az elmét vmre (Loc, Dat) irányítja, fókuszálja; felfog, megért, elfogad

dhairya n
értelem, ész, megfontoltság; szilárdság, nyugalom, türelem, bárotság [dhīra]

dhāman n
tartózkodási hely, lakhely, otthon; ragyogás, fenség; családtag [√dhā]

dhana n
díj; zsákmány; érték, vagyon, ingóság, pénz, kincs, ajándék [√dhan]

dhanaṁjaya mfn
jutalom, gazdagság elhódítója; m – Arjuna

dhanus n
íj, nyíl [~√dhan]

dhārā f
él, penge [√dhāv]

dhara mfn
tartó, hordozó, támogató [√dhṛ]

dhāraṇa mf(ī)n
tartó, fenntartó, hordozó, megőrző, megvédő, birtokló; -ā f – fenntartás, megtartás, támogatás; emlékezés; koncentráció; szilárdság [√dhṛ]

dhārin mfn
tartó, hordozó, megtartó; -ī f – Föld [√dhṛ]

dharma m
törvény, rend, vallás, kötelesség, erény, erkölcs, igazság; belső természet, lényeg, egyedi tulajdonság, állapot (= svabhāva) [√dhṛ]

dharmya mfn
törvényes, szokásos, erényes, helyes; tulajdonságokkal megáldott [dharma; √dhṛ]

dhārtarāṣṭra mf(ī)n
Dhṛtarāṣṭrához tartozó; m – Dhṛtarāṣṭra fia

dhātṛ mf(trī)n
teremtő, készítő, létrehozó, megszilárdító, alapító; m – Brahmā [√dhā]

dhātu m
réteg; alkotóelem; alapvető elem, összetevő, alkotóelem; testi szövet; igei gyök [√dhā]

dhāv (dhāvati)
(1U) fut, megy, halad, siklik, úszik, csörgedezik, áramlik

dhenu mfn
tejelő; f – (tejelő) tehén; össz: nőstény- [√duh]

dhi = adhi

dhī f
gondolat, észlelés, meditáció, odaadás, ima, megértés, bölcsesség; szándék, törekvés, elme; nézet, vélemény, vmnek (össz) tartás, gondolás [√dhī]

dhīmat mfn
eszes, bölcs [dhī, √dhī]

dhīra mf(ā/ī)n
eszes, bölcs, okos, vmben jártas; szilárd, állhatos, önuralommal bíró; m – bölcs [√dhī]

dhmā (dhamati)
(1U) fúj, vmt megfúj, vmbe belefúj; lélegez

dhṛ (dharati, dhārayati)
(10P) tart, fenntart, megtart, megőriz, használ, gyakorol

dhṛṣṭadyumna m
Dhṛṣṭadyumna, Drupada fia, „merész erejű” [dhṛṣṭa-dyumna]

dhṛṣṭaketu m
Dhṛṣṭaketu, „bátor ragyogású” [dhṛṣṭa-ketu]

dhṛtarāṣṭra m
Dhṛtarāṣṭra, „szilárd v. fenntartott-támogatott birodalmú” [√dhṛ, √rāj, √rañj]

dhṛti f
tartás, megragadás, támogatás, szilárdság, elhatározás, kitartás; elégedettség [√dhṛ]

dhruva mfn
szilárd, mozdíthatatlan, állandó, változatlan, biztos, megállapodott; m – Sakrcsillag; Dhruva; -ā – szilárdság, stabilitás [√dhṛ]

dhūma m
füst [√dhū]

dhuta mfn
rázott, felkavart; elmozdított, eltívolított [√dhū]

dhvaja m
zászló; jelvény [?dhū+aj]

dhyai (dhyāyati)
(1U) gondol, meditál, emlékszik, vizualizál

dhyāna n
meditáció [√dhyai]

dīkṣā f
szertartás előkészítése; lelki gyakorlat; elköteleződés, beavatás (szent zsinór); előkészület [√dīkṣ]

dīpa m
lámpa, lámpás

dīpita mfn
meggyújtott, lángra lobbantott; megnyilvánult, felszított, megvilágított [√dīp]

dīpta mfn
meggyújtott, lángoló, égő, égető, forró, ragyogó, fénylő; felszított, fellángolt (vágy); kedvezőtlen, nem áldásos [√dīp]

dīptimat mfn
fényes, ragyogó, tündöklő [dīpti, √dīp]

dīrgha mfn
hosszú (térben-időben), magas, nagy, mély

dīrgha-sūtrin mfn
hosszú történetet mesélő; lassú, késlekedő, halogató

diś f
irány, égtáj, régió, ország [√diś]

div/dyu mf
menny, ég; nap; fény, tűz, tűz fénye [√div]

diva n
menny, ég; nap [div, √div]

divya mfn
isteni, mennyei [√div]

doha m
fejés, tej [√duh]

doṣa m
hiba, hiányosság, gonoszság, bűn, sértés, ártalom, szenvedés, betegség [√duṣ]

doṣavat mfn
hibával bíró, hiányos, tökéletlen; hibás, bűnös, sértő [doṣa, √duṣ]

dram (dramati)
(1P) lót-fut, vándorol, barangol; int pass (dandramyate)

draṣṭavya mfn
látható, nyilvánvaló, figyelembe vevendő [√dṛś]

draṣṭṛ m
látó [√dṛś]

draupadeya m
Draupadī fia (Prativindhya, Sutasoma, Śrutakīrti=Śrutakarman, Śatānīka, Śrutasena)

dravya n
lényeg, tartalom, tárgy, összetevő; lételméleti alkotóelemek nyāyában; gazdagság, vagyon, javak [√dru]

dravyamaya mf(ī)n
anyagi, kézzelfogható, valódi, lényeggel bíró [dravya-maya]

dṛḍha mfn
rögzített, szilárd, erős, erősen rögzített; megszilárdult, bizonyos; -am – szilárdan, állhatatosan [√dṛh=√dṛṁh]

droha m
bántás, gonoszság, rosszindulat, gyűlölet, ellenségesség, álnokság, árulás, sértés [√druh]

droṇa n
fa edény, vödör; m – Droṇa [dru]

dṛṣṭa mfn
látott, érzékelt, látható, megértett, vizualizált; n – érzékelés, megfigyelés [√dṛś]

dṛṣṭavat mfn
aki már látott [dṛṣṭa, √dṛś]

dṛṣṭi f
látás (szó szerinti és átvitt értelemben), pillantás, látomás, látóképesség, látásmód, megértés, vélemény; szem [√dṛś]

dru (dravati)
(1U) fut, folyik, megy, menekül; elolvad; támad, rohamoz

drupada m
Drupada király

dugdha mfn
megfejt; kinyert, kivont, összegyűjtött; n – tej [√duh]

duh (dogdhi)
(2U) fej, élvez; kinyer valamiből (Acc) valamit (Acc)

duḥkha mfn
nehéz, kellemetlen, boldogtalan; n – fájdalom, szenvedés, boldogtalanság; -am – nehezen, fáradtságosan, alig [dus-kha]

dūra mfn
távoli, hosszú (távolság); n – távolság (térben, időben); -am – vmtől (Abl, Gen) távol (térben, időben); -eṇa – távol, távolról, messze; -āt – távolról; -e – távol, távoli helyen [~√du]

durāsada mfn
nehezen, veszélyesen megközelíthető; nehezen megtalálható, ritka, páratlan; nehezen véghezvihető; nehezen vezethető, legyőzhető [dur-ā-√sad]

duratyaya mfn
nehezen meghaladható, felülmúlható; megközelíthetetlen, kifürkészhetetlen [dus-ati-√i]

durbuddhi f
gyenge értelműség, butaság; mfn – buta, ostoba, tudatlan [buddhi, √budh]

durdarśa mfn
nehezen észrevehető, látható, szemnek kellemetlen [dur-√dṛś]

durga mfn
nehezen elérhető, megközelíthető, áthatolhatatlan; n – erőd; nehéz terep, nehézség, durvaság, veszély, kellemetlenség; -ā – Durgā istennő [dur-√gam]

durgati f
balszerencse, nyomorúság, szegénység; pokol [dur-gati, √gam]

durlabha mfn
nehezen elérhető, megtalálható; ritka; kedves [dur-√labh]

durmati mfn
gyenge elméjű, ostoba, tudatlan; gonosz, rosszindulatú [dur-mati, √man]

durmedhas mfn
nehéz felfogású, szűk látókörű, ostoba, tudatlan [dus-medhā, √mith]

durnigraha mfn
nehezen visszatartható, megzabolázható, kontrollálható, legyőzhető [ni-√grah]

durnirīkṣya mfn
nehezen megfigyelhető, megpillantható [dus-nis-√īkṣ]

duroṇa n
otthon [dura, √dṝ]

duroṇasad mfn
házban tartózkodó [duroṇa-√sad]

duryodhana m
Duryodhana, „nehezen legyőzhető” [dus-√yudh]

duścarita n
helytelen, gonosz viselkedé; mfn – helytelenül, gonoszul viselkedő [√car]

duṣkṛt mfn
gonosztevő, bűnösen cselekvő [√kṛ]

duṣkṛta mfn
helytelenül, gonoszan végrehajtott, rosszul elrendezett, alkalmazott; n – gonosz tett [dus-√kṛ]

duṣkṛtin mfn
gonosztevő, helytelenül-bűnösen cselekvő [dus-√kṛ]

duṣprāpa mfn
nehezen elérhető, megközelíthetetlen, nehezen hozzáférhető, távoli [dur-pra-√āp]

duṣpūra mfn
nehezen beteljesíthető; elégedetté nehezen tehető, csillapíthatatlan [dus-pūra, √pṝ]

duṣṭa mfn
szennyezett, megrontott, hibás, bűnös, sértő [√dūṣ]

dvādaśan mfn
tizenkettő

dvaidha mf(ī)n
kétféle; n – dualitás, felosztás, szétválasztottság, kétség [dva-√dhā]

dvaṁdva n
„két-két”, pár, ellentétpár, kettősség; m – mellérendelő szóösszetétel [dva]

dvāra n
ajtó, kapu, bejárat, (test)nyílás [√dvṛ]

dvāsaptati f
hetvenkettő

dveṣa m
utálat, gyűlölet, idegenkedés, ellenségeskedés [√dviṣ]

dveṣya mfn
gyűlölendő, utálandó; m – ellenség [√dviṣ]

dvi mfn
kettő (védikus duN: dvā)

dvija mfn
kétszer született; m – a felső három rend valamelyikének tagja, ārya [dvi-ja]

dvimātra mfn
kétszer akkora; két szótagnyi idejű [dvi-mātra]

dviṣ (dveṣṭi)
(2U) gyűlöl, ellenséges vmvel szemben

dvitīya mf(ā)n
második

dyāvā = div f du Nom
menny, ég, ég és föld, nappal és éjszaka [div, √div]

dyūta n
szerencsejáték, kockajáték [√div]

dyuti f
ragyogás, fényesség, magasztosság, fennköltség [dyu; √div]

edhas n
tüzelőanyag [√idh]

ej (ejati)
(1P) mozog, felkavaródik, megremeg

eka mfn
egy; egyetlen, egyedüli; ugyanolyan, azonos; egyvalaki, egyesek (többől); ismételve: egyik-másik, egyesével; egy (névelő)

ekādaśa mfn
tizenegy [eka-daśan]

ekāgra mfn
egyhegyű, egyetlen tárgyra irányuló; -am – egyhegyűen, osztatlan figyelemmel [eka-agra]

ekaika mfn
egyesével lévő, minden egyes [eka]

ekākin mfn
egyedül lévő, egyedülálló, magányos, visszavonult [eka]

ekamātra mfn
egy szótagnyi idejű [eka-mātra]

ekānta m
magányos, elhagyatott, titkos (hely); egy rész, darab; egyetlen végcél, kizárólagosság, szükségesség; csak az Abszolútra irányuló odaadás; mfn – egy tárgyra irányuló, egy célú, kizárólagos, egyedülálló [eka-anta]

ekāntika mfn
egy cél, személy, eszme, stb. iránt elkötelezett [eka-anta]

ekatara mfn
kettő közül az egyik; egyik, másik [eka]

ekatva n
egység, azonosság [eka]

ekī-bhū (ekībhavati)
(1P) egyé válik, összekeveredik

enad
közelre mutató névmás, = etad

enas n
baj, kár, bűn, vétek, hiba, balszerencse [√i]

etad mfn
ez, itt (kézközelben)

etāvat mfn
ilyen nagy, ilyen sok; – eddig, ilyen mértékben, így [etad]

etya
közeljőve [ā-√i]

eva
csak csupán, kizárólag, pontosan; igazán, tényleg, bizony; (az előtte álló szót nyomatékosítja) töltelékszó

evam
ily módon

evaṁrūpa mfn
ilyen formájú, így formált [evam-rūpa]

evaṁvidha mfn
ilyenféle, ilyen módon [evam, vidha]

ga mfn
össz: menő, haladó; vmben tartózkodó [√gam]; mfn – össz: éneklő [√gai]

gadgada mfn
dadogó, hebegő; n – dadogás, hebegés [√gad]

gadin mfn
buzogányos [gadā]

gahana mfn
mély, sűrű, vastag, áthatolhatatlan, megmagyarázhatatlan, nehezen megérthető [√gah, √gāh]

gahvareṣṭha mfn
legnagyobb mélységben, fenéken lévő [gahvare-√sthā, √gah, √gāh]

gaja m
elefánt [~√gaj]

gam (gacchati)
(1P) megy, halad, jár (idő); vmlyen állapotba kerül; elér, megközelít

gāmin mfn
menő, haladó, elérő [√gam]

gamya mfn
megközelíthető, elérhető, áthatolható; megszámolható; érzékelhető, megérthető [√gam]

gaṇa m
csoport, társaság, nyáj, vmt követők gyülekezete, hadsereg, halmaz [√gaṇ]

gandha m
illat, szag

gandharva m
gandharva szellemlények; vezetőjük: Gandharva [gandha]

gāṇḍīva mn
Arjuna íja [gaṇḍi]

gantavya mfn
menendő, megvalósítandó, elérhető, keresztülmenendő, megértendő [√gam]

garbha m
anyaméh; vm (össz) belseje, belső tere; magzat, gyermek [~√grabh, ~√gṝ]

garbhin mfn
terhes, vmvel áthatott, megtöltött; -iṇī f – terhes nő [garbha, ~√grabh, ~√gṝ]

gārgya mfn
Gargával kapcsolatos, tőle jövő; m – bölcs

gārhapatya m
családos házi tüze (három szent tűz egyike); n – család irányítása, családfői szerep [gṛha-pati]

garīyas mfn
nehezebb, súlyosabb, hosszabb, nagyobb, nagyobb fokú, jobb, fontosabb [guru, gir, √gur]

gata mfn
ment, elment, eltávozott, meghalt, elmúlt, eltűnt, vmbe, vmlyen állapotba megérkezett, elért, vmlyen helyzetet elért; n – menés, mozgás [√gam]

gatāsu mfn
„elment lélegzetű”, halott, elmúlt [gata-asu]

gati f
menés, járás, mozgás, haladás, folyamat; út; állapot; elérés, cél [√gam]

gātra n
„mozgás eszköze”, végtag, testrész [√gā]

gautama mf(ī)n
Gotamával kapcsolatos, leszármazottja; m – Gotama [go]

gāyatrī f
védikus versmérték, „éneklés, dicsőítés eszköze”; gāyatrī versmértékben írt mantra [√gai]

geha n
(= gṛha) ház, lakhely; családos élet [gṛha]

ghna mfn
gyilkos, pusztító; n – ölés, pusztítás [√han]

ghora mfn
rémisztő, szörnyű, félelmetes, ijesztő, hátborzongató [ghur]

ghoṣa m
kivehetetlen hang, zűrzavar, forgatag, csatakiáltás [√ghuṣ]

ghrā (jighrati)
(3P) szagol

ghrāṇa mn
szaglás; m – illat; n – orr [√ghā]

ghrātavya mfn
szagolandó; n – szag, illat [√ghā]

ghrātṛ mfn
szagló [√ghā]

gir mfn
megszólító, dicsőítő; f (=gīr) – megszólítás, dicsőítés, vers, dal; beszéd, nyelv, hang, szó [√gṝ]

giri m
hegy, szikla, domb

gīta mfn
énekelt, énekkel dicsőített; n – éneklés; -ā f – ének [√gai]

glāni f
kimerülés, fáradtság, elvékonyodás, lecsökkenés [√glai]

go f
tehén, bármi, ami a tehénből jön (főként: tej, de bőr), felajánlás (tehén képében), „királyok tejelő tehene” = Föld; m – bika, „mennyei csorda” = fénysugár; víz; érzékszerv [~√gam]

gocara m
tehénlegelő; tér, mező, a cselekvés mezeje, tartózkodási hely; az érzékek érzékelési köre (látóhatár, hallótávolság, stb.) [go-cara, √car]

gojā mfn
tejből született, földben született, sugarak közt sületett [go-√jan]

gomukha m
(szaru)kürt [go-mukha]

goptṛ mf(rī)n
megőrző, védelmező [√gup]

gorakṣa = gorakṣā f
tehénvédelem (tehéntartás)

govinda m
Kṛṣṇa, „tehenek megtalálója, begyűjtője” [go-√vid]

gṝ (gṛṇāti)
(9U) hív, meghív, megidéz; kijelent, kinyilvánít; dicsőít, magasztal; recitál

grah (gṛhṇāti/gṛbhṇāti)
(9U) megragad, megfog, megmarkol; elkap, foglyul ejt; elkap, megállít; birtokba vesz, megszerez; érzékel; megért, felfog

grāha mf(ī)n
megragadó, megmarkoló, elkapó, elfogadó; m – megragadás, megmarkolás; felfogás, nézet, megértés [√grah]

grāhya mfn
megragadandó, megmarkolandó, érzékelendő, befogadandó; n – érzéktárgy [√grah]

grāma m
falu; közösség; emberek gyülekezete (pl. hadsereg); össz: vm sokasága [√grah]

granthi m
csomó, dudor; izület; nehézség, akadály, kétség [√grah]

gras (grasati)
(1U) szájba vesz, szájjal megfog, (le)nyel, felfal; elnyel, megszüntet

grasiṣṇu mfn
(mindent) lenyelő, elnyelő (Abszolút) [√gras]

gṛdh (gṛdhyati)
(4P) törekszik vm elérésére; mohón sóvárog, türelmetlenül vágyik

gṛha n
ház, lakhely; családi élet, rokonok [√grah]

gṛhīta mfn
megragadott, megmarkolt, fogott; elfogadott, megkapott; elért, megszerzett; felfogott, megértett; elmébe megkapott, befogadott, spontán ébredő, intuitív (tudás, ≠ tanult tudás) [√grah]

grīva m
nyak; -ā f – tarkó

guḍākeśa m
Arjuna, „kontyos hajú, álom, lustaság ura” [guḍā-keśa, guḍākā-īśa]

gūḍha mfn
beburkolt, rejtett, láthatatlan, bizalmas; álcázott; n – titok, rejtély [√guh]

guhā f
rejtekhely, barlang; szív [√guh]

guhācara mfn
titokban (barlangban) mozgó = szívben [guhā-cara]

guhāhita mfn
rejtett helyen (szívben) lévő [guhā-hita, √guh, √dhā]

guhāśaya mfn
lakhely, rejtekhely barlangban; szívben létezés [guhā-śaya]

guhya mfn
elfedendő, beburkolandó, elrejtendő, titokban tartandó, magán, misztikus; n – titok, rejtély [√guh]

guṇa m
kötél, szál, húr; minőség, kötőerő; fajta [√grah]

guṇatas
minőségek, kötőerők szerint; erények szerint, tulajdonság, minőség szerint [guṇa, √grah]

guru mf(vī)n
nehéz, súlyos, hosszú, nagy, nagyfokú, fontos; m – mester, tanító [gir, √gur]

ha
az előtte álló szót hangsúlyozza, főleg, ha az a mondat elején áll; valójában, tényleg, igazán, természetesen

hā (jahāti)
(3U) elhagy, otthagy, felad

haimavatī f
Himavat (Himlája) lánya, Pāṛvatī, Umā; Gangesz [himavat]

haituka mf(ī)n
okkal bíró, vm motiváció által hajtott, vmtől függő [hetu]

haṁsa m
vadlúd, hattyú [~√han]

han (hanti)
(2P) vmt (Acc) üt, vmre (Loc) lesújt; megöl, elpusztít

hāni f
elhagyás, feladás, félretevés; csökkenés, eltűnés, veszteség, pusztulás; hiány, nemlét [√hā, √han]

hanta
figyelemfelkeltő, buzdító felkiáltás, kb.: „Hé! Figyelj! Nézd! Gyerünk!”; örömet vagy bánatot kifejező felkiáltó szó: „Ó! Jaj!”

hantṛ mf(rī)n
gyilkos [√han]

hanyamāna mfn
ölés alatt lévő, legyilkolt [√han]

hara mfn
hordozó, cipelő, vivő, elvivő, elvevő, elpusztító; m – Śiva [√hṛ]

hari m
aki elvesz(i a bűnöket): Viṣṇu, Kṛṣṇa [√hṛ]

hariṇa mf(ī)n
sárgásbarna, sárga színű; m – sárga; szarvas, őz [√hṛ]

harṣa m
felborzolódás, égnek állás (hajé, szőré), libabőr, izgatottság; öröm, eksztázis [√hṛṣ]

harṣaṇa mfn
felborzoló, égnek állító (hajé, szőré), libabőrt előidéző; megörvendeztető, eksztázist okozó; n – kiegyenesedés, égnek állás, felállítás [√hṛṣ]

hasta m
kéz, kézfej

hastin mfn
kezes, kézzel bíró, ormányos; m – elefánt [hasta]

hata mfn
sújtott, ütött (pl. dob), ölt, elpusztított, elveszett, kínzott [√han]

havis n
felajánlás, áldozat [√hu]

haviṣmat mfn
felajánlással bíró, felajánlást végző, Aṅgiras követője [havis]

havyavāha mfn
áldozattal bíró; m – Agni, tűz [havya-vāha]

haya m

he
Voc esttel használt indulatszó: hé, ó

hetu m
ok, indíték, impulzus, indíték, motiváció [√hi]

hetumat mfn
okkal bíró, okból származó, érv szerinti, indok nélküli [hetu]

hi
bizony, mert, valójában, bizonyosan, töltelékszó

himālaya m
„hó, fagy, tél birodalma”, Himalája [hima-ālaya, ā-√lī]

hiṁs (hinasti)
(7P) árt, sért, öl, sebesít

hiṁsā f
ártás, sértés, erőszak [√han, √hiṁs]

hīna mfn
elhagyott, feladott, kizárt; hiányos, elégtelen, szegényes, alantas; megfosztott, mentes [√hā]

hīnatara mfn
legalantasabb, legrosszabb, legalacsonyabb rendű [hīna]

hiraṇmaya mfn
aranyló, arany; m – Brahmā; mn – 9 kontinensegyike [hiraṇya, maya]

hiraṇya n
arany, aranyérme [~hari]

hiraṇyanābha m
„aranyköldökű”, Viṣṇu, ember neve [hiraṇya-nābha]

hita mfn
helyezett, rakott, vmn nyugvó, elhelyezkedő, vmben lévő; elrendezett, előkészített, felállított; áldásos, kedvező, alkalmas, megfelelő; barátságos, jóindulatú, szívélyes [√dhā]

hitakāmyā f
(csak Inst) másvki (Gen) jólétére való vágy [hita-kāmya, kāma]

homa m
az áldozati felajánlás tette valamilyen tűz-szertartáson keresztül [√hu]

hotṛ mf(ṭrī)n
felajánló; m – felajánlást végző, (tűz)áldozatot bemutató pap, aki a Ṛg-veda recitálásával idézi meg az isteneket [√hu]

hṛ (harati)
(1U) elvesz, megragad, elragad, cipel, visz, hordoz; elvesz, eltávolít, ellop

hṛd n
szív

hṛdaya n
szív; lélek, elme, vm belseje, veleje [~hṛd, ~śrad]

hṛdya mfn
szív; lélek, elme, vm belseje, veleje [~hṛd, ~śrad]

hrī (jihreti)
(3P) szégyenkezik, szegyellős; f – szégyen, szerénység, szégyellőség

hṛṣ (hṛṣyati/harṣati)
(4P/1U) izgatott, türelmetlen, örömtelien várakozik; felborzolódik, égnek áll a szőre, libabőrössé válik, eksztázisba esik, él át

hṛṣīkeśa m
Kṛṣṇa, érzékek Ura, (eksztázistól) égnek álló hajú [hṛṣīka-īśa, hṛṣī-keśa]

hṛṣita mfn
vidám, jókedvű, boldog; felállított (szőrű), libabőrös [√hṛṣ]

hṛṣṭa mfn
felborzolt, égnek álló (szőrű), libabőrös; örömbe beleborzongó, eksztázisban lévő [√hṛṣ]

hṛta mfn
elragadott, megragadott; elcsábított; össz elején: vmtől megfosztott, vmt elvesztett [√hṛ]

hu (juhoti)
(3U) áldoz, tisztított vajat önt az áldozati tűzbe (Loc), felajánl vmt (Acc, Gen) vknek (Dat), imád vkt (Acc) vmvel (Inst)

huta mfn
feláldozott; n – áldozat, felajánlás [√hu]

i (eti)
(2P) megy, sétál; elér, megérkezik; vmvel el van foglalva, vmt folytat

icchā f
vágy, kívánság [√iṣ]

id = it
még, csak, csupán; valójában, tényleg; túlzást, különlegességet fejez ki, nyomatékosít (= eva)

idam mfn
ez, közelre mutató névmás; evilág; ismert, jelenlévő; – itt

idānīm
most, jelen pillanatban, ebben az esetben [idā]

īdṛś mfn
ilyen (tulajdonságokkal megáldott), ehhez hasonló

īdṛśa mf(ī)n
ilyesfajta, ilyen (tulajdonságú)

īḍya mfn
dicsőítendő, megszólítandó [√īḍ]

īh (īhate)
(1Ā) törekszik, igyekszik, szándékozik, vágyik elérni

iha
itt, evilág, e világban, ebben az esetben

ījāna mfn
aki már áldozott; áldozó [√yaj]

ijya mfn
imádandó, tisztelendő; m – tanár, Isten; -ā f – áldozat, felajánlás [√yaj]

īkṣ (īkṣate)
(1Ā) lát, pillant, néz; megvizsgál; saját elméjében lát, gondol, figyelembe vesz

īkṣa mfn
látó, meglátogató; -ā f – látás, látvány [√īkṣ]

īkṣaṇa n
látás, látóképesség; szem [√īkṣ]

ikṣvāku m
Ikṣvāku, Vaivasvata Manu fia, a Nap-dinasztia első uralkodója [ikṣu+~ā-√kū]

indra m
Indra; össz: vmből a legjobb, legfontosabb, legfőbb, királya [~√ind]

indriya n
erő, hatalom, (érzékelő) képesség; érzékszerv; mfn – Indrával kapcsolatos

iṅg (iṅgati)
(1U) ide-oda mozog, izgatottá válik, rázkódik, rángatózik, csapong

īpsu mfn
elérni vágyó [√āp]

iṣ (icchati)
(6U) vágyik, törekszik vmre; (eṣati) – (1P) gyorsan mozgat, röptet; életre kelt

īś m
irányító, birtokló, uralkodó, Úr, Isten, Abszolút [√īś]

īśa mfn
uraló, birtokló; legfelsőbb, irányító; m – vm mestere, vmben jártas; Úr; Śiva [√īś]

īśāna mfn
birtokló, vagyonos; m – uralkodó, úr, Śiva-Rudra [īśa, √īś]

īṣīkā f
nád; nyíl, festő ecset, írópálca (= iṣīkā)

iṣita mfn
mozgatott, hajtott; kibocsátott, elküldött; okozott, életre keltett, izgatott [√iṣ]

iṣṭa mfn
vágyott, szeretett, imádott; n – vágy; mfn – felajánlott, feláldozott, imádott; m – áldozat [√iṣ, √yaj]

iṣṭakā f
tégla, áldozati oltár téglája [iṣṭa, √iṣ]

iṣṭāpūrta m
„áldozati szertartásokkal feltöltött” = áldozatok eredménye (ami a mennyben tárolódik) [iṣṭa-āpūrta]

iṣṭāpūrta n
„áldozati rítusokkal teli” az áldozati rítusok eredménye (ami a mennyben tárolódik)

iṣu mf
nyílvessző [√iṣ]

īśvara mf(ī)n
(Gen, inf, össz)-re képes; mf(ī) – irányító, úr, mester, férj; Isten [√īś]

itara mfn
másik, vmtől (Abl) különböző; pl: maradék; ismételve: egyik-másik, ez-az; kifejezi az előtte álló szó ellentétét [i-tara]

itas
innentől (térben-időben), e világból; ezért [idam]

iti
ily módon, ekképpen, idézetet, felsorolást jelöl, vk szerint

itthā
így; igazán, tényleg, valóban (az utána jövő szót hangsúlyozza); itt-ott; össz: ilyen, nagyon

iva
olyan, mint; úgy, mint; vmhez hasonló(an), az előtte álló szóra vonatkozik

ja mfn
össz: született, létrejött, okozott, teremtetett [√jan]

jāgarita n
ébrenlét [√jāgṛ]

jāgaritānta m
ébrenlét állapota [jāgarita-anta]

jāgarti f
ébrenlét [√jāgṛ]

jagat mfn
mozgó, élő; n – világ, világegyetem [√gā, √gam]

jagatī f
föld, világ, mindenség, emberiség [jagat, √gā, √gam]

jagdha mfn
megevett [√ghas]

jaghanya mfn
leghátsóbb, legkésőbbi; legalacsonyabb, legalantasabb, legkevésbé fontos; alacsony származású, rendű [jaghana, ~√jaṁh]

jāgṛ (jāgarti)
(2P) felébred, ébren van, éber, körültekintő, szemfüles, figyelmes, T/3 = jāgrati

jāgṛvat mfn
felébredt, éberséggel bíró [√jāgṛ]

jāhnavī f
Gangesz, Jahnu lánya [jahnu]

jāla mfn
vizes; n – háló; kelepce, csapda

jaṁh (?)
(?) gyorsan mozog, terpeszkedik, rúg

jan (jāyate)
(4U) születik, létrejön

jana m
teremtmény, élőlény, ember, személy, faj [√jan]

janaka mfn
teremtő, nemző, alkotó, létrehozó; – Janaka király [jana, √jan]

janārdana m
Kṛṣṇa, „emberek mozgatója” [jana-ardana; √ard]

janas n
lények, emberek [jana, √jan]

jaṅgama mfn
mozgó, helyváltoztató, élő [√gam]

janman n
születés, teremtés, eredet; élet [√jan]

jantu m
gyermek, utód, teremtmény, élőlény, ember, személy, rokon, szolga [√jan]

japa mfn
suttogó, motyogó; m – halk ima, szentírások, mantrák, Isten neveinek halk ismétlése [√jap]

jarā f
öregkor, öregedés [√jṝ]

jarāmṛtyu mfn
öregkortól meghaló; m sg – öreg kor és halál [jarā-mṛtyu]

jāta mfn
született, létrehozott; n – élőlény, eredet, faj, vm együttese, csoportja [√jan]

jātavedas mfn
minden teremtett birtokosa, minden élőlény ismerője; m – tűz, Agni [jāta-vedas]

jāti f
születés, teremtés, (születés általi) létforma, osztály, rang; csoport, fajta, [√jan]

jātu
egyáltalán, valaha; egykor, valaha, egy napon; talán

java mfn
gyors; m – gyorsaság, sietség; pl – (elmebeli) impuzusok [√jū]

javīyas mfn
gyorsabb [java, √jū]

jaya mfn
győzedelmes, győztes; m – győzelem, megnyerés, elnyerés [√ji]

jayadratha m
„győző szekerű”, Jaradratha [√ji, ratha]

jhaṣa m
(hatalmas) hal [√jhaṣ]

ji (jayati)
(1P) győz, hódít, elnyer, megnyer

jihvā f
nyelv; lángnyelv; -a m – nyelv [√hu]

jijñāsu mfn
tudni vágyás, kérdezés, tudakozódás, vizsgálat [√jñā]

jīrṇa mfn
viseltes, kopott, elnyűtt, használt, elhordott, elviselt; ősi (hagyomány); megemésztett (étel) [√jṝ]

jita mfn
legyőzött, vm által irányított; elnyert, meghódított [√ji]

jīv (jīvati)
(1P) él

jīva mfn
élő, egészséges; m – élőlény; élet, életerő, életlevegő [√jīv]

jīvadhana n
állatállomány; jószágokban kifejezett vagyon

jīvaka mf(ikā)n
élő; m – élőlény [√jīv]

jīvana mf(ī)n
életre keltő, éltető, életadó; m – élőlény; n – megélhetés, élet eszköze [jīva, √jīv]

jīvita mfn
élt, élő, életbe visszatért, életre kelt; n – élet, élethossz [√jīv]

jñā (jānāti)
(9U) tud, megért, megismer, érzékel, megtapasztal; mfn – tudó; m – bölcs, önvaló

jña mfn
tudó, vmben jártas, értelmes, lélekkel bíró, bölcs; m – tudatos lélek (puruṣa) [√jñā]

jñāna n
(metafizikai) tudás, bölcsesség, tapasztalás [√jñā]

jñānagamya mfn
tudás által elérendő [jñāna, √gam]

jñānavat mfn
tudó, (metafizikai) tudással bíró; m – bölcs [√jñā]

jñānin mfn
tudó; m – bölcs [jñāna, √jñā]

jñāta mfn
tudott, megértett, megtanult, érzékelt, felfogott; vmként ismert, vhogyan értett [√jñā]

jñātavya mfn
megismerendő, megtanulandó, érzékelendő, megtapasztalandó [√jñā]

jñātṛ mf(trī)n
tudó, érzékelő, tapasztaló [√jñā]

jñeya mfn
megismerendő, megtanulandó, érzékelendő, megtapasztalandó [√jñā]

jṝ (jīryati)
(4U) (meg)öregszik, hanyatlik, elmúlik elfogyasztódik, feloldódik, megemésztődik; műv (jarayati): öregít, elhasznál, elfogyaszt, megemészt, megemésztet

juṣ (juṣate)
(6U) élvez, kedvel, elégedetté válik

juṣṭa mfn
kedvelt, szeretett, elfogadható, megszokott, méltó, illendő; gyakorolt; vmvel megáldott [√juṣ]

jval (jvalati)
(1U) lángol, lobog, ég

jvalana mfn
gyúlékony, lobbanékony, éghető; égő, lángoló; m – tűz [√jval]

jvara m
láz (testi); mentális láz, csüggedtség, fájdalom, szomorúság [√jval]

jyāyas mfn
kiválóbb, felsőbb, nagyobb, erősebb, jobb, idősebb [jaya, √ji]

jyeṣṭha mfn
legjobb, legkiválóbb, első, legnagyobb, legidősebb [vṛddha, jaya]

jyeya mfn
legkiválóbb, legjobb [√jyā]

jyotirmaya mfn
fényből álló, ragyogó [jyotis-maya]

jyotis n
fény, ragyogás, sugárzás, mennyei fény; pl – bolygók és csillagok [√jyut]

kabandhin mfn
vizet hordozó, felhő, Marutok elnevezése

kaccit
valahol, valahogy, „remélem, hogy... ”; össz. elején: rossz, helytelen, hiányos vm (össz) [kad-cit]

kadācana
valamikor [kadā, kim]

kadācit
valamikor [kadā, kim]

kal (kalate)
(1Ā) (meg)számol, megszólaltat; (kalayati) – (10U) hajt, sürget, ösztönöz, stimulál; szállít, hordoz

kāla m
idő, időszak, sors, halál (elmúlás); mf(ī)n – fekete; -ena – idővel [√kal]

kala mfn
határozatlan, nem kivehető, halk, nem artikulált (hang), lágyhangú; össz: részű, részből álló [√kal]

kalevara m(n)
test

kalila mfn
vmvel teli, vmvel beborított; n – nagy rakás, bozót, vm sűrűje, zűrzavar, felfordulás [√kal]

kalmaṣa n
„erényes tettek elpusztítója”; szenny, piszok, por; (erkölcsi) bűn [karma+√so]

kalpa mfn
gyakorolható, megvalósítható, lehetséges; vmnek (Gen, Loc, Inf, össz) megfelelő, alkalmas, képes, hozzáértő, egyenlő; m – törvény, szabály, tanítás; vmre (össz) hasonlító, szinte, mintha vm lenne; Brahmā egy napjának nappala (1000 catur-yuga) [√kḷp]

kalyāṇa mf(ī)n
szép, bájos, kedves, szeretetre méltó, nemes, nagylelkű, kiváló, erényes, jó, áldásos, boldog, szerencsés (pāpa ellentéte) [kalya, √kal]

kam
jól, igen (az előtte álló szót enyhén hangsúlyozza); töltelékszó, = kim

kam (Ø)
vágyik, sóvárog; műv (kāmayate): vágyik, sóvárog, szerelemben van

kāma m
vágy, sóvárgás; nemi vágy, kéj; -āya – vágy szerint,vágyakkal összhangban, vm iránti szeretetből [√kam]

kāmabhāj mfn
érzéki élvezetben részt vevő, mindenféle vágyat élvező [kāma-√bhuj]

kāmaduh = kāmadhenu f
minden kívánságot teljesítő mitikus tehén [kāma-√duh]

kāmakāra mfn
vk (Gen) vágyát beteljesítő; m – vágybeteljesítés, önkéntelen, hajlamokat követő tett; spontán, szabad akaratból végzett tett [kāma-kāra, √kṛ]

kāmakāratas
vágy szerint, vággyal, szándékkal, természetesen [kāma-kāra, √kṛ]

kamala mfn
halvány piros, rózsaszín; mn – lótusz, „vággyal teli” [kāma, √kam]

kāmin mfn
vágyó, sóvárgó; szerelmes [kāma, √kam]

kamp (kampate)
(1U) rázkódik, remeg

kāmya mfn
kívánatos, szerethető; választható; -ā f – vágy, vm után törekvés, szándék [√kam]

kāñcana n
arany; pénz, vagyon, érték; mf(ī)n – aranyló, aranyból készült

kandarpa m
szerelem, szenvedély, vágy, kéj; szerelemisten, Kāma „vágyak lángra lobbantója” [kam-darpa; √kam, √dṛp]

kāṅkṣ (kāṅkṣati)
(1U) vágyik vmre (Acc), elvár vmt (Acc)

kāṅkṣin mfn
vágyó, váró [√kāṅkṣ]

kāṅkṣita mfn
vágyott, kívánt, elvárt; n – vágy [√kāṅkṣ]

kapi m
majom [√kamp]

kapila mfn
„majom színű”, vörösesbarnás; m – Kapila, „vörösesbarnás hajú” [kapi]

kāra mf(ī)n
csináló, tevő, létrehozó, megalkotó; m – tett, cselekvés; össz: vmlyen betű, szó [√kṛ]

kāraka mf(ikā)n
csináló, végrehajtó, létrehozó; szándékozó; n – igei cselekvés eszköze [√kṛ]

karāla mf(ī)n
szétnyitó, ketté hasító, felnyitó (sebet), szájat kitáró, félelmetes, rémísztő; m – pézsmaszarvas

karāla mfn
nyitott, kitátott, széttárt, nyílt; félelmetes, rettentő, rémisztő

karaṇa mf(ī)n
cselekvő, végző, ható, okozó; ügyes, jártas; n – csinálás, cselekvés, létrehozás, előidézés, okozás, hatás; tett; eszköz, cselekvés eszköze, érzékszerv [√kṛ]

kāraṇa n
ok, indíték, motiváció, eredet; jel, bizonyíték; cselekvés eszköze; érzékszerv [√kṛ]

karma-saṁgraha m
cselekvés alkotóeleme, összetevője (tett, végrehajtás, cselekvő)

karmacita mfn
cselekvés által felhalmozott, elnyert [karma-cita]

karman n
tett, cselekedet, cselekvés, tevékenység, munka, kötelesség [√kṛ]

karmin mfn
cselekvő, tevékeny; m – cselekvő személy [karman, √kṛ]

karṇa m
fül, Karṇa [~√kṛt]

kārpaṇya n
szánalmas, siralmas helyzet, ínség, nyomorúság, lelki gyengeség; fösvénység, szűkmarkúság; együttérzés, szánalom [kṛpaṇa, kṛpā, √kṛp]

kartavya mfn
csinálandó, végrehajtandó, elvégzendő; n – tett, cselekedet, kötelesség, feladat [√kṛ]

kartṛ mf(trī)n
cselekvő, csináló, végző; m – teremtő; mondat alanya [√kṛ]

kartṛtva n
csinálóság, cselekvőség, létrehozóság (állapota) [√kṛ]

karuṇa mfn
együttérző; szomorú, gyászos; -ā f – együttérzés, részvét [√kṝ]

kārya mfn
csinálandó, végrehajtandó, gyakorolandó; n – tett, kötelesség, eset, elfoglaltság, cél [√kṛ]

kās f
köhögés [√kās]

kaścana
valaki, valami [kim]

kaścit
valaki, valami [kim]

kāśirāja m
Kāśirāja, Kāśi (mai Benáresz) királya [kāśi-rājan]

kaśmala mf(ā/ī)n
tisztátalan, szennyes; n – szenny, tisztátalanság, bűn; mn – levertség, elkeseredettség, mentális gyengeség; gyávaság, kishitűség

kāṣṭhā f
futóhely, versenypálya, felhők útja az égen; határ, cél; legfőbb határ, csúcs

kāśya m
Kāśi királysághoz tartozó, Kāśi királya

kasyacit
valakinek [kim]

katama mfn
sokból melyik, melyik [kim]

katara mfn
kettőből, kettő közül melyik

kath (kathayati)
(10U) beszélget vkvel (Inst); elmond, elbeszél, elmagyaráz, leír; bejelent, állít; (meg)nevez

katham
hogyan, milyen módon [kim]

kati
mennyi; néhány

kaṭu mf(vī/us)n
keserű; m – keserű íz

kātyāyana m
Kati leszármazottja

kaumāra mf(ī)n
gyermeki, fiatal; n – gyermekkor (0-5 év), hajadonkor (0-16 év) [kumāra, ku-√mṛ]

kaunteya m
Kuntī fia

kauśala n
jólét, bőség; jártasság, ügyesség, tapasztaltság vmben (Loc, össz) [kuśala, √kuś]

kausalya mfn
Kosala népéhez tartozó; m – Kosala hercege

kavi m
költő, énekes, bölcs, intelligens ember [√kū, √kav]

kāya m
test [√ci]

kecit
valakik [kim]

kenacit
vkvel, vmvel, vk-vm által [kim]

keśa m
haj, sörény [√kliś]

keśava mfn
hosszú, szép hajú; m – Kṛṣṇa [keśa]

keśin mfn
(szép, hosszú) hajú, hajas; Keśin démon [keśa]

kevala mf(ā/ī)n
egyedüli, kizárólagos, kizárólagosan saját, egyéni (mások számára nem elérhető); elzárt, egyedülálló, mással nem kapcsolódó, elvont; egyszerű, tiszta, nem keveredő; -am – csak, kizárólag, egyedül; teljesen, egészen

kha n
tér, ég, (9 féle test) nyílás, lyuk (gödör, kerékagyban, seb, stb.); tér, éter elem [√khan]

khaṇḍa mfn
töredezett, résekkel, törésekkel bíró; hiányos; mn – rés, törés, darab, szilánk; sokaság; fejezet [√khaṇḍ]

kila
valójában, tényleg, biztosan; talán

kilbiṣa n
hiba, sértés, bűn; igazságtalanság, sérülés, betegség [~kila, ~viṣa]

kim mfn
ki, mi, melyik; – mi haszna vmnek (Inst); miért; „kérdőjel”; össz: miféle = rossz

kim nu
mennyivel inkább?, tényleg ki/mi?

kiṁ punar
mennyivel inkább

kim u = kim uta
mennyivel több, mennyivel kevesebb

kiṁca
valaki, valami [kim]

kiṁcana
valaki, valami

kiṁcit
valaki, valami

kirīṭin mfn
koronás, fejdíszes [kirīṭī]

kīrt (kīrtayati)
(10U) dicsőít, magasztal, ünnepel; megnevez, megemlít; ismétel, recitál

kīrti f
hírnév, ismertség, dicsőség [√kīrt]

klaibya n
gyengeség, cselekvőképtelenség, férfiatlanság, gyávaság [klība, √klīb]

kleśa m
kín, fájdalom, szenvedés [√kliś]

klid (klidyati)
(4P) elázik, átnedvesedik

kḷp (kalpate)
(1Ā) szabályozott, elrendezett; vmre (Inst) alkalmas, képes, vmvel összhangban lévő, vmben (Dat) részt vesz

kośa m
folyadékot tároló edény, hordó, vödör, csésze; borítás, burkolat; kincstár, raktár; (5 féle) „burok” [√kuś]

kṛ (karoti)
(8U) tesz, csinál, elvégez; létrehoz, átalakít, alkalmaz, befejez, imád

kratu m
terv, szándék, eltökéltség, vágy, akarat; értelem, megértés; áldozati szertartás, felajánlás; Kratu prajāpati, Brahmā fia mint a megtestesült megértés, eltökéltség, szándék [√kṛ]

kriya mfn
csinálandó; n – tett, cselekvés, vallási tett, felajánlás, imádat; -ā f – csinálás, cselekvés, elfoglaltság, tevékenység; testi gyakorlat; szertartás, áldozat [√kṛ]

kriyāvat mfn
cselekedeteket végző, cselekvő, elfoglalt; szertartást helyesen végző [kriyā]

krodha m
düh, harag [√krudh]

kṛpā f
együttérzés, könyörület; kegy [√kṛp]

kṛpa m
Kṛpa, Śaradvat bölcs fia, Droṇa sógora [kṛpā, √kṛp]

kṛpaṇa mfn
szánalmas, nyomorult, nyomorúságos, gyászos, siralmas [kṛpā, √kṛp]

kṛṣ (karṣati)
(1U) von, húz, magához vonz; vezet, irányít vmt; elér; (kṛṣati) – (6U) barázdát von, szánt

kṛś (kṛśyati)
(4P) elvékonyodik, lesoványodik

kṛṣi f
szántás, földművelés [√kṛṣ]

kṛṣṇa mfn
fekete, sötét; m – Kṛṣṇa, „vonzó”; fogyó Hold két hete [√kṛṣ]

kṛta mfn
csinált, elvégzett, befejezett, megvalósított; n – vmvel (Inst, saha) végzett, vmből elég; tett, cselekvés; szolgálat [√kṛ]

kṛta-niścaya mfn
vmben (Dat, Loc, inf, össz) szilárd, eltökélt, elhatározott

kṛtakṛtya mfn
célt ért, elégedett, megnyugodott; kötelességet, tettet elvégzett, befejezett; n – elvégzett, elvégzendő tett [kṛta-kṛtya; √kṛ]

kṛtāñjali mfn
összetett kézzel hódolatot ajánló [kṛta-añjali]

kṛtānta mfn
befejező; m – korábbi tettek elkerülhetetlen eredménye, sors; bebizonyított végkövetkeztetés [kṛta-anta; √kṛ]

kṛtārtha mfn
végcélt, tárgyat elért, megvalósított, vágyat beteljesít, sikeres, elégedett [kṛta-artha]

kṛtātman mfn
fegyelmezett elméjű, lelkű [kṛta-ātman]

kṛti f
tett, csinálás, végrehajtás, cselekvés, munka, teremtés [√kṛ]

kṛtsna mfn
teljes, egész, maradéktalan

kṛtsnavat
teljesen, egészen, maradéktalanul

kṛtsnavid mfn
mindentudó, teljességet ismerő [kṛtsna-√vid]

kṛtya mfn
csinálandó, elvégzendő; gyakorolható; helyes, helyesen végzendő; n – kötelesség, tett, cselekedet; cél, tárgy, ok [√kṛ]

krūra mfn
megsérült, sértett; kegyetlen, erőszakos, vérengző

kṣam (kṣamate)
(1U) megbocsát; türelemmel, nyugodtan van; elvisel, elszenved

kṣama mfn
türelmes, béketűrő, elviselő; vmre képes, alkalmas; f – türelem, béketűrés, elnézés [√kṣam]

kṣamin mfn
türelmes, megbocsátó, elnéző, elviselő [√kṣam]

kṣaṇa mn
(hirtelen) pillanat, szempillantás [√kṣan]

kṣānti f
türelem, béketűrés, kitartás [√kṣam]

kṣapita mfn
elpusztított, lecsökkentett, elnyomott [√kṣi]

kṣara mfn
elolvadó, elmúló, elpusztuló, halandó [√kṣar]

kṣatra n
uralom, felsőbbség, uralkodás; irányító, kṣatriya rend, annak tagja [√kṣi]

kṣatriya mfn
irányító, uralkodó; m – harcos rend tagja [√kṣi]

kṣaya m
pusztulás, csökkenés, elveszés, hanyatlás, vm vége; tartózkodási hely, lakhely [√kṣi]

kṣema mn
biztonság, kényelem, megnyugvás [√kṣi]

kṣematara n
kényelmesebb, nyugodtabb állapot; nagyobb öröm [kṣema, kṣi]

kṣetra n
mező, (föld)terület, sík, tettek mezeje, vmi forrása, alapzata, zarándokhely [√kṣi]

kṣetrin mfn
földet birtokló, művelő; m – föld tulajdonosa, mező birtokosa (önvaló) [√kṣi]

kṣi (kṣayati, kṣiṇoti)
(15P) elpusztít, megöl; birtokol, ural, irányít

kṣīṇa mfn
lecsökkent, eltűnt, elveszett, elpusztult, kimerült [√kṣi]

kṣip (kṣipati)
(6U) dob; elküld

kṣipra mfn
rugódzó, ugráló, rugalmas, hajlékony (íj); gyors, sebes, hirtelen; -am – gyorsan, sebesen [√kṣip]

kṣudra mfn
parányi, apró, jelentéktelen; alantas, alacsonyrendű

kṣura m
borotva, borotvaéles penge [~√kṣṇu]

ku
(prefix) hibázás, helytelenség, elrontás, hiány, gonoszság; f – föld, alap [kim]

kula n
család, törzs, nyáj, közösség, rend (kaszt)

kumāra m
fiú, ifjú, herceg [ku-māra, √mṛ]

kuntī f
Kuntī, Pṛthā

kuntibhoja m
Kuntibhoja, „Kunti népének élvezője, ura” [kunti-bhoja]

kūrma m
teknős

kuru m
Kuru ország, annak népe és ősatyja

kuśa m
fű, szent Kuśa-fű [√kuṣ]

kuśala mfn
helyes, megfelelő, alkalmas, jó; egészséges, jó állapotú, áldásos; alkalmas, képes, okos, ügyes, jártas; n – jólét, bőség, boldogság, erény, jóindulat, okosság, képesség, jártasság

kusuma n
virág, virágzás [~√kuś]

kusumākara m
virágban bőséges, tavasz [kusuma-ākara]

kūṭa n
homlokcsont, szarv; mn – vm teteje, csúcsa, eleje, legjobbja, tetőfoka

kutas
honnan, mikortól, miért

kutaścit
valahonnan, valamiért [kutas]

kv-adhaḥ-stha mfn
lent, a földön álló, tartózkodó [ku-adhas-√sthā]

kvacit
valahol; bizonyos esetben, módon [ku, kva]

labdha mfn
elért, megszerzett, elvett, megragadott, találkozott, megtalált; eljött (pillanat) [√labh]

labdhṛ mf(trī)n
elérő, megszerző, elvő, befogadó [√labh]

labh (labhate)
(1U) megragad, elér, megszerez; elnyer, kinyer vmből (Abl) vmt (Acc)

lābha m
találkozás, elérés, megszerzés, megvalósítás, elnyerés, kinyerés; nyereség, haszon; megértés, felfogás [√labh]

labhya mfn
megtalálandó, amivel/akivel találkozni kell; elérhető, megszerezhető; megérthető, megismerhető; alkalmas, megfelelő; megengedett; vmvel ellátott [√labh]

lāghava n
gyorsaság, hirtelenség; rugalmasság, hajlékonyság; könnyűség, lazaság, enyhülés; gondtalanság, gondolatnélküliség; jelentéktelenség, parányiság, rövidség [laghu]

laghu mf(vī/u)n
könnyű, gyors, sima, jelentéktelen, hangsúlytalan, gyenge

lakṣya mfn
megjelölt, meghatározott, jelölt, közvetve vagy közvetlenül kifejezett, vmnek felismert; n – cél, díj, kijelölt cél; meghatározott dolog [~√lakṣ]

lambhanīya mfn
elérhető, elérendő [√labh]

lavaṇa mfn
sós; m – sós íz, sós vízű tenger; n – só

lelā (Denom)
ide-oda mozog, reszket, remeg, rázkódik [√lī]

lelāyamāna mfn
reszkető, remegő, pislákoló, lobogó [√lī]

lī (līyate, lāyate)
(4Ā) közelnyomódik, hozzásimul, tapad, rögzül vmhez

lih (leḍhi, līḍhe, lihati)
(2U) nyal(ogat), lefetyel, megkóstol, hörpint

liṅga n
jel, jelkép, embléma, jellemző, vmnek a kifejezője, formája [√lag]

lip (limpati)
(6U) beken, bemocskol, beszennyez

lobha m
mohóság, kapzsiság; türelmetlenség, sóvárgás; zavarodottság [√labh, √lubh]

loka m
tér, hely, régió, ország, Föld, világ, 'tudatsík' az univerzumban; hétköznapi, világi élet; pl – emberek, férfiak, lakók, lakosok [√lok]

lokin mfn
világot birtokló, a legjobb világot uraló; pl – világ lakosai [loka]

loman = roman n
testszőr, haj

loṣṭa mn
rög, göröngy, sár/föld/vas-göröngy [√lū]

lubdha mfn
megzavarodott, összezavarodott; mohó, kapzsi, sóvár; n – vadász [√lubh]

lup (lumpati)
(6U) tör, megsért, bántalmaz, megsért, elront; rajta üt, megtámad, lecsap; rabol, lop; (lupyati) – (4P) megzavar, összezavar; int (lolopti, lolupti): összezavar, megtéveszt; mohó

lupta mfn
megtört, megsértett, megzavart; kirabolt, megfosztott; elnyomott, elpusztított, elveszett; tökéletlen, hiányos [√lup]


ne, tiltószó (aoristos és múlt idő esetén eltűnik az augmentum; gyakran a sma követi)

mad
én, 1. személyű személyes névmás

mada m
derültség, izgalom, megrészegülés, részegség; önteltség, önhittség, beképzeltség, dölyf, gőg, fennhéjázás [√mad]

madāmada mfn
örökké elragadtatott, önfeledt, részeg [mada, √mad]

mādhava m
Kṛṣṇa, Madhu leszármazottja; mfn – tavaszi, mézes, édes [madhu, mā-dhava]

madhu mf(ū/vī)n
édes, kellemes, örömteli; n – méz [√mad]

madhukara m
„mézcsináló”, méh [madhu-kara]

madhusūdana m
Kṛṣṇa, „Madhu elpusztítója” [madhu-√sūd]

madhya mfn
középső; n – közép, vmnek a közepe, középpontja, középső, belső része

madhya-stha mfn
középen álló, semleges, pártatlan, közvetítő, szemlélő

madhyama mfn
legközépsőbb, középső, középen lévő, középső szülött, minőségű; semleges [madhya]

maghavan mfn
ajándékokkal bíró, azokat adományozó, bőkezű; m – Indra [magha, √maṁh]

mah (mahati, mahayati)
(10U) fellelkesít, megörvendeztet; dicsőít, imád, nagyon tisztel; mf(ī)n – nagy, hatalmas, erős; f – „nagyvilág”, Föld, föld [√mah]

mahāstra n
nagy fegyver, nagy íj [mahat-astra; √as]

mahat mfn
nagy, hatalmas, fontos, sok; buddhi [√mah]

mahātmya mfn
nagylelkű, nemes szívű, emelkedett, fennkölt, méltóságos, magasztos, isteni erővel bíró [mahat-ātman]

mahīkṛte
a Föld kedvéért [mahī-kṛta, mahat, √kṛ]

mahiman m
nagyság, hatalmasság, fennség, dicsőség, mágikus erő [√mah]

mahīya (mahīyate)
(den, Ā) boldog, örömteli; virágzik; tisztelt, nagyra becsült

mahīyas mfn
nagyobb, hatalmasabb, erősebb [mahat, √mah]

maitra mf(ī)n
baráti, barátságos, jó szándékú; n – barátság; -ī f – barátság, jóindulat [mitra, √mith]

majj (majjati)
(6P) süllyed, merül, megmártózik, lemegy, pokolra száll, elpusztul, meghal

makara m
tengeri lény: cápa, krokodil, delfin

makṣikā f
méh; légy

mala mn
tisztátalanság (szó szerint és képletesen), szenny(folt), por [~√mlai]

mālya n
virágfüzér, koszorú [mālā]

māmaka mfn
enyém [mama, mad]

māmika mfn = māmaka mfn
enyém [mama, mad]

man (manyate, manute)
(48U) gondol, elképzel; vmt (Acc) vmlyennek (Acc, Dat) tekint; megért, felfog, érzékel, tekint, értékel; elmét vmre irányít

māna m
vélemény, felfogás, eszme; cél, szándék; önhittség, büszkeség; mn– tisztelet; m – ház, lakhely; díszítés; fény; n – megmérés, kimérés; mérték, stenderd; méret, kiterjedés; forma, megjelenés; bizonyíték, bizonyítás eszköze [√man]

manas n
elme [√man]

mānasa mf(ī)n
elmével kapcsolatos, tudati, elmebeli, elmében végrehajtott; elmés, eszes [manas, √man]

mānava mf(ī)n
Manuval kapcsolatos, -tól származó, emberi; m – ember

manda mfn
lassú, nehézkes, lusta, közönyös; gyenge, csekély, erőtlen; ostoba, bolond [√mand]

maṇḍala n
korong, kör, bármi, ami kör alakú; terület, ország, világ; szomszédság; csoport, sokaság [√maṇḍ]

maṇi m
drágakő, gyöngy

mānin mfn
gondolkodó, véleménnyel bíró; büszke, öntelt; össz: vmvel bírónak gondoló [√man]

maṇipuṣpaka m
Sahadeva kagylókürtje, „drágakő-virágú” [maṇi-puṣpa]

manīṣā f
gondolat, nézet, nézőpont; eszme, felfogás; ima, himnusz [√man]

manīṣin mfn
gondolkodó, eszes, bölcs [√man]

manojava mfn
gyors, mint a gondolat; m – gondolat gyorsasága

manoratha m
„elme-szekér”, vágy, kívánság, ábránd, fantázia, illúzió; vágy tárgya [manas-ratha]

mantavya mfn
gondolandó, vmnek tekintendő, nézendő, elképzelendő; elismerendő, állítandó [√man]

mantṛ mfn
gondoló, tanácsadó [√man]

mantra m
„gondolat eszköze”, szent szöveg, ima, védikus himnusz [√man]

manu mfn
gondolkodó; m – gondolkodó lény, ember, az Ember, Manu [√man]

mānuṣa mf(ī)n
emberi, emberrel kapcsolatos; m – (csak össz végén) ember, férfi; -ī f – nő [manu, √man]

manuṣya mfn
emberi; m – ember [manu, √man]

manyu m
hangulat, vérmérséklet; szenvedély, lelkesedés, hév; düh, harag; bánat, fájdalom [√man]

maraṇa n
halál, meghalás, elmúlás [√mṛ]

mārdava n
lágyság, simulékonyság, puhaság, szelídség, kedvesség [mṛdu, √mṛd]

mārgaśīrṣa m
holdhónap, melynek kezdetén a Hold belép a Mṛga-śiras („antilop-agancs”, ~Orion) csillagképbe (illetve a hozzá tartozó holdházba, ez kb. február vége, március eleje), ez az 1. hónap [mṛga-śiras]

marīci mf
(fényben megcsillanó) porszem; fénysugár, napsugár, holdsugár; délibáb; m – Marīci [~marut]

martya mfn
halandó; m – halandó lény, halandók világa; n – test; f – halál [√mṛ]

marut m
szél, levegő, életlevegő (testben); pl – Marut, 7 szél-, viharisten, „villanó, villámló”

māruta mf(ī)n
a Marutokhoz kapcsolódó, szeles, levegős; m – szél

māsa m
Hold, (hold)hónap [mās, √mā]

mata mfn
gondolt, tekintett; felfogott, megértett; jóváhagyott, helyes, tisztelt; n – gondolat, meggyőződés, vélemény, tan [√man]

mātariśvan m
„anyában (= tűz-csiholó fa) növekvő”, szél [mātṛ, √śvi-√śū]

mati f
gondolat, szándék, eltökéltség, vágy; vélemény, nézet, meggyőződés; elme, érzékelés; -yā – szándékosan [√man]

mātṛ f
anya

mātra n
(5) elem, anyag, anyagi javak, vagyon; össz: mérték (mennyiség, méret, összeg, időtartam, hossz, magasság, távolság, stb.), méret; vmnek a teljessége, csak vm, kizárólag vm; mf(ā/ī)n – vmnek a mértékével bíró, pont olyan, mint vm [√mā]

mātsarya n
irigység, féltékenység, rosszindulat, rosszakarat [matsara, mad]

mattas
tőlem, belőlem, miattam [mad]

mātula m
anyai nagybácsi [mātṛ]

mauna n
némaság, hallhatás, hallgatási fogadalom [muni, √man]

maunin mfn
néma, hallgatag, némaságot tartó; m – hallgatag bölcs (=muni) [muni, √man]

māyā f
illúzió, természetfeletti erő, varázslat

maya mf(ī)n
össz: vmből álló, vm összetételű, vmvel tejes

medhā f
mentális erő, értelem, bölcsesség, eszesség [√mith]

medhas n
áldozat (= medha); f – értelem (= medhā) [~√mith]

medhāvin mfn
tanult, eszes, bölcs, jó memóriájú tudós [medhā, ~√mith]

meru m
Meru-hegy

mīmāṁsya mfn
gondolandó, megfontolandó, megvizsgálandó, figyelemve vevendő [mīmāṁsā, √man]

miśra mfn
kevert; különféle, sokoldalú [√miśr]

mithuna mfn
páros; m – pár (fárfi-nő); n – párosodás, nemi egyesülés; vm kiegészítő párja, másik fele [√mith]

mithyā
fordítva, ellentétesen, hibásan, tévesen, hamisan, helytelenül; tévesen, megtévesztően, félrevezetően, hamisan; hiábavalóan [mithu, √mith]

mitra (m)n
barát, társ; m – Mitra [√mith]

modanīya mfn
élvezendő, örülendő, boldog [√mud]

mogha mfn
hiábavaló, sikertelen, haszontalan; -m – hiábavalóan, haszontalanul, oktalanul [√muh]

moha m
tudatosság elvesztése, zavarodottság, figyelmetlenség, megtévesztettség; hiba [√muh]

mohana mf(ī)n
tudatosságtól megfosztó, megtévesztő, elcsábító, összezavaró, tévútra vezető; n – megtévesztés, csábítás, zavarodottá tevés [√muh]

mohin mfn
elbűvölő, elcsábító, összezavaró, megzavaró, megtévesztő; -inī f – csábító, magával ragadó nő [√muh]

mohita mfn
megtévesztett, megzavart, megcsalt, rászedett [√muh]

mokṣa m
megszabadulás, felszabadulás vm alól (Abl) [√muc]

mṛ (marati, mriyate)
(16U) meghal

mṛga m
szarvas; bármilyen vadállat „kóborló” [~√mārg]

mṛgendra m
oroszlán, „vadállatok királya” [mṛga-indra]

mṛta mfn
halott; eltávozott, eltűnt; n – halál [√mṛ]

mṛtyu m
halál, meghalás [√mṛ]

mṛtyumat mfn
halállal bíró, halálnak alárendelt [mṛtyu, √mṛ]

muc (muñcati)
(6U) elenged, megszabadul vmtől (Abl); elhagy, felad vmt; elenged, eldob

mud (modate)
(1U) örül, örvendezik vmtől (Inst) vmben (Loc)

mūḍha mfn
tudatosságát vesztett, elbódult, megzavarodott, összezavarodott, bizonytalan, elveszett; ostoba, bolond [√muh]

muh (muhyati)
(4U) elkábul, öntudatlanná válik, megzavarodik, hibázik, eltéved

muhur
hirtelen, azonnal, tüstént, rögvest; minden pillanatban, folyamatosan, állandóan; ismételve: újra és újra, pillanatról pillanatra

mukha n
száj, csőr, arc, eleje vmnek, teteje vmnek; irány, égtáj

mukhya mfn
szájból-fejből jövő, szájjal-fejjel kapcsolatos; vm élén álló, legfőbb; m– vezető [mukha]

mukta mfn
kioldozott, meglazított, szabaddá tett, felszabadított; elhagyott; felszabadult, megszabadult [√muc]

mukti f
felszabadulás, megszabadulás vm től [√muc]

mūla mn
gyökér, alap, forrás, eredet, kezdet, alj [~√mūl]

mumukṣu mfn
megszabadítani vágyó, megszabadulni-felszabadulni vágyó [√muh]

muṇḍaka mfn
borotvált, megnyírt, lenyesett ágú, levelű (fa); m – borotvált ember [muṇḍa; √muṇḍ]

muni m
(hallgatag, némasági fogadalmat tartó) bölcs [√man]

muñja m
sásszerű fű, nád, nádszerű fű „sisegős” [√muñj]

mūrdhan m
homlok, vm feje, eleje, kezdete, vezetője

mūrta mfn
alvadt; szilárd formát felvett, formát öltött, anyagi, megtestesült, hús-vér; valóságos [√mūr, √mūrch]

mūrti f
kézzelfogható forma, test, megtestesülés, megszemélyesülés, inkarnáció; minden, aminek alakja, határa van: ember, személy, alak, megjelenés; kegyszobor [√mūr, √mūrch]

na
nem

nābha = nābhi össz: mfn
kerékagyú, köldökű, vm közepét jelentő

nabha m
ég, menny [√nabh, ~√nah]

nabhaḥ-spṛś mfn
„ég-érintő”, mennyet elérő [nabhas-√spṛś]

nabhas n
ég, menny [√nabh, ~√nah]

nāciketa mf(ī)n
Naciketas-szal kapcsolatos

naciketas m
Naciketas, „nem érzékelő” [na-√cit]

nacira = acira mfn
nem hosszú; -āt, -eṇa – rövidesen, hamarosan [cira, ~√ci]

nāda m
hangos hang, üvöltés, (oroszlán)bömbölés [√nad]

nadī f
folyó [nada, √nad]

nāga m
kígyó [na-ga, √gam; nagna]

naikṛtika mfn
tisztességtelen, hamis; alantas, hitvány, gonosz [ni-√kṛ]

naiṣkarmya n
tétlenség, a tettek visszahatásaitól való mentesség [nis-karman, √kṛ]

naiṣṭhika mf(ī)n
végső, utolsó, befejező; megszilárdult, szilárd, tántoríthatatlan; teljes, tökéletes, befejezett; m– folyamatos nőtlenségben élő pap [niṣṭḥā, ni-√sthā]

nāka m
mennybolt, égbolt, ég (háromféle, másutt 5 szintű: pṛthivī, antari-kṣa, div, divo-nāka, svar-jyotis)

nakṣatra n
csillag, égitest, holdház [√nakṣ]

nakula m
Nakula, „mongúzhoz hasonlatos (bőrszínű)”

nam (namati)
(1U) leborul, hódolatát ajánlja vknek (Dat, Gen, Loc)

nāma
vmnek (előtte álló szó) nevezett, vmlyen nevű; valójában, kétségtelenül, természetesen [nāman]

nama-ukti f
tiszteletadás, hódolatajánlás [namas-ukti]

nāman n
egyedi jellemvonás, tulajdonság, természet; név [~√nam]

nāmarūpa n
név és forma, egyén [nāman-rūpa]

namas n
hódolat, üdvözlés, tiszteletadás, imádat vknek (Dat) [√nam]

namasya (namasyati)
(den) hódolatot ajánl, leborul, tisztel; mfn – hódolat ra méltó, tisztelendő [namas; √nam]

nānā
különféleképp, különbözőképp, elválasztva, különbözően

nandana mfn
örömteli, gyönyörteli; m – vki fia; n – öröm, gyönyör [√nand]

nara m
ember, férfi, személy [nṛ]

nāra mf(ī)n
emberi; f – nő, feleség [nara]

nārada m
Nārada, Brahmā fia [nara, √dā]

narādhipa m
király, „emberek ura, irányítója”

naraka m
pokol (egy fajtája) [nara]

narapuṁgava m
Narapuṁgava, „emberek bikája” [nara-puṁ-go]

naś (naśyati)
(4U) elpusztul, megsemmisül, eltűnik, elveszik

nāsā f
orr

nāśa m
pusztulás, halál, eltűnés, elveszítés; össz: vmt elpusztító/megsemmisítő [√naś]

nāśana n
pusztulás, elveszítés, elfelejtés [√naś]

nāsika f
orrlyuk; orr [nāsā]

nāśita mfn
elpusztított, megölt; száműzött, kiközösített [√naś]

naṣṭa mfn
elveszett, elpusztult, eltűnt [√naś]

nātivādin mfn
nyers beszédű [na-ati-vādin]

nau f
hajó, csónak

nava mfn
új, friss, fiatal, modern [√nu]

navan mfn
kilenc

nāyaka m
vezető, fő, férj [nāya, √nī]

nayana n
vezetés, irányítás; szem [√ni]

nediṣṭha mfn
legközelebbi [antika]

netṛ mf(trī)n
vezető; m – felajánló, vezető [√nī]

netra m
vezető; n – vezetés; szem [√nī]

nī (nayati)
(1P) vezet, irányít, vhová visz

ni-bandh (nibadhnāti)
(9P) köt, megköt, rögzít vmhez (Loc), elmét rögzít vmn összevon, egyesít

ni-budh (nibodhati)
(1P) hall-tanul vmt, figyel, megismer, vmt (Acc) vmnek (Acc) tekint

ni-cāy (csak hat: nicāyya)
imádva, tisztelve; megfigyelve

ni-dhā (nidadhāti)
(3U) lerak, lehelyez, elraktároz, megőriz; megbíz, rábíz, odaad; gondolatait vmre irányítja

ni-gam (nigacchati)
(1P) megállapodik vmn, vmnél (Loc, Acc); valamilyenné válik; elér, megszerez vmt/állapotot

ni-grah (nigṛhṇāti)
(9U) lefog, lenyom, leereszt, leenged; visszatart, visszatart, megállít, megzaboláz; összehúz, becsuk (szemet)

ni-han (nihanti)
(2P) öl, üt, legyőz, ledob

ni-miṣ (nimiṣati)
(6P) szemet becsuk, pislog, elalszik

ni-rudh (niruṇaddhi)
(7U) visszatart, megállít, lefékez; bezár (ajtót, szívet), körbezár, kontrollál, elnyom, elpusztít; távol tart, elmozdít; körbevesz

ni-vas (nivasati)
(1P) átmenetileg tartózkodik, időt tölt, él vhol

ni-viś (niviśate)
(6U) belép, áthat vmt (Acc, Loc); megnyugszik, letelepszik, tábort ver; lakik, tartózkodik; elmét rögzít vmn, vmre figyel (Loc)

ni-vṛt (nivartate)
(1Ā) visszafordul, megáll, megállít; visszatér (Abl) vmtől vhová (Acc); elfordul, elmenekül; megszűnik, befejeződik, eltűnik, véget ér

ni-yam (niyacchati)
(1P) megállít, visszatart, szabályoz

ni-yuj (niyunakti)
(7U) vmhez köt (Loc), odaköt (lovat kocsirúdhoz), hámba fog; egyesít, összeköt; előír, utasít, elrendel, megbíz vmvel; használ, alkalmaz, részt vesz munkában, erőfeszítést tesz; vmre irányít (elmét, szemet)

nibaddha mfn
megkötött, megláncolt, megbéklyózott, bezárt vmtől függő [ni-√bandh]

nibandha m
megkötés, megbéklyózás; kötelék, béklyó; gyökér, alap, eredet [ni-√bandh]

nicāya m
rakás, halom (mint mérték) [ni-√ci]

nidhana n
letelepedés, megállapodás; lakhely, gyűléshely; végkövetkeztetés, vég, pusztulás [ni-√dhā]

nidrā f
alvás, elalvás, szendergés [ni-√drā]

nigraha m
visszatartás, kényszerítés, kontrollálás, elfojtás, legyőzés; megragadás, erős fogás; bebörtönzés, bezárás, büntetés [ni-√grah]

nigṛhīta mfn
féken tartott, visszatartott, megállított, megragadott, ellenőrzött [ni-√grah]

nihata mfn
dobott, taszított; lesújtott, agyonütött, megölt; elment, eltűnt [ni-√han]

nihita mfn
lerakott, lehelyezett, rögzített, vhol (Loc) tartott; adott, adományozott [ni-√dhā]

niḥspṛha mfn
vágymentes, vmre (Loc) nem vágyódó, vmtől (Abl) mentes [nis-spṛhā, √spṛh]

niḥśreyasa mf(ī)n
aminél/akinél nincs jobb, legkiválóbb; n – legfőbb boldogság, az élet legfőbb célja [nis-śreyas, śrī]

niḥsṛta mfn
elment, előjött, eltávozott [nis-sṛta, √sṛ]

niḥśvāsa m
kilégzés [nis-√śvas]

nimagna mfn
elsüllyedt, vízbe esett; lemerült, belemerült, alámerült; lement, lenyugodott (Nap) [ni-√majj]

nimitta n
jel, nyom, cél; ok, hajtóerő, hatóok, hatóerő [~ni-√mā]

nimittamātra n
ez egyetlen hatékony eszköz, kizárólagos ok [nimitta-mātra, √mā]

nind (nindati)
(1U) hibáztat, kritizál, elítél, szid, gyaláz, hibát keres

nindā f
szemrehányás, szidás, sértés, gyalázás, becsmérlés, kritika [√nind]

nir-ā-kṛ (nirākaroti)
(8P) elválaszt, leválaszt; elfordul, távol marad, elhagy, elutasít, elűz, megtagad, ellentmond, elfelejt

nir-ci (niścinoti)
(5P) megállapít, meghatároz, letisztáz, eldönt, megold

nir-īkṣ (nirīkṣate)
(1Ā) ránéz, megfigyel, foglalkozik vmvel, megfigyel, érzékel

nir-mā (nirmimīte)
(3Ā) megmér; kimér, kioszt, létrehoz, teremt

niragni mfn
(áldozati) tűz nélküli [agni]

nirahaṁkāra mfn
én-tudattól mentes, önzetlen, alázatos [nir-aham-kāra]

nirāhāra mfn
étellel nem rendelkező, ételtől tartózkodó, böjtölő [nir-ā-√hṛ]

nirākāra mfn
alaktalan, testetlen, láthatatlan, lényegtelen, tárgy nélküli [ākāra, ā-√kṛ]

nirañjana mfn
festetlen, szeplőtlen, egyszerű, tiszta [nir-añjana]

nirāśis mfn
vágytól mentes; reménytelen, kétségbeesett [nis-ā-√śis]

nirāśraya mfn
oltalom nélküli; támogatás nélküli, lakhely nélküli, egyedüli; szállást nem adó [nis-āśraya; ā-√śri]

nirata mfn
elégedett, megnyugodott, vmben (Loc, Inst, össz) örömét lelő, vm iránt odaadó, figyelmes, vmre fókuszáló, vmvel elmélyülten foglalkozó, vmt végző [ni-√ram]

nirdeśa m
rámutatás, megjelölés, kijelölés, meghatározás, utasítás, parancs [nir-√diś]

nirdhūta mfn
megrázott, felkavart; zaklatott, kínzott; elszenvedett, keresztülment; össz: vmtől megfosztott, elhagyott [nir-√dhū]

nirdoṣa mfn
hibátlan, hiányosság nélküli, bűntelen, ártatlan [doṣa, √duṣ]

nirdvaṁdva mfn
ellentétpárokkal szemben közömbös, kettősségekben kiegyensúlyozott, tőlük mentes; független [nir-dvaṁdva, dva]

nirguṇa mfn
húrtalan; minőségektől-kötőerőktől mentes, jó tulajdonságoktól mentes [guṇa, √graḥ]

nirguṇatva n
minőségek, kötőerők nélküliség (állapota); jó tulajdonságok nélküliség, gonoszság [nir-guṇa; √grah]

nirindriya mfn
tehetetlen, erőtlen, gyenge, férfierő nélküli; terméketlen, meddő [nir-indriya]

nirmala mfn
szeplőtlen, szennytelen, tiszta, ragyogó [mala]

nirmalatva n
szeplőtlenség, szennytelenség, tisztaság [nir-mala]

nirmama mfn
önzőségtől mentes, közömbös, kötelékektől/birtoklástól mentes [nir-mama]

nirmāna mfn
büszkeségtől mentes [nir-māna, √man]

nirmukta mfn
meglazult, (világi kötelékektől) megszabadult, felszabadult, eltávolodott, vmtől (Inst, Gen, össz) megfosztott; eltűnt, elpusztult [nir-√muh]

nirodha m
bezárás, bebörtönzés, beburkolás, körbezárás, ostrom, elzárás; irányítás, ellenőrzés; elnyomás, elpusztítás; eltávolítás [ni-√rudh]

niruddha mfn
megállított, visszatartott, bezárt, körbezárt, elfojtott [ni-√rudh]

nirukta mfn
kiejtett, meghatározott; n – szóértelmezés, ~etimológia [nir-√vac]

nirvaira mfn
ellenségeskedéstől mentes, békeszerető; n – békeszeretet; -m – ellenségeskedéstől mentesen [nir-vaira, vīra]

nirvāṇa mfn
kifújt (levegő), kialudt (lámpa), lement (Nap), elhunyt, eltűnt; n – kifújás, kihunyás, eltűnés, megsemmisülés, az egyéni lét megszűnése, tökéletes béke, boldogság [nir-√vā]

nirveda mfn
„Védátlan”, szentírásokkal ellentétes; m –világi dolgok iránti teljes közömbösség [nir-veda, √vid]

nirvikalpa mfn
változatlan, nem változó; kétségektől mentes [vi-kalpa; √kļp]

nirvikāra mfn
nem változó, változás nélküli nem változtatható, egységes, változatlan [nis-vi-√kṛ]

nis-car (niścarati)
(1P) előjön, kijön, halad, megjelenik

niśā f
éjszaka

niścala mfn
mozdulatlan, mozdíthatatlan, szilárd, stabil, változatlan [nir-√cal]

niścaya m
meggyőződés; elhatározás, szilárd cél; -ena – bizonyára, biztosan, kétségtelenül [niś-√ci]

niścita mfn
végkövetkeztetésre jutott, véleményt alkotótt, meggyőződött, eltökélt, határozott; n – bizonyosság, döntés, eltökéltség; -am – határozottan [nis-√ci]

niśita mfn
megélesített, éles; felizgatott, vmre lelkes; előkészített, bemutatott [ni-√śi]

niṣkala mfn
részek nélküli, osztatlan; leapadt, lecsökkent [nis-kala]

niṣṭhā f
helyzet, állapot; szilárdság, állandóság, elköteleződés, odaadás, képesség, jártasság, vm (Loc) tudása; befejezés, megvalósítás, tökéletesség; végkövetkeztetés, befejezés, vég, halál [ni-√sthā]

niṣṭha mfn
vmn/vmben álló, tartózkodó, elhelyezkedett, vmn nyugvó, megállapodott, vmtől függő, vmvel kapcsolatos; vmre figyelő, vmi iránt odaadó; -ā f – helyzet, állapot; szilárdság, állandóság, elköteleződés, odaadás, képesség, jártasság, vm (Loc) tudása; befejezés, megvalósítás, tökéletesség; végkövetkeztetés, befejezés, vég, halál [ni-√sthā]

nistraiguṇya mfn
három minőségtől mentes [nis-tri-guṇa, √grah]

niṣūdana m
leölő, megölő, elpusztító ember, gyilkos [ni-sūdana, √sūd]

nīti f
vezetés, útmutatás; viselkedés, hozzáállás; politika, erkölcs, bölcsesség [√nī]

nitya mfn
örök, állandó; -am – állandóan, folyamatosan, mindenképp

nityaśas
állandóan, folyamatosan, örökké [nitya]

nityatva n
örökkévalóság, állandóság, folytonosság, folyamatos ismétlődés [nitya]

nivāsa m
ruha, öltözék; lakhely, tartózkodási hely, éjjeli szálláshely [ni-√vas]

nivāta mfn
széltől védett, óvott, nyugodt; nem sértett, bántalmazott, biztonságos; sűrű; m – oltalom, menedék [ni-√vā]

nivṛtta mfn
visszafordult, visszatért, visszahőkölt, elmenekült (csatából), lenyugodott (Nap); vmtől elfordult, lemondott, feladott; világból kivonult, elcsendesedett; elmúlt, eltűnt, elpusztult, megszűnt; befejezett, véghezvitt [ni-√vṛt]

nivṛtti f
visszatérés; csökkenés, eltűnés; elhagyás, megszűnés, visszavonulás, megnyugvás, megállás, tétlenség [ni-√vṛt]

niyama m
visszatartás, ellenőrzés, szabályozás; lecsökkentés, korlátozás; szabály, kötelesség; megegyezés, szerződés, ígéret, fogadalom [ni-√yam]

niyata mfn
visszatartott, ellenőrzött; állandó, szándékos, elkötelezett, szilárd, biztos; -am – mindig, állandóan, szándékosan, biztosan [ni-√yam]

niyatam
mindig, állandóan, szándékosan, elkerülhetetlenül, biztosan [ni-√yam]

niyojita mfn
(le)helyezett; vmvel összekapcsolt, vmhez rögzített, kapcsolt; irányított, utasított [ni-√yuj]

no = na + u = na
nem

nṛ m
ember, személy, hős, isten; pl – emberiség

nṛṣad mfn
emberek közt ülő, lakó [nṛ-√sad]

nṛtya n
tánc [√nṛt]

nu
valójában, tényleg, igazán (nyomatékosító szó); most, még, csak

nūnam
most, jelenleg, épp, azonnal; mostantól, ezért; kétségtelenül, biztosan [nu]

nyāsa m
lerakás, lehelyezés, elvetés, feladás [ni-√as]

nyāyya mfn
szabályos, megszokott, általános, helyes, megfelelő (≠nyāya) [nyāya, √nī]

odana mn
tejben vagy vízben főtt gabona, kása [√ud]

ojas n
testi erő, képesség; életerő, vitalitás [√vaj]

om
(= ām) szent szótag, amit eredetileg a Védák (később más szent mű) tanulmányozása, kántálása előtt ejtettek ki, jelentése: ünnepélyes igenlés, jóváhagyás („úgy legyen! igen!”); elfogadás, helyeslés; útmutatás; áldás; baljós dolgok elhárítása; = Brahman; a teremtés legelső hangja, gondolata (praṇava); három tudatállapot (a+u+m); három főbb istenség (tri-mūrti)

oṁkāra
= om

oṣadhi f
„fényt tartalmazó” gyógynövény, növény [~oṣa; √uṣ]

ota = ā-uta mfn
egymásba fonódott, összefűzött, átszőtt [ā-√ve]

pā (pibati)
(1P) iszik, kortyol; (átv.) magába szív

pa mf(ā/ī)n
ivó [√pā]

pac (pacati)
(1U) főz, süt vmből (Acc) vmt (Acc), átalakít vmt (Acc) vmvé (Acc), érlel, érik

pacana mfn
megfőzött, főtt; n – főzés [√pac]

pad (padyate)
(4Ā) hullik, leesik, megsemmisül; m – láb; negyed

pāda m
láb, lábfej; össz végén (sg, pl): megtisztelő titulus; negyed, négy fejezetből álló mű egy fejezete, kör negyed cikkely, versszak negyede [pada; √pad]

pada n
lépés, lábnyom, nyom, jel, jelölés, rang, helyzet, ügy; téma, tartalom, dolog, alkalom; rész, negyed (versszaké), fejezet (csak négy fejezetes műé) [√pad]

padma mn
lótusz [~√pad]

pādodara m
kígyó, „haslábú” [pāda-udara]

pakṣa m
szárny, szárnytoll, madártoll; oldal, szárny (épület, hadsereg), fél holdhónap; csoport, gyülekezet, társaság; sokaság, csapat; választás (két lehetőség közül); nézet, vélemény, gondolat [√pakṣ]

pakṣin mfn
szárnyas; m – madár [pakṣa, ~√pakṣ]

pāla m
védelmező, őrző, pásztor, király [√pā-√pāl]

palāyana n
menekülés, megszökés [palāy, para-√i]

pālayitṛ mfn
védelmező, gyengéden szerető, [√pāl]

paṇava m
apró dob

pañcadaśan mfn
tizenöt

pañcadhā
ötféle, ötrészű, ötféleképp [pañca]

pāñcajanya m
Pañcajana démontól elvett, Kṛṣṇa kagylókürtje

pañcama mf(ī)n
ötödik [pañcan]

pañcan mfn
öt [~√pac]

pañcapāda m
ötlábú [pañca-pāda]

pāṇḍava m
Pāṇḍu fia [pāṇḍu]

paṇḍita mfn
tanult, művelt, bölcs, okos; m – tudós [~paṇḍā]

pāṇḍu m
Pāṇḍu király, „sápadt”

pāṇi m
kéz [√paṇ]

pāpa mf(ī/ā)n
bűnös, gonosz, rossz; n – bűn, balszerencse

pāpman mfn
ártalmas, kártékony, gonosz; m – gonoszság, boldogtalanság, balszerencse, bűn; démon [pāpa]

para mfn
távoli, túli, túlsó, szembeni, felső, rákövetkező; kiváló, felette álló; korábbi, régi; m – másvalaki; Abszolút; -am – utána, később [√pṛ]

paradharma m
másvalaki, más rend kötelessége; másvalaki egyéni sajátossága, jellemője [para-dharma; √dhṛ]

parama mfn
legtávolabbi, legtúlsó, legfelső, legjobb, legutolsó; legkiválóbb, mindenki felett álló, legrosszabb; n – legfelső pont, rész [para, √pṛ]

paraṁparā f
szakadatlan sorozat, állapot, (tanítványi) láncolat [para]

parāmṛta mfn
halál felett álló, annak nem alárendelt [para-amṛta]

paraṁtapa m
„ellenség fenyítője”, Arjuna, Kṛṣṇa [para-tapa]

parāñc mfn
elhajló, elfelé irányuló, vmn túlra irányuló; átvoli, túlnyúló; vissza nem térő, elment, eltávozott; kifelé irányuló (arvāñc ellentéte) [para-√añc]

parāntakāla m
halál időpontja [para-anta-kāla]

parāpara mfn
távoli és közeli, korábbi és későbbi, ok és okozat, felsőbb és alsóbb, jobb és rosszabb [para-apara]

parārdha m
távolabbi, túlsó fél, oldal; legnagyobb létező szám (100.000 billió), Brahmā 50 éve földi években [para-ardha]

paraspara mfn
kölcsönös, egymás/másik általi, egymás; -am – másik, másikkal, kölcsönösen [para]

parastāt
távolabb, tovább, felé, fölé; távolról, hátulról; utána, később [paras]

paratas
távolabb, túl, felette, utána

parāvara mfn
távoli és közeli, korábbi és későbbi, előbbi és utóbbi, magasabb és alacsonyabb rendű, ok és okozat, vm teljessége [para-avara]

parāyaṇa n
végső cél, legfőbb menedék, legfontosabb téma, lényeg [para-ayana; √i]

pari
körül, körbe; teljesen, bőségesen, nagyon, teljesen; ellen, szemben, felé

pari-ava-sthā (paryavatiṣṭhate)
(1Ā) szilárddá válik, megszilárdul vmben

pari-bhū (paribhavati)
(1U) körbevesz, körbezár; legyőz; megsért, megaláz; mfn – körbevevő, körbezáró, körülölelő, átható, irányító

pari-cakṣ (paricaṣṭe, paricakṣate)
(21Ā) mellőz, figyelmen kívül hagy; megemlít, hív, megnevez, megszólít

pari-car (paricarati)
(1P) fel-alá járkál, vmt (Acc) körbejár; vmt (Acc) szolgál; műv (paricārayati): körbevesz; figyel, szolgál; együtt él; Ā – szolgálva van, meg van várva

pari-cint (paricintayati)
(10P) gondol, tekint, szemlél

pari-dah (paridahati)
(1U) körbeéget, teljesen eléget, elemészt, elpusztít; kínoz

pari-dṛś
ránéz, meglát, tekint, érzékel, tud; perf = pass – megfigyelve, érzékelve van, megjelenik, láthatóvá válik

pari-gā (parijigāti)
(3P) körbejár; belép; közel megy, meglátogat; elkerül

pari-īkṣ (parīkṣate)
(1Ā) körbenéz, szétnéz, megvizsgál, érzékel

pari-muc (parimuñcati)
(6P) kioldoz, megszabadít, felszabadít; elenged vmt (Acc); pass: megszabadul, felszabadul

pari-paś (paripaśyati)
(4P) átnéz, felügyel; érzékel, meglát, megvizsgál; vmn (Acc) rögzíti az elmét; tanul, vmt (Acc) vmként (Acc) felismer

pari-sam-āp (parisamāpyate)
csak passz: teljesen befejezett, megvalósított, tökéletességre jutott; vmben (Loc) benne van

pari-śiṣ (pariśinaṣṭi)
(7U) meghagy, maradékul hagy

pari-śuṣ (pariśuṣyati)
(4U) (teljesen)kiszárad, elszárad, elsorvad (szó szerint és képletesen)

pari-svañj = pari-svaj (pariṣvajate)
(1Ā) átölel, átkarol, birtokba vesz

pari-tyaj (parityajati)
(1P) elhagy, felad, figyelmen kívül hagy, elenged

pari-upa-ās (paryupāste)
(2Ā) körbeül, körbevesz, körülzár; jelen van, részt vesz vmben (Acc); tisztelettel megközelít, figyel vkre, imád vkt

pari-vyathā = ?parivyathayatu?
nyugtalanít, lesújt, kínoz [pari-vyath]

pari-yā (pariyati)
(2P) körbe megy, keresztül megy, mindenfelé utazik; keresztül fut = mindenféle formát felölt; körbevesz, védelmez, őríz; elkerül; kifolyik

pari-yat (pariyatate)
(1Ā) körbevesz, bekerít

paricarya mfn
körbejárandó, imádandó, szolgálandó; -ā f – körbejárás; szolgálat, imádat [pari-√car]

paridevanā f
siránkozás, panaszkodás, búsulás [pari-devana, √div]

paridraṣṭṛ m
néző, érzékelő [pari-√dṛś]

parigraha m
megragadás, megfogás; össz: körbezárás, körülvevés, körbekerítés; elérés, megszerzés, túlzott gyűjtögetés, birtoklás; háztartás [pari-√grah]

parihārya mfn
elkerülendő, kihagyandó [pari-√hṛ]

parijñātṛ mf(trī)n
érzékelő, észlelő, megértő, megfigyelő, tudatosító [pari-√jñā]

parikīrtita mfn
bejelentett, kimondott, magasztalt, nevezett [pari-√kīrt]

parikliṣṭa mfn
nagyon felmérgesített, mérges, fájdalmas, kimerült állapotban lévő, kínzott; n – fájdalom, szenvedés; -am – nyughatatlanul, vonakodva, akarata ellenében [pari-√kliś]

parimārgitavya mfn
keresendő, kutatandó [pari-√mārg]

pariṇāma m
változás, átalakulás vmvé (Inst), fejlődés, kifejlődés, kialakulás, érés, éretté válás; emésztés; (idő) múlás, öregedés; eredmény, következmény; -e – végül [pari-√nam]

paripanthin mfn
útban álló, gátló, megakadályozó [pathin]

paripraśna m
kérdezés, alapos tudakozódás [pari-√prach]

parirakṣitṛ mfn
védő, védelmező, megvédő [pari-√rakṣ]

paritrāṇa n
megmentés, megőrzés, védelem, oltalmazás, oltalmazás eszköze [pari-√trai]

parityāga m
elhagyás, feladás, elengedés, elhagyás, lemondás [pari-√tyaj]

parityāgin mfn
elhagyó, feladó, elengedő, elhagyó, lemondó [pari-√tyaj]

parjanya m
esőfelhő, felhő; eső [√pṛc]

parṇa n
(madár)toll; levél [~√pṛ/pṝ]

pārtha m
Pṛthā fia, Kuntī fia

pāruṣya n
durvaság, nyersség [paruṣa]

parvata m
„rögös, göröngyös”, hegy, rakás [parvan, √pṝ, √purv]

paryanta m
kerület, külső szél, perem, határ, vm vége; vm teljessége, össz: vm által határolt [pari-anta]

paryāpta mfn
elért, megszerzett; befejezett, vmvel teljessé vált; elegendő, megfelelő, bőséges; vmhez méltó [pari-√āp]

paryāptakāma mfn
beteljesült vágyú, megnyugodott [paryāpta-kāma]

paryuṣita mfn
egy éjszakányi időt elmúlt, állt, nem friss, állott, poshadt, áporodott; ízetlen [pari-√vas]

paś (paśyati)
(4U) lát (kieg.: dṛś)

pāśa m
csapda, hurok, kötelék, lánc, béklyó [√paś]

paścāt
hátulról, mögüle, visszafelé, nyugatról, utána, később, végül [paśca]

paśu m
vadállat; állat; borjú, tehén; bármilyen háziasított állat; áldozati állat [√paś]

paśya mfn
látandó, helyesen megérthetó, megtapasztalható [√paś]

pat (patati)
(1P) esik, leesik, lesüllyed; repül

pātaka mfn
elhullásra késztető; n – bűn, vétek, hiba, gonosz tett [pāta, √pat]

pataṁga mfn
repülő; bármilyen repülő rovar, méh, molylepke, lepke [pata-√gam]

patha m
út, ösvény [√path]

pathin m
út, ösvény, utazás, távolság [√path]

pati m
férj, úr [√pat]

pātra n
(ivó) edény, tartály, tároló; képes, alkalmas, vmben (Gen) jártas, vmre (Gen, Loc, inf, össz) méltó személy

pattra = patra n
(madár)szárny, toll, levél, (virág)szirom; jármű [√pat]

pauṇḍra mfn
Puṇḍrából származó, halvány szalma színű, m – Bhīma kagylókürtje

paurṇamāsa mf(ī)n
teliholddal kapcsolatos, teliholdkor szokásos, teliholddal bíró; mn – teliholdkor végzett áldozat [pūrṇa-māsa]

pauruṣa mf(ī)n
emberi; n – férfiasság, erő, bátorság, hősiesség; emberi tett, erőfeszítés, erőkifejtés [puruṣa, √pṝ]

paurva mf(ī)n
korábbi, régebbi, múltbeli, keleti [pūrva]

pautra mf(ī)n
gyermekkel kapcsolatos; m – unoka [putra]

pāvaka mfn
tiszta, világos, ragyogó; m – tűz [√pū]

pavana m
szél, levegő, „megtisztító” [√pū]

pāvana mf(ī)n
megtisztító, tiszta, szent [√pū]

pavitra n
megtisztítás, megtisztulás eszköze, szűrő; mfn – megtisztító, rosszat elűző, szent, tiszta [√pū]

pāyu m
végbélnyílás

phala n
gyümölcs; következmény, eredmény [√phal]

pīḍā f
fájdalom, szenvedés, sérülés, sebesülés, pusztulás; korlátozás; együttérzés [√pīḍ]

piṇḍa m
gombóc, gömb, golyó, rakás, dudor; rizsgombóc (ősöknek bemutatott ételfelajánlásnál); étel

pippala m
szent fügefa

pippalāda mfn
Pippala-fa (szent fügefa) gyümölcsét evő; m – bölcs

pīta mfn
megivott; sárga [√pā]

pitāmaha m
apai nagyapa; pl – nagyatyák, ősök; -ī f – apai nagyanya [pitṛ-mahat]

pitṛ m
apa; pl – (ős)atyák

pitṛyāṇa mfn
az ősök által kitaposott út, az ősökhöz vezető út

plava mfn
úszó, vízen lebegő; ugró; csónak, ladik

pra
előtte; előre, előtte, elől; nagyon, nagy mértékben, nagy

pra-ā-rabh (prārabhate )
(1Ā) megragad, megfog vmt (Acc); belekezd, elkezd, végrehajt vmt (Acc, Inf)

pra-ā-sthā (prātiṣṭhate)
? (1Ā) eltávozik

pra-an (prāṇiti)
(2P) belélegzik; lélegzik

pra-āp (prāpnoti)
(5U) elér, találkozik, megkap, elfogad, elszenved, keresztülmegy; kiterjed, kinyúl

pra-arth (prārthayate)
(10U) vágyik vmre; kér vmt kvtől, megkér vkt vmre (inf), imádkozik vmért

pra-bhāṣ (prabhāṣate)
(1U) beszél, mond, elmond, felfed, megnyilvánít, elmagyaráz, nevez, hív; beszélget vkvel

pra-bhid (prabhinatti)
(7P) hasít, kettévág, széttép, széttör, eltör, átszúr, felnyit; pass: darabokra törik, szétmállik; felolvad, kinyílik

pra-bhū (prabhavati)
(1P) létrejön, megjelenik; legyőz, felülmúl

pra-brū (prabravīti)
(2U) bejelent, kinyilvánít, tanít; beszél (kieg.: √ah)

pra-car (pracarati)
(1U) fejlődik, vmhez megy, megközelít, elér, megérkezik; létrejön, láthatóvá válik; körbejár; végrehajt, tevékeny; viselkedik

pra-dā (pradadāti)
(3U) elajándékoz, ad, felajánl, adományoz

pra-dhmā (pradhamati)
(1U) megfúj, belefúj; felkiált

pra-duṣ (praduṣyati)
(4P) romlik, bemocskolódik, (erkölcsileg) lezüllik, megsért, hitetlenné válik

pra-dviṣ (pradveṣti)
(2U) nem szeret, idegenkedik; undorodik, ellenérzése van; gyűlöl

pra-hā (prajahāti)
(3P) elhagy, otthagy, felad (kötelességet), megszeg (szabályt, ígéretet)

pra-han (prahanti)
(2P) üt, sújt, öl, pusztít

pra-has (prahasati)
(1U) nevetésben tör ki, nevet; kinevet, gúnyol

pra-hṛṣ (prahṛṣyati)
(4U) örvendezik, örül, ujjong

pra-i (praiti)
(2P) előjön, megjelenik, elkezdődik; halad, folyik, történik; kimegy, elmegy, eltávozik, meghal

pra-jan (prajāyate)
(4U) megszületik, létrejön, kisarjad, újra születik; műv (prajanayati): létrehoz, utódot nemz

pra-jñā (prajānāti)
(9P) megkülönböztet, észrevesz, felismer, megismer, jártassá válik vmben (Acc), felfedez, megtud

pra-kāś (prakāśate)
(1Ā) láthatóvá válik, megjelenik, ragyog, nyilvánvalóvá válik

pra-lap (pralapati)
(1P) megszólal, beszél; csacsog, haszontalanul beszél

pra-lī (pralīyate)
(4Ā) feloldódik, eloszlik, eltűnik, megsemmisül, elpusztul

pra-mad (pramādyati)
(4U) jól érzi magát, örül, önfeledt, gondatlan; hanyag

pra-muc (pramuñcati)
(6U) kiszabadít, elenged, megszabadul vmtől (Abl); meglazít, kioldoz, eloldoz

pra-nam (praṇamati)
(1U) leborul, hódolatát ajánlja vknek (Acc, Dat, Gen, Loc)

pra-naś (praṇaśyati)
(4P) elveszik, eltűnik, megsemmisül, meghal

pra-nī (praṇayati)
(1U) előre vezet, irányít, halad, fejlődik; elvégez (áldozatot); felajánl, megszentel

pra-ṇi-dhā (praṇidadhāti, -dhatte)
(3U) elé helyez; lehelyez, lerak; odafigyel, odafordul

pra-nud (praṇudati)
(6U) mozgásba hoz, meglök, elriaszt, elhajt

pra-pad (prapadyate)
(4U) ledob, leesik vhonnan (Abl), leveti magát vk (lába) elé, meghódol, oltalmat keres; elindul, ellátogat; keresztülmegy vmn (Acc), valamilyen állapotba kerül

pra-paś (prapaśyati)
(4U) saját szemével lát, megvizsgál, értelmez, eldönt, megért, felfog, vmt (Acc) vmnek (Acc) tekint

pra-sad (prasīdati)
(1U) megnyugszik, letisztul, kitisztul; elégedetté, örömtelivé, kegyessé válik

pra-sidh (prasidhyati)
(4U) befejeződik, elkészül, sikeressé válik, megvalósul; vmből (Abl) következik; ismerté válik

pra-skand (praskandati)
(1P) ugrik, előre lép, fel-le ugrál; nekiesik, megtámad; kiömlik, kicsordul

pra-sthā (pratiṣṭhati)
(1U) feláll, felemelkedik, vm felé halad, felébred, eltávozik, elindul, halad vm felé, fejlődik

pra-sū (prasūte, prasūyate)
(5Ā) nemz, alkot, létrehoz, teremt

pra-tap (pratapati)
(1P) hőt áraszt, ég, izzik, ragyog; perzsel, kínoz

pra-vac (pravakti)
(2P) kimond, bejelent, kihirdet, dicsőít; elmond, elbeszél, átad, elmagyaráz

pra-vad (pravadati)
(1U) hangosan kimond, kijelent, kinyilvánít

pra-vi-bhaj (pravibhajati)
(1P) elválaszt, feloszt, szétoszt, kiporcióz

pra-vi-lī (pravilīyate)
(4Ā) feloldódik, eloszlik, eltűnik, megsemmisül

pra-vid (pravetti)
(2P) tud, megért; műv: megismertet, kommunikál; helyesen megért

pra-viś (praviśati)
(6U) belép, ellátogat; elér, megszerez

pra-vraj (pravrajati)
(1P) előre megy, fejlődik, eltávozik vhonnan (Abl), elindul, otthonát elhagyja, szerzetessé válik

pra-vṛh (pravṛhati)
kitép, széttép, elpusztít; Ā – magához vonz, von (6U)

pra-vṛt (pravartate)
(1Ā) fordul, pörög; tovább halad, fejlődik, végbe megy, megtörténik; elindul, mozgásba jön, kezdődik; létre jön, megtörténik; cselekszik, halad vmvel, végrehajt, viselkedik, foglalkozik vmvel

pra-yā (prayāti)
(2P) előremegy, felé megy, elindul, fejlődik, halad; tovább megy, elmúlik, eltűnik, meghal

pra-yam (prayacchati)
(1U) kinyúl, kinyújtózik vm felé, kiterjed; felajánl, adományoz, ad, küld

pra-yuj (prayuṅkte)
(7U) igába, hámba befog; egyesül vmvel (Inst); vmre (Loc) irányítja az elmét; mozgásba hoz, elindít; irányít; elhelyez, állít; használ, alkalmaz, gyakorol, végrehajt; belekezd; okoz

prabhā f
fény, ragyogás, tündöklés; elbűvölő küllem [pra-√bhā]

prabhāva m
erő, hatalom, méltóság, fenség; természetfeletti erő; szépség, ragyogás [pra-bhāva, √bhū]

prabhaviṣṇu mfn
erős, hatalmas, kiváló, kitűnő, emelkedett; m – úr, mester [prabhu; pra-√bhū]

prabhu mf(vī)n
felülmúló, erős, hatalmas; m – úr, Úr, mester, király, férj [pra-√bhū]

prach (pṛcchati)
(6P) kérdez vmt (Acc) vktől (Acc)

prācya mfn
elől lévő, keleti; megelőző, korábbi, ősi, régi [pra-√añc]

prada mfn
adó, termő, adományozó, ható, okozó, mondó, beszélő [pra-√dā]

prādhānyatas
tekintettel a legfőbb célra, tárgyra; leginkább, legfőként, lényegében

pradigdha mfn
bekoszolt, beszennyezett, bekent, beburkolt [pra-√dih]

pradīpta mfn
meggyújtott, lángoló, égő; izgatott [pra-√dīp]

pradiṣṭa mfn
kijelölt, megmutatott; vezetett, utasításba adott, előírt [pra-√diś]

prādur
előtte, szem előtt, „ajtó előtt”; as és bhū gyökökkel: láthatóvá, érzékelhetővé, létezővé válik; kṛ gyökkel: láthatóvá tesz [pra-dus]

pragraha m
előlfogás, megragadás, tartás; kantár(szár), gyeplő, zabla [pra-√grah]

pragrahavat mfn
megragadással bíró, tartó, fogó [pragraha]

praharaṇa n
ütés, dobás, támadás; fegyver [pra-√hṛ]

prahlāda m
gyönyör, öröm, eksztázis; Prahlāda király, „előgyönyör” [pra-√hlād]

prajā f
utód, sarj, alattvaló, család, faj, teremtmény; nemzés, teremtés [pra-√jan]

prajākāma mfn
utódokra vágyó; m – utódokra való vágy [prajā-kāma]

prajana m
nemzés, alkotás, létrehozás; teremtő, létrehozó [pra-jana, √jan]

prajāpati m
„teremtmények ura”, teremtő, ősnemző [prajā-pati, pra-√jan]

prājāpatya mf(ā)
Prajāpati-tól származó, vele kapcsolatos, tőle jövő, az ő leszármazottja, számára szent; n – teremtő erő, nemző erő [prajā, pati]

prajñā f
megismerés, megkülönböztetés, megértés, bölcsesség [pra-√jñā]

prājña mf(ā/ī)n
bölcs, tanult, tudati (nem testi); m – bölcs [prajñā, pra-√jñā]

prajñāna mf(ī)n
bölcs, megfontolt; n – tudás, megkülönböztető képesség; egyedi jellemvonás [pra-√jñā]

prāk
előtte (térben, időben) [prāñc]

prakāśa mfn
ragyogó, fénylő, látható, nyilvánvaló, megnyilvánult, egyértelmű, közismert, híres, nyilvános; m – tisztaság, ragyogás, (nap)fény; megvilágítás, magyarázat; megjelenés, küllem [pra-√kāś]

prakāśaka mf(ikā)n
ragyogó, fénylő, látható, nyilvánvaló, megnyilvánult, egyértelmű, közismert, híres, nyilvános; m – Nap [pra-√kāś]

prakīrti f
ünnep, dicsőítés; bejelentés, kihirdetés; hírnév, ismertség [pra-√kīrt]

prākṛta mf(ā/ī)n
eredeti, természetes, normális, megszokott; nyers, alantas, vulgáris; prakṛtiből származó; n – szanszkritból származó köznépi nyelv [pra-√kṛ]

prakṛti f
eredeti állapot, forrás; természet, jellemző; anyag [pra-√kṛ]

pralaya m
felbomlás, feloldódás, megsemmisülés, pusztulás; világvége, halál [pra-√lī]

pralīna mfn
felolvadt, beleolvadt, eltűnt, megsemmisült, meghalt

pramāda m
részegség, öntudatlanság; gondatlanság, nemtörődömség; őrület [pra-√mad]

pramāṇa n
mérték, skála, sztenderd; méret, mérték (térben, időben, minőségben, stb); helyes mérték, viszonyítási alap, autoritás; bizonyíték; helyes nézet, érzékelés, tapasztalás, megértés, tudatosság, ill. elérésük eszköze [pra-√mā]

pramāthin mfn
jövő-menő, sürgölődő, siető, rohanó, nyugtalanító, zaklató [pra-√math]

pramoda m
hatalmas öröm, gyönyör, boldogság, örvendezés [pra-√mud]

pramūḍha mfn
megzavarodott, öntudatlan, ostoba, vmbe belebolodult [pra-mūḍha]

pramukha mfn
legfőbb, legfontosabb, legkiválóbb, eleje-vezetője vmnek [pra-mukha]

pramukhatas
a fejénél, elején, élén (seregnek), mindenekelőtt; (arccal) szemben [pra-mukha]

pramukta mfn
elengedett, eloldozott, megszabadított, vmtől mentes [pra-√muc]

prāṇa m
(élet)levegő (tüdőben); lélegzet, belégzés; élet, lélek, Abszolút [pra-√an]

prāṇāpāna m du
ki és belélegzett levegő; ki és belégzés [prāṇa-apāna]

pranaṣṭa mfn
elveszett, elpusztult, eltűnt [pra-√naś]

praṇava m
Om szótag [pra-√ṇu]

praṇaya m
vezető, vezetés, útmutatás; gyengédség, szeretet, bizalmas barátság [pra-√nī]

prāṇāyāma m
légzőgyakorlat, „légzés elnyújtása, megállítása” [prāṇa-āyāma, ā-√yam]

praṇayana n
előre hozás, hozdozás, szállítás; megmutatás, bemutatás; az áldozati tűz szállításának eszköze [pra-√nī]

prāñc mf(prācī)n
előre hajló, felé/előre/szembe néző, elülső, keleti; f – Kelet [pra-√añc]

prāṇin mfn
lélegző, élő; m – élőlény [prāṇa, pra-√an]

praṇipāta m
vk lábához esés, leborulás, hódolatajánlás, meghódolás vk (Gen) előtt [pra-ni-√pat]

prāñjali mf(i/ī)n
(mellkas előtt) összetett kezű (tiszteletteljes kéztartás) [pra-√añj]

praṇodya mfn
elhajtandó, mozgásba hozandó [pra-√nud]

prapanna mfn
megérkezett, oltalomra lelt, leborult vk lába elé, meghódolt [pra-√pat]

prapitāmaha m
apai nagyapa

prāpta mfn
elért, megvalósított, megtalált, megszerzett [pra-√āp]

prāptavat mfn
aki már elért, megszerzett [pra-√āp]

prāpti f
elérés, megvalósítás, előfordulás, elérkezés, megjelenés, megtörténés [pra-√āp]

prāpya mfn
elérhető, elérendő; alkalmas, megfelelő [pra-√āp]

prasabham
erővel, erőszakosan; tolakodóan, alkalmatlanul [pra-√sah]

prasāda m
tisztaság, átlátszóság, ragyogás, tündöklés; nyugalom, béke; kedvesség, szívélyesség, jóindulat; kegy; felajánlott étel maradéka [pra-√sad]

prasakta mfn
összekötött, vmhez ragaszkodó, vm iránt odaadó, figyelmében vmn rögzült, vmvel foglalkozó; világi dolgokhoz ragaszkodó; szerelmes; össz: vmvel megáldott, bíró; folyamatos, hosszantartó [pra-√sañj]

prasaṅga m
(oda)tapadás, (hozzá)ragadás; odaadás, gyengédség vk-vm iránt; (nemi) egyesülés, kapcsolat; alkalom, lehetőség, eset; -ena, -āt – alkalmilag, véletlenül [sam-√gam, √sañj]

prasanna mfn
tiszta, világos (szó szerint és képletesen); igaz, helyes; békés, megnyugodott; kegyes, kedves [pra-√sad]

praśānta mfn
megbékélt, megnyugodott, lecsendesedett [pra-√śam]

praśasta mfn
dicsőített, magasztalt; imádandó, dicsőítendő; legkiválóbb, legjobb; áldott, boldog [pra-√śaṁs]

praśna m
kérdés, kérdezés, tudakozódás [pari-√prach]

prasṛṣṭa mfn
szabadjára engedett, elbocsátott, kiszabadított; szabályozatlan; feladott [pra-√sṛj]

prasṛta mfn
kibocsátott, megnyilvánult, kiáradt, láthatóvá vált [pra-√sṛ]

praṣṭṛ mf(trī)n
kérdező [√prach]

pratāpavat mfn
ragyogással, fenséggel, erővel teli [pra-√tap]

prathama mf(ā)n
első

prathita mfn
elterjedt, kiterjedt, fokozott; megmutatott, ismert, közismert, híres; figyelmes, vmvel foglalkozó, elkötelezett [√prath]

prati
felé, közel, hozzá; szembe, ellen; vissza, visszafelé; lefelé, rá; főnevek előtt: vmhez hasonlóan

prati-anu-bhū (pratyanubhavati)
(1P) egyesével, külön-külön élvez

prati-bhā (pratibhāti)
(2P) ráragyog vmre (Acc); láthatóvá válik, felkínálja magát; megjelenik az elmében, felvillan a gondolatban

prati-jan (pratijāyate)
(4Ā) megszületik, létrejön újra

prati-jñā (pratijānāti)
(9U) elismer, beismer, jóváhagy, beleegyezik; megígér, megfogad; állít, kijelent

prati-pad (pratipadyate)
(4U) rálép, belép, megérkezik, elér; caus: szállít, vezet, kieszközöl, vmt (Acc) vmben (Acc) való részvételre bír; adományoz, ajádékoz

prati-paś (pratipaśyati)
(1P) néz, érzékel, megpillant; megtapasztal

prati-sthā (pratitiṣṭhati)
(1U) vhol tartózkodik, elhelyezkedik; szilárdan áll, stabil vmben, virágzik, fejlődik; nyugszik vmn (Loc), lenyugszik (Nap), elmúlik

prati-vad (prativadati)
(1P) mond, beszél; válaszol; megismétel, visszamond

prati-yudh (pratiyudhyate)
(4U) vk ellen harcol, vk (Acc) méltó ellenfele

pratibodha m
felébredés, éberség; érzékelés, tapasztalás, tudás [prati-√budh]

pratidevatā f
megfelelő, egyező istenség [prati-devatā]

pratīkṣa mf(ī)n
visszatekintő; előre tekintő, elváró; -ā – elvárás [prati-√īkṣ]

pratirūpa n
valódi forma tükörképe, kép, hasonlóság, jelkép; minta, modell; hamis vm [prati-rūpa]

pratiśākhā f
oldalág, friss hajtás [prati-śākhā]

pratiṣṭha mfn
szilárdan álló, állhatatos; ellenálló; -ā f – szilárdság, állhatatosság; nyugvópont, alap, otthon; nyugodtság, béke; megszilárdulás (helyzetben, fogadalomban); előkelőség, rang, hírnév [prati-√sthā]

pratiṣṭhita mfn
megállapodott, megszilárdult, elhelyezkedett, tartózkodó; szilárd, rögzített, vmn függő [prati-√sthā]

pratīta mfn
ismert, elismert, felismert; meggyőzött, vmben bízó, vmben szilárd; elindított; elmúlt; boldog, örömteli [prati-√i]

pratta = pradatta mfn
ajándékozott, felajánlott, adományozott [pra-√dā]

pratyakṣa mfn
szemmel látható, érzékelhető, tapasztalható; tiszta, világos, megnyilvánult, egyértelmű; n – látható bizonyíték, közvetlen tapasztalás [prati-akṣa, √īkṣ]

pratyañc mf(pratīcī)n
hátrahajló, hátranéző, visszahajló, hátulsó, nyugati; f – Nyugat [prati-√añc]

pratyanīka mfn
ellenséges, bántó; szembenálló, ellenálló, ellentétes; m – ellenség [prati-anīka; √an]

pratyanubhūta mfn
egyesével, külön-külön élvezett [prati-anu-bhū]

pratyavāya m
csökkenés, kisebbedés, eltűnés; vm ellentéte, ellenkezője, fordítottja; sértés, bűn; akadály, gát [prati-ava-√i]

pratyupakāra m
szívesség viszonzása, ellenszolgáltatás, hála [prati-upa-kāra, √kṛ]

pravacana n
beszéd, elmondás, recitálás, bejelentés; szentírás; m – beszélő, elmondó, elmagyarázó [pra-√vac]

pravāla mn
zsenge hajtás, fiatal ág [~√val]

pravartita mfn
előregördít, mozgásba hoz, talpra állít, felállít, létrehoz [pra-√vṛt]

pravibhakta mfn
felosztott, szétosztott, elválasztott [pra-vi-bhakta; pra-vi-√bhāj]

pravīra mfn
hősöket megelőző, legyőző; kiváló hős, vezető, herceg, harcos [pra-vīra, ~√vīr]

praviṣṭa mfn
belépett, bennelévő; vmbe belekezdett, vmvel foglalkozó [pra-√viś]

pravṛddha mfn
felnőtt, megnőtt, teljesen kifejlődött; erős, gazdag; idős [pra-√vṛt]

pravṛtta mfn
elindult, megkezdett, mozgásba hozott, (el)fordult, haladó; kibocsátott, létrejött, előfordult; eltökélt; vmben részt vevő, elkötelezett [pra-√vṛt]

pravṛtti f
előre menetel, haladás, fejlődés; tevékenység, aktivitás, késztetés, aktív élet [pra-√vṛt]

pravyathita mfn
megremegtetett, megijesztett, megrémített [pra-√vyath]

prayāṇa n
továbblépés, továbbhaladás; elindulás, eltávozás, halál [pra-√yā]

prāyaṇānta m
élet vége; -m – halálig [prāyaṇta-anta]

prāyaṇta mfn
felbukkanó, haladó; n – bejárat, kezdet, elindulás; életút; halál [pra-ayaṇta; √i]

prayāta mfn
elindult, útnak indult, fejlődött; elment, eltűnt, elpusztult, meghalt [pra-√yā]

prayatna m
állhatatos erőfeszítés, kitartás, heves cselekvés, erőkifejtés, megerőltetés [pra-√yat]

prayukta mfn
igába, hámba fogott; egyesített; alkalmazott, használt; vmivel megáldott, vmire alkalmas, megfelelő; lökött, taszított, irányított [√yuj]

prepsu mfn
elérni vágyó [pra-√āp]

preṣita mfn
mozgásba hozott, sürgetett, késztetett; küldött, megbízott; dobott, hajított [pra-√iṣ]

preṣṭa mfn
hajtott, sürgetett, késztetett; meghívott, hívott; recitált; dobott [pra-√iṣ]

preṣṭha mfn
legkedvesebb, legszeretettebb, legvágyottabb; m – szerető [priya; √prī]

preṣṭṛ mf(trī)n
hajtó, sürgető, késztető; hívón evező; recitáló, dobó [pra-√iṣ]

preta mfn
eltávozott, elhunyt, halott; m – elhunytak szelleme [pra-ita; √i]

preyas mfn
kedvesebb, vágyottabb; m – szerető, barát [priya, √prī]

prī (prīṇāti)
(9U) elégedetté, boldoggá tesz, megörvendeztet; (prīyate) – (4Ā=pass) elégedetté, boldoggá válik, örül, élvez; szeret, szerelmes

prīta mfn
elégedett, beteljesült, örömteli, boldog, gyönyörteli; szeretett, kedves [√prī]

prīti f
örömteli érzés, élvezet, gyönyör, boldogság, kielégülés; jóindulat, kedvesség, barátságosság, egyetértés; gyengédség, szeretet, szerelem [√prī]

priya mfn
kedves, szeretett, kedvenc; vmt (Loc) kedvelő; m – barát, szerető [√prī]

priya-hita n
kedves és kellemes dolog [priya-hita]

priyatara mfn
kedvesebb [priya]

prokta mfn
kimondott, mondott, tanított, kijelentett, említett [pra-ukta, pra-√vac]

proktavat mfn
aki/ami már bejelentett, kinyilvánított, kinyilatkoztatott, kimondott [prokta, pra-√vac]

prota mfn
varrott, fűzött; vmre kifeszített, rögzített, vmbe beleszúrt [pra-uta, pra-√ve]

pṛṣṭha n
hát, vm hátsó része, felső oldal, csúcs, tető [pra-stha]

pṛṣṭhatas
hátról, hát mögül, hátulról; visszafelé, hátrafelé [pṛṣṭha]

pṛthagvidha mfn
különféle [pṛthak-vidha]

pṛthak
külön(-külön), elválasztottan, különbözően, egyedül, egyesével [√pṛth]

pṛthaktva n
különállóság, egyéniség, egyediség, egyedülállóság; -ena – egyedül, egyesével [pṛthak, √pṛth]

pṛthivī f
Föld, világ, föld, talaj [pṛthu, √pṛth]

pṛthu mf(vī)n
széles, kiterjedt; nagy, fontos; -vī f – Föld, föld(elem)

pū (pavate, punāti)
(1Ā9U) tisztít, megtisztít; megértet, felvilágosít; Ā – önmagát megtisztítja, tisztává válik

pūjā f
tisztelet, imádat, felajánlás [√pūj]

pūjana n
imádat, tisztelet [pūjā, √pūj]

pūjārha mfn
imádatra, tiszteletre méltó [pūjā-arha]

pūjya mfn
imádatra méltó [√pūj]

puṁs m
férfi, hím (állat), hímnemű (nyelvtan); emberi lény; (= puruṣa) lélek, tudat, Abszolút (rh rag., Nom: pumān)

punar
újra; vissza; ráadásul; azonban

puṇya mfn
áldásos, kedvező, erényes, érdemes, tiszta, szent; n – erény, érdem [√pū]

purā
korábban, rég; kezdetben; (mind)ez idáig, máig; rövidesen, hamarosan [√pur]

pura n
erőd, város [√pur]

purāṇa mf(ī/ā)n
ősi, régi, öreg; n – régen történt esemény, Purāṇa (ősi történeteket tartalmazó mű) [purā, ~√pur]

purastāt
elölről, először, elől, kezdetben; keletről, keleten; korábbról, korábban [puras]

purātana mf(ī)n
múltbeli, korábbi, előző, ősi, régi [purā, √pur]

puratas
előtte (térben-időben), jelenlétében, korábban [pura, √pur]

puriśaya mfn
erődben (testben) nyugvó [puri-śaya]

purīṣin mfn
földet birtokló, lakó, azon kiterjedő [√pṝ]

pūrṇa mfn
megtöltött, feltöltött, vmvel (Inst, Gen, össz) teli, teljes, vmben gazdag; n – teljesség, bőség [√pṝ]

purodhas m
(királyi) főpap, „fejnél elhelyezkedő” [puras-dhas, √dhā]

pūrta mfn
megtöltött, teli, teljes, befejezett, tökéletes; n – beteljesülés, adományozás, jutalmazás [√pṝ]

purujit m
Purujit, „sokakat legyőző” [puru-√ji]

pūruṣa m
(=puruṣa) ember, személy, Puruṣa, önvaló, Isten [√pṝ]

puruṣāyaṇa mfn
önvalóhoz menő, önvalóval egyesülő [puruṣa-ayana]

puruṣottama m
„emberek legkiválóbbja”, Kṛṣṇa [puruṣa-uttama]

pūrva mfn
korábbi, (meg)előző; ősi, hagyományos; keleti; (sorozatban) első, kezdő, legalsó; már említett; össz: vm által megelőzött, kísért; m – ős, ősatya; -ā f – Kelet; -am – előtte, korábban, össz: vmvel; -eṇa – előtte (térben, időben)

pūrvaka mf(ikā)n
korábbi; össz: vm által megelőzött, vmvel kísért, vm szerinti, vmből álló; m – ős(atya); -am – után, szerint, közepette [pūrva]

pūrvatara mfn
korábbi, előző; -am – előbb, korábban [pūrva]

puṣ (poṣati, puṣyati, puṣṇāti)
(149P) táplál, fokoz, növel, beteljesít, megvalósít; növekszik, fejlődik, gyarapszik, virágzik

pūṣan m
védikus istenség, főként a Nap mint minden létező felügyelője, az utazások (főképp a túlvilágra) vezetője; Soma, Hold mint a mindenség és a nyájak védelmezője, gazdagság adója

puṣkala mfn
sok, számos, bőséges, gazdag, teljes, egész, kiváló, erős, hangos [~puṣka]

puṣpa n
virág; virágzás [√puṣ]

puṣpita mfn
virágos, virágzó; teljesen megnyilvánult, kifejlődött; szóvirágokkal ékes, cikornyás, sallangos [puṣpa, √puṣ]

pūta mfn
megtisztított, fényes, tiszta [√pū]

pūti mfn
rothadó, bűzös

putra m
fiú(gyermek)

ṛ (ṛcchati)
(1P) halad, fejlődik, emelkedik, felfelé törekszik; felé megy, találkozik, belebotlik, elér; ellenség felé megy, támad; megsért; felemel (hangot), ösztökél, mozgat

rādhana n
öröm, elégedettség, kielégülés; elérés, megszerzés [√rādh]

rāga m
színezés, szín; ragaszkodás, szenvedély; szerelemi érzés [√rañj]

rāgin mfn
színezett, színes; vmhez (Loc) ragaszkodó, szenvedélyes, szerelmes [rāga, √rañj]

rahas n
magány, egyedüllét, visszavonulás; magányos, elhagyatott hely; titok, misztikus igazság; -asi – titokban, bizalmasan [√rah]

rahasya mfn
titkos, rejtett, elfedett; n – titok, titkos tanítás [rahas, √rah]

rahita mfn
elhagyott, magára hagyott, magányos, vmtől elvált, megszabadult [√rah]

rai m(f)
vagyon, gazdagság [√rā]

rājan m
király [√rāj, √rañj]

rājaputra m
királyfi, herceg, kṣatriya [rājan-putra]

rajas n
„színes, fátyolos ég”; por, tisztátalanság; érzelem, gyengédség, szenvedély (minősége) [√rañj]

rājasa mf(ī)n
szenvedélyes, szenvedély minőségében-kötőerőjében lévő, -hoz tartozó [rajas, √rañj]

rājya mfn
királyi; n – királyság, birodalom [√rāj]

rakṣ (rakṣati)
(1U) véd, oltalmaz, megőriz; irányít, terel; követ (törvényt)

rakṣas mfn
őrző, figyelő; n – erdei, emberevő szellem, rākṣasa [√rakṣ]

rākṣasa mf(ī)n
pokoli, démoni; rakṣas-ok fajához tartozó lény [rakṣas; √rakṣ]

rakṣita mfn
védelmezett, megvédett, őrzött, megőrzött, fenntartott [√rakṣ]

rakṣitṛ mfn
megőrző, őrző, megvédelmező, őrködő [√rakṣ]

rakṣya mfn
védendő, védelmezendő, gondoskodandó, megelőzendő [√rakṣ]

ram (ramate)
(1U) örül, boldog, élvez vmt, örömét leli vmben (Inst, Loc); lecsendesít, megállít, megnyugtat

rāma mfn
kellemes, megnyerő, örömteli; szép, elbűvölő; homályos, sötét, fekete; m – Rāma; öröm, boldogság [√ram]

raṇa m
öröm, gyönyör; n – csata, háború [√raṇ, √ram]

ras (rasati)
(1P) kiált, ordít; (rasayati) – (10U) (meg)ízlel; érez, érzékel, vmre érzékeny

rasa m
nedv, lé; vminek a lényege, esszenciája; íz; jellegzetesség, egyedi vonás, hangulat, viszony (Istennel) [√ras]

rasana n
hang kiadás, ordítás; ízlelés, íz; nyelv [√ras]

rasavarja m
íz nélküliség, íz elkerülése; -m – íz nélkül

rasayitavya mfn
megízlelendő, ízeltes, ehető [√ras]

rasayitṛ mfn
ízlelő [√ras]

rāśi m
rakás, halom, kupac, csoport, sokaság, vmből sok

raśmi m
húr, kötél, hám, kantár, gyeplő, póráz, ostor, ösztöke; napsugár, ragyogás, fénysugár

rasya mfn
lédús, zamatos, leves; ízletes

rata mfn
boldoggá tett, kielégített; vmben/vm által (Inst, Loc, össz) boldog, vmhez odaadóan kötődő, vmt szerető, vmbe szerelmes; n – gyönyör, élvezet, szerelem, nemi egyesülés [√ram]

ratha m
szekér, (harci) kocsi; hős, harcos, bajnok [√ṛ]

rathanābhi f
szekérkerék kerékagya [ratha-nābhi]

rathin mfn
szekeres; szekeret birtokló, szekérrel harcoló; m – kocsihajtó, kocsi tulajdonos [ratha]

rati f
nyugalom; öröm, élvezet, szeretet, nemi öröm [√ram]

rātra mn
= rātri

rātri (-ī) f
éj, éjszaka [√rā, √ram]

ravi m
Nap, Napisten [√ru]

rayi m
tulajdon, javak, kinycs, gazdagság; anyag [√rā]

ṛc f
időmértékes verseléssel recitált dicsőítés (istenekhez); Ṛg-veda; ragyogás [√ṛc]

ṛddha mfn
felfokozott, felvirágzott, fejlődő, bőséges, gazdag; n – növekedés, fokozódás [√ṛdh]

reta = retas n
áramlat, folyam, patak; férfi mag [√ri, √rī]

ripu mfn
megtévesztő, hamis; m – ellenség, ellenfél [√rip, √lip]

roman n
szőr [√ruh]

ṛṣ (arṣati)
(1P) folyik, sebesen folyik, siklik, gyorsan halad

ṛṣabha m
bika; vmk közül a legkiválóbb [√ṛṣ]

ṛṣi m
bölcs, „látó” [√dṛś]

ṛta mfn
vmvel találkozott, vm által sújtott; megfelelő, alkalmas, igaz; n – (világ)rend, törvény, szokás, (isteni) igazság, utasítás [√ṛ]

ṛtajā mfn
igaz természetből született, kiváló, jól megcsinált [ṛta-√jan]

ṛtasad mfn
igazságban tartózkodó [ṛta-√sad]

ṛte
nélkül, kivéve [√ṛ]

ṛtu m
megfelelő időpont; időszak, ciklus, évszak

rudh (ruṇaddhi)
(7U) akadályoz, eláll, megállít, visszatart, megfékez, megelőz; megőriz, fenntart; bezár vmbe (Loc); bekerít, ostromol; bezár, befed, beburkol

rudhira mfn
vörös, vérvörös, véres; n – vér

rudra mfn
ordító, bömbölő, tomboló; imádandó; m – Rudra (később: Śiva), 11 Rudra [√ru, √rud]

rukma m
arany, „ragyogó” [√ruc]

rūkṣa mfn
kemény, száraz, kopár [√rūṣ]

rūpa n
forma, alak, megjelenés; természet, jellemző, tünet; vonzó megjelenés [~√rūp]

sa
össz: vmvel bíró, együtt lévő, birtokló

sabāndhava mfn
rokonokkal, emberi kapcsolatokkal bíró [bandhu; √bandh]

śabda m
hang, szó, beszéd; Om, abszolút hang, kinyilatkoztatás, szóbeli hagyomány [~√śap]

sacetas mfn
ugyanolyan elméjű, nézetű; tudatos, értelmes [cetas, √cit]

sad (sīdati)
(1P) ül, leül; elsüllyed, lerogy, elájul, elkeseredik, elcsügged

sadā
örökké, mindig, állandóan

ṣaḍara mfn
hatküllőjű [ṣaḍ-ara]

sadasat mfn
létező és nemlétező, valós és valótlan, igaz és hamis, jó és rossz [sat-asat]

sādharmya n
ugyanolyan/egyenlő kötelesség, vallás, természet, tulajdonság [sa-dharma; √dhṛ]

sādhu mf(vī)n
egyenes, igaz, célravezető, célbataláló; sikeres, hatékony; alkalmas; m – erényes, igaz, szent ember; n – igaz tett; – egyenesen, helyesen, valóban, igazan, nagyon [√sādh]

sādhya mfn
legyőzendő, uralandó, irányítandó; m – Sādhya (kiengesztelendő) mennyei lények [√sādh]

sadman n
tartózkodási hely, ülés, ház, áldozati hely [√sad]

sadoṣa mfn
hibával bíró, tökéletlen, helyetelen [sa-doṣa, √duṣ]

sadṛśa mf(ī)n
vmhez (Inst, Gen, Loc, össz) hasonló; alkalmas; -am – hasonlóan; alkalmas módon, jól [sa-√dṛś]

sāgara m
óceán; vm óceánja, vmben végtelenül bőséges [sa-gara, √gṝ]

sah (sahate)
(1U) uralkodik, győz, legyőz; irányít, ural; elvisel, eltűr

saha
együtt

sahadeva m
Sahadeva, „istenekkel együtt lévő” [saha-deva]

sahaja mfn
együtt, ugyanakkor született; veleszületett, természetes, magától érthetődő, spontán, születési vm (pl. hely); a kezdetek óta változatlan; m – természetes állapot, helyzet [saha-ja, √jan]

sahas mfn
erős, hatalmas; n – erő, hatalom, győzelem; -asā – erőszakosan, erővel, vehemensen, gyorsan, azonnal, váratlanul, kiszámíthatatlanul [√sah]

sahasra n
ezer

sahasrakṛtvā
ezerszer [sahasra, √kṛ]

sahasraśas
ezresével [sahasra]

sahita mfn
együtt lévő, kiegészített, társított; egyesített; -am – együtt [saṁhita, saha]

śaibya m
Śaibya, „Śibi népének ura” [śibi]

sainya mfn
hadi, hadsereggel kapcsolatos; m – hadsereg, katona; n – csapattest [senā]

śak (śaknoti)
(5P) van ereje, képes, alkalmas megcsinálni vmt (Acc, Dat, Loc), vmhez értő, vmben jártas; szenv (śakyate) – vm (inf) lehetséges

śaka mfn
vmre képes; m – szkíta törzs [√śak]

śākhā f
ág (szó szerint és képletesen), rész

sakhi m
barát (rh ragozású) [√sac]

sākṣāt
közvetlenül, saját szemmel, szem előtt, személyesen, láthatóan, nyilvánvalóan [sa-akṣa]

sākṣin mfn
látó, szemlélő, vizsgáló, (szem)tanú [sa-akṣa]

sakta mfn
tapadó, ragaszkodó, kötődő; vmre figyelő, fókuszáló, elkötelezett, vm iránt odaadó [√sañj]

śakya mfn
lehetséges, megvalósítható, képes [√śak]

śāla mfn
házban lakó; m – ház

śalākā f
pálca, rúd, írópálca, gyógyító anyag felviteléhez való pálca [~√śal]

sam-ā-car (samācarati)
(1U) vm felé (Loc) törekszik, cselekszik, vmt gyakorol, elvégez, végrehajt

sam-ā-dhā (samādadhāti)
(3U) összerak, egybetart, összerögzít; megformál, megjavít, elrendez, helyreállít, beállít; összegyűjti a gondolatait, az elmét összpontosítja, egységbe hozza

sam-ā-hṛ (samāharati)
(1U) összehoz, összegyűjt, találkozik, egyesül; helyreállít, visszaállít a helyére (Loc); visszavon, visszahúz

sam-adhi-gam (samadhigacchati)
(1P) együtt odamegy, megközelít, utolér, találkozik, odaér, megtalál; tanul, megvalósít, elér vmt, túljut vmn, legyőz

sam-āp (samāpnoti)
(5P) teljesen megszerez, birtokol; megvalósít, beteljesít, befejez

sam-aś (samaśnute)
(5U) elér, megszerez; beteljesít (vágyat); teljesen áthat, átjár

sam-ati-i (samatyeti)
(2P) teljesen elmegy, elmúlik, teljesen túljut, átszel, felülmúl

sam-bhū (saṁbhavati)
(1U) együtt van, összejön, összegyűlik, találkozik, egyesül; megszületik, létre jön vmből; vmivé válik, megnyilvánul

saṁ-dṛś (⌀)
(1U) együtt lát, egyszerre lát, teljesen lát, megfigyel, érzékel

sam-hṛ (saṁharate)
(1U) összehoz, egyesít, összegyűjt, koncentrál; visszavon, visszatart

sam-īkṣ (samīkṣate)
(1Ā) alaposan megnéz, megvizsgál, érzékel; kitalál, feltalál, felfedez; végiggondol, átgondol

sam-jan (saṁjāyate)
(4Ā) vmvel (Abl) együtt születik, vmből (Abl, Loc) születik, létre jön

sam-jñā (samjānāti)
(9U) egyetért, ugyanolyan véleményen, összhangban van; f – egyetértés, összhang, kölcsönös megértés; tiszta tudatosság, teljes tudás, megismerés

sam-ni-as (saṁnyasyati)
(4P) ledob egy helyre, halomba rak, lehelyez; felad, abbahagy, elhagy, lemond, elenged, szerzetessé válik

sam-ni-dhā (saṁnidhatte)
(3U) közel, egybe rak, vm mellett lerak, belerak, rárak; vmre irányít (tekintetet); kijelöl, kinevez

sam-ni-yam (saṁniyacchati)
(1P) összetart, összefog, megállít, visszatart, szabályoz

sam-pad (saṁpadyate)
(4U) célt ér, elér, egyesül, vmvel teljessé, vmvé válik

sam-pari-grah (saṁparigṛhṇāti/saṁparigṛbhṇāti)
(9U) (barátságosan) elfogad, kap; átölel; megvalósít, befejez, végrehajt; befogad, alaposan megért

sam-pari-i (saṁparyeti)
(2P) körbejár; átölel, tartalmaz; megfontol, latolgat, fontolóra vesz, tűnődik

sam-paś (saṁpaśyati)
(4U) egyszerre lát, áttekint, tanulmányoz; vizsgál, érzékel, felismer; tekint vmnek

sam-pra-āp (samprāpnoti)
(5P) teljesen elér, megvalósít, megérkezik, megszerez, részt vesz, keresztül megy

sam-pra-īkṣ (saṁprekṣate)
(1U) megnéz, gondosan megfigyel, vmről tudatos, éber

sam-pra-sthā (saṁpratiṣṭhate)
(1Ā) helyzetet közösen felvesz (oltár előtt); együtt elindul, elhagy, halad, megközelít, megy

sam-sad (saṁsīdati)
(1P) (együtt) leül; elkeseredik, összeomlik, elszomorodik, csügged; f – együtt ülés, közösség, gyűlés, találkozás, királyi udvar; mfn – együtt ülő, társuló, találkozó

sam-smṛ (saṁsmarati)
(1P) tökéletesen emlékszik, felidéz vmt (Acc, Gen)

sam-stambh (saṁstabhnoti, saṁstabhnāti)
(59P) csak hat: támogat, megerősít, jóváhagy, bátorít; elmét megnyugtat, lecsendesít, bátorságot összeszed

sam-tṝ (saṁtarati)
(1U) keresztül meg, átlósan átmegy, meghalad, megmenekül vmtől (Abl)

sam-ud-yam (samudyacchati)
(1P) felemel; megállít, megzaboláz, hajt (lovakat)

sam-ūh (samūhati)
(1U) összesöpör, összegyűjt, egybegyűjt, egyesít

sam-vāñch (saṁvāñchati)
(1P) vágyik, sóvárog, kíván, akar [vö: √van]

sam-vas (saṁvasati)
(1P) együtt lakik, él, társul vkvel (Inst), összegyűlik

sam-vi-bhā (saṁvibhāti)
(2P) vmről elmélkedik, vmn meditál

sam-viś (saṁviśati)
(6U) közelmegy, megközelít, társul, elköteleződik; együtt belép; beleolvad; lefekszik, pihen; (nemileg) egyesül

sam-yā (saṁyāti)
(2P) együtt halad, fejlődik, közösen utazik, megy; összejön, találkozik; elér vmlyen állapotot

sam-yam (saṁyacchati)
(P) visszatart, megfékez, irányít, legyőz; összeköt; becsuk (ajtót)

sam-yuj (saṁyunakti, samyuṅkte)
7U egyesít, összekapcsol; egyeséget köt, szövetséget formál, együtt megtámad; vmre (Loc) irányít, vhová helyez; pass: egyesül, összekapcsolódik, nemileg egyesül, találkozik

samā f
év, évszak [sama]

śama m
nyugalom, kiegyensúlyozottság [√śam]

sama mfn
vmvel (Inst) egyenlő, ugyanolyan, egyenértékű; változatlan, állandó; kiegyenlített; semleges, megfelelő méretű, mértékű; vmvel (Inst, Gen, Loc, -tas, össz) szemben egyenlő; n – egyenlőség, azonosság, hasonlóság; háborítatlanság, kiegyensúlyozottság; vízszintes sík

samādhi m
összerakás, egyesítés, összesség; elérés, megvalósítás, végkövetkeztetés; ízület; teljes tudati egység [sam-ā-√dhā]

samāgata mfn
összejött, találkozott, egybegyűlt; megérkezett, visszatért [sam-ā-√gam]

samagra mfn
mind, egész, teljes, mindegyik; össz: teljesen, mind [sam-agra]

samāhita mfn
összerakott, összetartott, egyesült, összegyűlt; rakott, helyezett, rögzített; összeszedett, vmre (Loc) irányított (gondolat), [sam-ā-√dhā]

samakṣa mfn
látóhatáron belüli, látható; -am – szem előtt, láthatóan, jelenlétben [sam-√īkṣ]

sāman n
időmértékes verseléssel írt vagy énekelt dicsőítő dal; Sāma-veda; megnyugtató, kedves szó [~√so, ~√sā, ~so-manin]

samāna m
köldök tájéki, emésztésért felelős életlevegő; mfn – ugyanolyan, hasonló, azonos, egy; általános, univerzális [sam-√an]

samanaska mfn
azonos nézetű, egyetértő; elmés [manas]

samanta mfn
„együtt végű” határos, érintkező, egybefüggő, szomszédos; minden oldalon lévő, egyetemes, teljes, egész; -āt – minden oldalon, körül; teljesen, egészen [sam-anta]

samantatas
minden felől, teljesen [sam-anta]

samanvita mfn
összekapcsolt, társított; vmt birtokló, vmvel megáldott, vmvel teljes [sam-anu-√i]

samarpita mfn
rádobott, rálökött, ráhelyezett, vmn rögzített [sam-√ṛ]

sāmarthya n
cél, jelentés ugyanolyansága, célban, tárgyban való egyetértés; hatékonyság, erő, képesség [sam-artha; √arth]

samāsa m
összedobás, összerakás, egybegyűlés, találkozás, összeköttetés, egyesülés; tömörség, rövidség; szóösszetétel; -ena – tömören, röviden [sam-√ās]

samāsatas
tömören, röviden, velősen [samāsa; sam-√ās]

sāmāsika mf(ī)n
tömör, lényegre törő, átfogó, szóösszetétellel (samāsa) kapcsolatos; mn – szóösszetétel [samāsa, sam-√ās]

samatā f
vmvel (Inst, Gen, össz) való egyenlőség, azonosság; vkivel (Loc, össz) szembeni kiegyensúlyozottság, részrehajlás nélküliség, egyenlőség; alap állapotúság [sama]

samatīta mfn
megtörtént, teljesen elmúlt, felülmúlt [sam-ati-√i]

samatva n
vmvel (Inst, Gen) való egyenlőség, kiegyensúlyozottság, egyensúlyban levés [sama]

samavasthita mfn
megszilárdult, szilárd, elhelyezkedett [sam-ava-√sthā]

samaveta mfn
összejött, összegyűlt, találkozott, egyesült [sam-ava-√i]

samāviṣṭa mfn
együtt, egyszerre belépett, megszállt, birtokolt, megtöltött; vmvel (össz) biztosított, megáldott, felruházott; vmre (Inst) tanított vm által (Inst) [sam-ā-√viś]

samāvṛta mfn
teljesen beborított; elrejtett, beburkolt; őrzött, védett [sam-ā-√vṛt]

samāyukta mfn
egyesült, találkozott, összejött, kapcsolatba került; vmvel megáldott, ellátott, vmt birtokló [sam-ā-yukta; sam-ā-√yuj]

sambandhin mfn
egyesülő, kapcsolódó, vkhez tartozó, vk által birtokolt, rokon [sam-bandha; √bandh]

saṁbhava m
összejövés, találkozás, egyesülés; születés, létrehozás, eredet, forrás, ok; képesség, megegyezés, összhang [sam-√bhū]

saṁbhāvita mfn
összehozott; megragadott; tisztelt, vmnek tekintett; vmre alkalmas [sam-√bhū]

saṁbhūta mfn
együtt létező, összejött, egyesült; létrejött, létrehozott, megteremtődött; vmivé átalakult [sam-√bhū]

saṁbhūti f
születés, eredet, létrejövés; össz: vmből született; növekedés; (szellemi, természetfeletti) erők megnyilvánulása [sam-bhūti; √bhū]

saṁcaya m
gyűjtemény, rakás, kupac, sokaság [sam-√ci]

saṁchinna mfn
darabokra vágott, levágott [sam-√chid]

saṁdeha m
összeállás (anyagi elemeké), halom, összesség; kétség, bizonytalanság vm (Gen, Loc, össz) miatt, gyanakvás; kockázat, veszély [sam-deha; √dih]

saṁdhaya (denom)
összerak, egyesít, nyilat íjra helyez, céloz; megszerez önmagának (ātmani), elér [saṁdhi, sam-√dhā]

saṁdhi f
talákozás, kapcsolat, egyesülés, társulás; szövetség [sam-√dhā]

saṁdṛśa m
teljes megjelenés, látszat, érzékelés [sam-√dṛś]

saṁgata mfn
összejött, találkozott, egyesült; szövetséget kötött; egymásba illesztett, alkalmas; n – találkozás, szövetség, barátság, nemi egyesülés [sam-√gam]

saṁgha m
közeli kapcsolat, keveredés, elvegyülés, összejövetel, gyülekezet, rakás, sokaság, tömeg, számosság (sok valamiből), (lelki) közösség, csoport [sam-√han]

saṁghāta m
összecsapás, összeütközés, ütközet, küzdelem, harc; sokaság, tömeg [sam-√han]

saṁgraha m
összetartás, összehozás, egybegyűjtés; megragadás, megfogás, elvétel; támogatás, védelem; kedves bánásmód, vk megnyerése; -eṇa – teljesen, egészen [sam-√grah]

saṁgrāma m
gyülekezet, csapat, hadsereg; csata, találkozás [sam-grāma]

saṁhata mfn
összeütött, egybetapadt, összetapadt; együtt tartott, egy egységet alkotó, társult; megszilárdult [sam-hata, √han]

samiddha mfn
meggyújtott, felgyújtott; fellelkesült [sam-√indh]

samidha m
tűz, tűzifa [sam-√indh]

samitiṁjaya mfn
csatában vagy gyűlésen győzedelmes, tekintélyes [samiti-jaya; sam-√i, √ji]

samitpāṇi mfn
tüzelő kezű, kezében tüzelőt tartó [samit-pāṇi]

saṁjaya mfn
teljes győzelmű; m – győzelem, Saṁjaya [sam-√ji]

saṁjña mfn
össz: vmről tudatos; össz: vhogy nevezett, hívott [sam-√jñā]

saṁjñaka mf(ikā)n
össz: vmlyen nevű, vmnek nevezett [sam-√jñā]

saṁjñita mfn
tudatott, közölt, átadott; nevezett, hívott [sam-√jñā]

saṁkalpa m
elhatározás, kitűzött cél, szándék, döntés, fogadalom, akarat, vágy [sam-√kḷp]

saṁkalpita mfn
vágyott, szándékozott, célirányos, eltökélt, elhatározott; elképzelt, elgondolt [sam-√kḷp]

saṁkara m
(össze)keveredés, társadalmi rendek keveredése [sam-√kṛ]

śaṁkara mf(ī)n
bőséget, áldást létrehozó, áldásos; m – Śaṁkara (Śiva) [śam-kara, √kṛ]

saṁkhya mfn
összeszámoló, megszámoló, kiszámoló, összegző; n – csata, küzdelem, harc, héború, viszály [sam-√khyā]

saṁkhyāna n
láthatóvá válás, megjelenés; megszámolás, számolás, számvetés, becslés [saṁkhya, sam-√khyā]

saṁmoha m
megzavarodás, összezavarodás, megtévedés, öntudatlanság, emlékezetvesztés, tudatlanság [sam-moha; sam-√muh]

saṁmūḍha mfn
teljesen elbódult, megzavarodott, összezavarodott, bizonytalan, elveszett; ostoba, bolond [sam-√muh]

saṁnibha mfn
vmre (össz) emlékeztető, vmhez hasonló [sam-nibha, sam-ni-√bhā]

saṁnihita mfn
együtt/közel lehelyezett, határos, érintkező, közeli, jelenlévő; elhelyezett, raktározott [sam-ni-√dhā]

saṁniviṣṭa mfn
együtt leült, összegyűlt; belépett, elmerült [sam-ni-√viś]

saṁnyāsa m
lerakás, elhagyás, lemondás, szerzetesség [sam-ni-√as]

saṁnyasana n
ledobás, lehelyezés, abbahagyás, (mindenről való) lemondás [sam-ni-√as]

saṁnyāsin mfn
lerakó, feladó, lemondó, elhagyó; m – lemondott, szerzetes [sam-ni-√as]

saṁnyasta mfn
ledobott, elhagyott, feladott, lemondott [sam-ni-√as]

saṁpad f
fejlődés, siker, beteljesülés, tökéletesség; gazdagság, bőség, jószerencse; kiválóság; (fejlődési) állapot, természet, sors [sam-√pad]

saṁpanna mfn
jól esett, jól alakult, elért, befejezett, tökéletes; vmvel megáldott, vmt birtokló; gazdag, bőséges; szerencsés, sikeres, boldog [sam-√pad]

sāmparāya m
elmúlás, halál; öröklétből való létezés [sam-parā; √i]

saṁpāta m
egybe-, össze-repülés, egybeesés, összetalálkozás; megtörténés, előfordulás [sam-√pat]

saṁpluta mfn
összefolyt, összeáramlott, találkozott; vmben (össz) megfürdött; elárasztott, beborított, vmvel teli [sam-√plu]

saṁprakīrtita mfn
megemlített; nevezett, hívott, mondott [sam-pra-√kīrt]

samprasūta mfn
létrehozott, megteremtett, nemzett [sam-pra-√sū]

saṁpratiṣṭhā f
megőrzés, folytonosság; stabilitás, alap, alapzat [sam-pra-√sthā]

saṁpratiṣṭhita mfn
vmn (Loc) szilárdan álló, nyugvó, rögzített, letelepedett [pra-√sthā]

saṁpravṛtta mfn
előrement, előrehaladt, elindult; felbukkant, létező, jelen lévő; megkezdett; elmúlt; belekezdett, részt vevő [sam-pra-√vṛt]

sampūrṇa mfn
teljesen teli, vmvel teljesen megáldott, rendelkező; teljes, mindent tartalmazó [sam-pūrṇa, √pṝ]

samrāj m
egyetemes, legfőbb uralkodó (istenek, király); királyok királya [sam-√rāj]

samṛddha mfn
elért, megvalósított, beteljesült, sikeres; vmvel megáldott, vmvel teljes; kifejlett, megnőtt, felfokozott, felajzott [sam-√ṛdh]

śaṁs (śaṁsati)
(1P) dicsőít, magasztal; ismétel, elmond, kifejez, bejelent; jóváhagy, beleegyezik

saṁsāra m
keresztülmenetel, (folyamaton) átmenés; folyamat, vándorlás, létforgatag, tudatok-lelkek vándorlása, anyagban való lét [sam-√sṛ]

saṁśaya m
bizonytalanság, döntésképtelenség, kétség [sam-√śī]

saṁsiddha mfn
tökéletesen megvalósított, befejezett, elért, elkészített, meggyógyított [sam-√sidh]

saṁsiddhi f
teljes megvalósítás, beteljesülés, tökéletesség, siker; tökéletes állapot, végső felszabadulás; végkövetkeztetés, utolsó szó, végső vélemény (vitában) [sam-√sidh]

saṁśita mfn
megfent, éles, hegyes; kész, elkészült, megoldott, elkészített, eldöntött, megállapított; elért, befejezett, megtartott, végrehajtott [sam-√śi]

saṁsparśa m
közeli, kölcsönös kapcsolat, érintkezés, érintés, elkeveredés, összekeveredés; (érzékszervi) érzékelés [sam-√spṛś]

saṁśrita mfn
vmvel egyesült; vmnek támaszkodó, vmbe kapaszkodó; vmnél (Acc, össz) oltalomra lelt, vmt szolgáló; vhol lakó; vmvel kapcsolatos, vmre vonatkozó [sam-√śri]

saṁstha mfn
együtt álló, vmn levő, álló, benne lévő, vmhez tartozó, vmtől függő, vmben részt vevő, vm által birtokolt, fennálló, létező [sam-√sthā]

saṁsthāpana n
elrendezés, beállítás, felállítás, felépítés, megszilárdítás [sam-√sthā]

saṁstuti f
dicsőítés, magasztalás [sam-√stu]

saṁśuddha mfn
teljesen megtisztult [sam-√śudh]

saṁśuddhi f
teljes-tökéletes megtisztulás, tisztaság [sam-√śudh]

saṁtata mfn
kifeszített, kiterjedt vm (Loc) felett; vm által (Inst) beborított; egybe szőtt, folyamatos, folytonos, szakadatlan, örök [sam-√tan]

saṁtuṣṭa mfn
teljesen elégedetté vált [sam-√tuṣ]

samudbhava m
létezés, létrehozás, eredet; létrejövés; össz végén: vmből létrejött [sam-ud-√bhū]

samuddhartṛ mfn
felemelő, kihúzó, felszabadító, megszabadító [sam-ud-√dhṛ]

samudra m
tenger, óceán, „vízgyűjtő” [sam-udra]

samudrāyaṇa mfn
óceán felé folyó [samudra-ayana]

samūla mfn
gyökérrel bíró, elburjánzott, füves, zöld; gyökérrel együtt lévő, gyökér és ág, teljes vmi [sa-mūla]

samupāśrita mfn
nekitámaszkodó, támogatott, vmn (Acc) nyugvó; vmhez (Acc) folyamodó, oltalmat lelő [sam-upa-ā-√śri]

samupasthita mfn
megközelített; elrendezett, felállított; megkezdett; vm hatalmába került [sam-upa-√sthā]

samuttha mfn
felemelkedő, megjelenő, előforduló; vmből fakadó, születő, kinövő [sam-ut-√sthā]

saṁvāda m
közös beszélgetés, társalgás, eszmecsere [sam-√vad]

saṁvatsara m
egész év; -am – egy évig [sam-vatsara]

saṁvedita mfn
tanított, tájékoztatott [sam-√vid]

saṁvigna mfn
felkavart, izgatott, megrémült, nyugtalan [sam-√vij]

saṁvṛtta mfn
megközelített, megérkezett; megtörtént, megvalósult, előfordult, elmúlt; beteljesült (vágy); beborított [sam-√vṛt]

sāmya n
egyenlőség, egyenértékűség, kiegyensúlyozottság, alap, megszokott állapot [sama]

saṁyama m
teljes visszatartás, megfékezés; dhāraṇā, dhyāna, samādhi együtt; irányítás, megkötés [sam-√yam]

saṁyamin mfn
megzabolázó, visszatartó, irányító, önfegyelmezett [sam-√yam]

samyañc mfn
együtt-egyfelé menő, egyesített; teljes, egész; helyes, pontos; -ak – egy irányban, ugyanoda, ugyanakkor, együtt; egy vonalban, egyenesen; teljesen, egészen; helyesen, tényleg, valójában [sam(i)-√añc]

saṁyata mfn
összetartott, szorosan tartott; (ön)fegyelmezett, irányított, szabályozott vm által (Inst, Loc, össz); összekötözött, bebörtönzött [sam-√yam]

saṁyoga m
találkozás, kapcsolat, egyesülés; testi-nemi-házassági kapcsolat [sam-√yuj]

saṁyukta mfn
összekapcsolódott, egyesült, társult, vmvel megáldott; össz: vmvel foglalkozó; -am – egyesülve, együtt, ugyanakkor [sam-√yuj]

śanais
csendesen, nyugodtan, lágyan, fokozatosan [śana, ~√śam]

sanātana mf(ī)n
örök, állandó, időtlen [sana]

saṅga m
vmhez (Loc) kapcsolódás, érintkezés, tapadás; viszony, nemi érintkezés; odaadás, imádat, vágy [sam-√gam, √sañj]

saṅgin mfn
függő, ragaszkodó, kapcsolatban lévő, vmt kedvelő, imádó, vággyal teli [saṅga, sam-√gam]

sañj (sajati)
(1U) függ, ragad, tapad, vmvel (Loc) foglalkozik

śaṅkā f
kétség, bizonytalanság; gyanú, bizalmatlanság [√śaṅk]

śaṅkha m
kagyló(kürt)

śānta mfn
békés, megnyugodott, megszelídült; gyengéd, áldásos, kedves [śānti, √śam]

śānti f
(belső) béke, (elme) csend [√śam]

sapatna m
rivális, ellenség [sa-patnī]

saptama mf(ī)n
hetedik

saptan mfn
hét

śara m
nyílvessző; fűféle, nádféle [√śṝ]

śarad f
ősz; év [~√śrā, ~√śṝ]

śaraṇa mfn
védelmező, őrző, oltalmazó; n – oltalom, menedék, védelem, lakhely [√śri]

saras n
„folyékony”, tó, víztározó [√sṛ]

saratha mfn
szekérrel együtt lévő, szekeres; m – harcos; -am – együtt, ugyanazon a szekéren [ratha]

sārathi m
kocsihajtó, kevert rendű (kṣatriya apa, brahmin anya); vezető, segítő [sa-ratha]

śaravat mfn
nyilakkal teli [śara]

sarga m
elengedés, kibocsátás, kiáradás, kiengedés, kiürítés; anyag, világ teremtése, teremtés; természet, hajlam, jellem [√sṛj]

śārīra mf(ī)n
testi, testtel kapcsolatos, testből származó; n – testfelépítés, anatómia [śarīra, √śṝ, √śri]

śarīra n
test; csontok (test szilárd része) [√śri, √śṝ]

śarīratva n
testűség, testtel bíróság, test állapota [śarīra]

śarīrin mfn
testtel rendelkező, testetöltött; m – élőlény [śarīra, √śri, √śṝ]

śarman n
oltalom, védelem, menedék, biztonság; jó érzés, öröm, gyönyör [√śri]

sarpa mf(ī)n
csúszó, tekergő, mászó; m – kígyó [√sṛp]

sarūpa mfn
ugyanolyan formájú, alakú, hasonló; szép alakú [sa-rūpa]

sarva mfn
minden, teljes; m – mindenki; n – minden(ség)

sarvaga mfn
mindent átaható, mindenütt jelenlévő; m – egyetemes lélek [sarva-ga]

sarvagata mfn
mindent átható, mindenütt jelenlévő; m – önvaló [sarva-gata; √gam]

sarvarūpa mfn
mindenformájú, bármilyen formát felölteni képes; mindenféle [sarva-rūpa]

sarvaśas
teljesen, együttesen, minden tekintetben, általánosan

sarvatas
mindenhonnan, minden oldalról, mindenkitől mindenhol, körben; teljesen, mindenhogy [sarva]

sarvathā
mindenhogyan, minden tekintetben, minden eszközzel; teljesen, egészen [sarva]

sarvatra
mindenhol, minden esetben, mindig

śās (śāsti)
(2P) parancsol, utasít, fegyelmez, büntet; tanít vkt (Acc) vmre (Acc), nevel

śaśa m
nyúl

śaśāṅka m
„nyúl jelű”, Hold [śaśa]

śaśin m
„nyulas”, Hold [śaśa]

ṣaṣṭha mfn
hatodik [ṣaṭ]

śastra n
kard, kés, vágóeszköz, fegyver [√śas]

śaśvat mfn
állandó, folytonos, szakadatlan, megszakítás nélküli, újra előforduló; – folyamatosan, szakadatlanul, állandóan, mindig

śāśvata mf(ī)n
örök, állandó, teljes [śaśvat]

sasya n
gabona, termés, gyümölcs [~sas-yat]

ṣaṭ mfn
hat

sat-kāra m
tisztelet, tiszteletteljes bánásmód, vendéglátás, ünneplés, gondoskodás, odafigyelés

śata n
száz

śatadhā
százféle [śata]

śataśas
százasával [śata]

satata mfn
folyamatos, állandó, szakadatlan; -am, össz – folyamatosan, állandóan, mindig [sa-tata, √tan]

śaṭha mfn
hamis, megtévesztő, tisztességtelen; m – csaló, szélhámos, gazember

ṣaṭka mfn
hatból álló; n – hat versszakből álló vers [ṣaṭ]

satpati m
magasztos úr, vezető, bajnok, irányító, férj, istenek ura [sat-pati]

śatru m
ellenség [√śad]

śatrutva n
ellenségeskedés, gyűlölet [śatru, √śad]

śatruvat
ellenséghez hasonlatosan [śatru]

sattama mfn
legigazabb, legjobb, legkiválóbb [sat; √as]

sattva n
lét, valóság; lényegiség, belső természet, jellemző; életerő, tudat; jóság minősége; mn – élőlény [sat; √as]

sattvavat mfn
élettel megáldott, élő, létező; lényeggel megáldott; határozott, eltökélt, bátor; jóság minőségében gazdag, erényes, tiszta [sattva]

sāttvika mf(ī)n
lelkes, energikus; jóság minőségéhez-kötőerőjéhez tartozó, tiszta, igaz, valódi, őszinte, helyes, erényes; természetes, igazi; [sattva, sat, √as]

satūrya mfn
zenével kiegészített, zenés [tūrya]

satya mfn
igaz, valós, őszinte, jó, erényes; n – igazság, valóság, őszinteség; ígéret, fogadalom; -am – igazán, valóban, tényleg [sat, √as]

satyakāma mfn
igazságszerető [satya-kāma]

sātyaki m
Sātyaki = Yuyudhāna, Kṛṣṇa kocsihajtója „igaz természetű” [satya]

satyavāha m
Satyavāha [satya-vāha]

saubhadra mfn
Subhadrāhoz tartozó; m – Subhadrā fia, Abhimanyu [su-bhadra; √bhand]

śauca n
(testi-tudati) tisztaság [√śuc]

saukhya n
jólét, kényelem, egészség, öröm [sukha]

saukṣmya n
parányiság, finomság, kifinomultság [sūkṣma]

saumadatti m
Saumadatti = Bhūriśravas, Somadatta fia [soma-datti, √dā]

saumya mf(ā/ī)n
somával kapcsolatos; Holdra emlékeztető, gyengéd, enyhe, finom; áldásos; n – gyengédség [soma, √su]

saumyatva n
szelídség, gyengédség; áldásosság [saumya]

śaunaka m
Śaunaka, a Ṛg-veda egyik szövegváltozatának szerzője [śunaka]

śaurya n
hősiesség, bátorság, vitézség [śūra, √śvi]

savijñāna mfn
megkülönböztető képességgel megáldott; evilági tudással bíró [saha, vi-√jñā]

savikāra mfn
eredménnyel együtti, átalakulással teli, következménnyel bíró, megváltozó [sa-vikāra, vi-√kṛ]

savyasācin mfn
kétkezes, az íjat bal kézzel (is) kihúzó; m – Arjuna [savya-sācin, √sū, √sac]

śayāna mfn
lefekvő, pihenő, alvó [√śī]

śayita mfn
pihent, nyugodt, fekvő, alvó [√śī]

śayitṛ m
aki alszik, pihen [√śī]

sayuj mfn
egyesült, társult [sa-√yuj]

śayyā f
ágy, nyughely [√śī]

senā f
hadsereg [√si]

senānī f
seregvezető, hadvezér [senā, √nī]

setu m
kötelék, béklyó; híd, összekötő; határ [√si]

sevā f
szolgálat; imádat; vhol tartózkodás, vm meglátogatása; vm élvezete [√sev]

śeva mfn
kedves, értékes [√śvi]

śevadhi m
kincstár, értéket hordozó; gazdagság, ékszer, vagyon [śeva-dhi, √śvi, √dhā]

sevin mfn
lakó, tartózkodó; szolgáló; követő, használó, gyakorló [seva, √sev]

sevitva n
össz: (hely) felkutatása, vhol tartózkodás; tisztelet, hódolat [√sev]

si (sinīti)
(9U) megköt, odaköt, megkötöz, megbéklyóz

sic (siñcati)
(6U) kiönt, kibocsát, kiborít, beleönt vmbe (Loc), ráönt vmre; férfimagot kibocsát; csepeg, csepegtet, áztat

siddha mfn
megvalósított, végrehajtott, beteljesült, tökéletességet elért, megszerzett; m –tökéletességet elért személy [√sidh]

siddhi f
megvalósítás, végrehajtás, beteljesedés, tökéletesség, siker; természetfeletti erő, képesség [√sidh]

śikhaṇḍin mfn
(haj)tincses, copfos; m – páva; Śikhandin, Drupada fia (lánya) [śikhā]

śikharin mfn
hegyes, csúcsos, tarajos; m – hegy, „csúccsal bíró” [śikhara]

śikṣā f
vágy vm elérésére, megvalósítására; tanulás; hangtan, kiejtéstan [√śikṣ]

śīla n
szokás, természetes életmód, gyakorlat, hajlam, természet, jellem, magatartás [~√śīl]

siṁha m
oroszlán, hős, önvaló [√sah]

sindhu m
folyó; vizek (az égben), áradás; óceán, tenger [~√sidh]

śiras n
fej, koponya; vm csúcsa, teteje, feje, krémje

śirovrata n
„fej-fogadalom”, melyben az Atharva-veda tanulói tüzet hodoztak a fejükön, vagy nem tanulmányozzák a Védát [śiras-vrata]

śiṣṭa mfn
meghagyott, visszamaradt, maradék [√śiṣ]

śiṣya mfn
tanítandó; m – tanítvány, tanuló [√śās]

śīta mfn
hideg

śiva mfn
áldásos, kegyes, jóságos, barátságos, boldog; m – boldogság, jólét, Śiva [?√śī, ?√śvi]

skanda mfn
ugró, szökkenő, ráugró, megtámadó; m – Skanda=Kārttikeya [√skand]

śloka m
hang, hívás; ismertség, dicsőség, hírnév, dicsőítő himnusz; = anuṣṭubh versmérték [śoka, ~√śru]

sma
tényleg, valójában, igazán (hangsúlyozó szó); jelen idejű igét múlt idejűvé teszi

smṛ (smarati)
(1P) emlékszik

smṛta mfn
emlékezett, (hagyomány által) tanított, átadott, törvény által előírt; vmként, vmlynek ismert, tudott, nevezett [√smṛ]

smṛti f
emlékezés, emlékezet; hagyomány [√smṛ]

snigdha mfn
ragadós, nyúlós, tapadós; zsíros, olajos; gyengéd, érzelmileg kötődő [√snih]

śobha mfn
fényes, ragyogó; -ā – ragyogás, fény, tündöklés, szépség, báj, kedvesség, dísz; -a m – össz: fény (= śobhā) [√śubh]

ṣoḍaśakala mfn
16 részből álló, 16 rétű [ṣoḍaśa-kala]

ṣoḍaśan mfn
tizenhat

śoka m
vm miatti (Gen, össz) szomorúság, bánat, kín, fájdalom [√śuc]

soma m
(préselt) lé, nedv, kivonat, Soma [√su]

somaloka m
a Hold istenének világa [soma-loka]

somya mfn
Soma felajánló, abból álló, azzal kapcsolatos, azt tartalmazó, azt szerető, általa inspirálódott, arra méltó, hozzá hasonló alakú [soma, √su]

sparśa mfn
érintő; n – érintés, tapintás, érzékelés, kapcsolat [√spṛś]

sparśana mf(ī)n
érintő; n – érintés, tapintás [√spṛś]

sparśayitavya mfn
érzékelendő, érintendő [√spṛś]

sphuliṅgin mfn
szikrával bíró

spraṣṭṛ mfn
érintő, érzékelő [√spṛś]

spṛhā f
heves, mohó vágy, sóvárgás, érzéki vágy, gyönyör utáni vágy, kapzsiság, irigység [√spṛh]

spṛś (spṛśati)
(6P) (meg)érint, tapint

spṛśa mfn
érintő, elérő; m – érintés, kapcsolat [√spṛś]

śraddadhāna mfn
hittel, bizalommal bíró [śrad-√dhā]

śraddhā f
hit, bizalom; vágyódás [śrad-√dhā]

śrāddha mf(ī)n
hittel teli, hithű, igaz, hűséges; n – halotti felajánlás (nem temetés) [śraddha]

śraddhāvat mfn
hittel bíró, hívő [śraddhā, śrad-√dhā]

śraddhayat mfn
hittel bíró, hívő [śraddhā]

sraṁs (sraṁsate)
(1Ā) leesik, lecseppen, kicsúszik, vmből (Abl) kiszabadul

śravaṇa n
hallás; hallás általi tudásszerzés [√śru]

śravas n
hang, zaj, kiáltás, hangos dicsőítés; folyás, áramlat, ömlés; gyors mozgás, repülés [√śru]

śreṣṭha mfn
legszebb, legboldogabb, legkiválóbb, legfőbb, legjobb, legáldásosabb [śrī]

śreyas mfn
jobb, szebb, ragyogóbb, kiválóbb, áldásosabb; n – jobb állapot; – jobban, inkább [śrī]

śrī f
fény, ragyogás; dicsőség, szépség, bőség, jószerencse, gazdagság; Lakṣmī; gyakran nevek előtt melléknévként megtisztelő titulus [√śri]

śrīmat mfn
szépséges, elbűvölő, szeretetteljes; szerencsés, áldásos, bőséges, előkelő, jó hírű [śrī]

śrita mfn
vmbe (Acc, Loc, össz) kapaszkodó, vmn csüngő, vhol elhelyezkedő, vmben lévő; vm felé (Acc) elindult; vmt (Acc, össz) elért, vmlyen állapotba került; vmlyen formát öltött; vmt elért, vmhez folyamodott [√śri]

sṛj (sṛjati)
(6U) kiáraszt, kibocsát, teremt; szabadjára enged, elenged

sṛṅkā f
ismeretlen jelentés, talán = śṛṅkhalā f – nyakék, nyaklánc; rablánc

srotas n
folyó, víz [√sru]

śrotavya mfn
hallandó, halható; n – meghallandó pillanat [√śru]

śrotṛ mfn
halló [√śru]

śrotra n
hallás szerve, fül; hallás [√śru]

sṛṣṭa mfn
teremtett, kiárasztott; elengedett, eldobott; feladott, elhagyott; vmvel ellátott (Inst, össz); vmre (Loc, Dat) elhatározott [√sṛj]

sṛti f
út, ösvény; siklás, csúszás, hömpölygés [√sṛ]

śru (śṛṇoti)
(5U) hall, figyel, tanul vmt (Acc) vktől (Abl, Inst, Gen)

śruta mfn
hallott, említett, szóban átadott; ismert; n – hallott dolog, tudás, kinyilatkoztatás; hallás, tanítás [√śru]

śrutavat mfn
aki már hallott; tanult [śruta, √śru]

śruti f
hallás, figyelem; fül; szó; hallott tudás, szóban átadott tudás, kinyilatkoztatás, Véda [√śru]

śrutimat mfn
füllel-hallással bíró; bölcs, tanult, Védákat követő [śruti, √śru]

stabdha mfn
szilárdan rögzített, támogatott; mozdulatlan, merev; keményfejű, konok, makacs; felfuvalkodott, büszke; -am – szilárdan [√stambh]

stena m
tolvaj, rabló [√stā]

sthā (tiṣṭhati)
(1U) áll; tartózkodik; (meg)marad vmlyen helyzetben, folyamatosan vhol van, vmt csinál

stha mfn
össz: álló, tartózkodó, elhelyezkedő; vmt gyakorló, vmvel foglalkozó [√sthā]

sthāna n
állás, tartózkodás, elhelyezkedés, megszilárdulás; testtartás; állapot, folyamatos létezés vmben; vm helye [√sthā]

sthāṇu mfn
szilárdan álló, állandó, mozdíthatatlan; m – rönk, oszlop, pillér [√sthā]

sthāvara mfn
mozdulatlanul álló, szilárd, mozdíthatatlan; m – hegy; n – mozdulatlan tárgyak, növények [√sthā]

sthira mfn
szilárd, erős; fix, mozdíthatatlan, rendületlen, tartós [√sthā]

sthita mfn
megállapodott, vhol, vmben tartózkodó, elhelyezkedett, vmben szilárd, (szilárdan) álló [√sthā]

sthiti f
szilárd állás, állás, tartózkodás, vhol megállapodás, folyamatos létezés vmben, állapot; rang, helyzet [√sthā]

stoma m
dicsőítés, himnusz; kántálás [√stu]

strī f
nő; nőstény, nőnemű [~√sū]

stu (stauti)
(2U) dicsér, dicsőít, magasztal, ünnepel

stuti f
dícséret, dicsőítés, magasztalás, himnusz [√stu]

su (sunoti)
(5U) présel, facsar, levet kinyer; lepárol, alkoholt főz; – jó, jól, kiváló, kiválóan, sok, nagyon, könnyű, könnyen, szándékosan, gyorsan, helyesen (igekötő, határozószó)

sū (sūte, sūyate)
(24Ā) nemz, alkot, létrehoz, teremt

śubha mfn
ragyogó, fényes, jóképű; kellemes, elfogadható, képes, hasznos, jó; áldásos, jó szerencsés; erkölcsös, tiszta; tanult [√śubh]

śubhra mfn
ragyogó, sugárzó, tündöklő, szép; világos, fehér; makulátlan [√śubh]

śuc (śocati)
(1U) ragyog, lángol; szomorkodik, búsul; sajnál

śuci mfn
ragyogó, világos, tiszta (szó szerint és képletesen), őszinte, ártatlan; f – megtisztulás, tisztaság, őszinteség, erény [√śuc]

śucin mfn
(= śuci) tiszta [śuci, √śuc]

śuciṣad mfn
fényben, tiszta vízben tartózkodó, az erény útján szilárd [śuci-√sad]

śuddha mfn
megtisztult, tiszta, szeplőtlen, hibátlan, ragyogó [√śudh]

śuddhasattva mfn
tiszta jellemű, ártatlan, bűntelen [śuddha-sattva]

śuddhi f
tisztítás, megtisztítás; tisztaság, tiszta tudás, helyesség, valódiság, ártatlanság [√śudh]

sudhūmravarṇa mfn
szép füst-színű [dhūmra-varṇa]

sudīpta mfn
ragyogó, fénylő [su-dīpta]

śūdra m
a 4. társadalmi rend tagja, munkás, a másik három rend szolgálója

sudūra mfn
nagyon távoli [dūra]

sudurācāra mfn
nagyon rossz viselkedésű, magaviseletű, goromba, züllött, gonosz [su-dur-ā-cara; √car]

sudurdarśa mfn
nagyon nehezen észrevehető, látható, szemnek nagyon kellemetlen

sudurlabha mfn
nagyon nehezen elérhető, nagyon ritka, szűkös [su-dur-lābha, √labh]

suduṣkara mfn
nagyon nehezen elvégezhető, véghezvihető, nagyon fáradtságos [su-dus-√kṛ]

sughoṣa mfn
nagyhangú, Nakula kagylókürtje [su-ghoṣa]

suhṛd m
barát, szövetséges, jóakaró „jó szívű” [su-hṛd]

sujñāna n
helyes érzékelés, tapasztalás, tudás; mfn – helyes tudású [su-jñāna, √jñā]

sujñeya mfn
jól megismerendő, megtanulandó, érzékelendő, megtapasztalandó [su; √jñā]

sukeśa mf(ī/ā)n
szép hajú

sukeśan m
Sukeśan

sukha mfn
könnyű, könnyen suhanó; kellemes, kényelmes, örömteli; n – boldogság, kellemesség, kényelmesség, öröm; -am, -ena – könnyen, kényelmesen, örömtelien, szándékosan [su-kha]

sukhin mfn
boldogsággal bíró, azt okozó, boldog, örömteli, kellemes, kényelmes; m – boldog ember [sukha]

śukla mfn
ragyogó, fényes, világos, fehér, tiszta; Vénusz (=śukra); a holdhónap növő fele

śukra mfn
fényes, tündöklő, csillogó; tiszta, világos; fehér, világos; hibátlan; m – Agni, tűz, Vénusz [√śuc, śukla]

sukṛta mfn
jól csinált; n– helyes, igaz tett, erény, érdem, jutalom [su-√kṛ]

sukṛtin mfn
jól csináló, jó(l)tevő, erényes, helyes, áldásos, bőkezű; művelt [su-√kṛ]

sūkṣma mfn
parányi, apró, finom, kifinomult, jelentéktelen, finomfizikai [~sūci]

sūkṣmatva n
parányiság, apróság, finomság, kifinomultság [sūkṣma]

sulabha mfn
könnyen elérhető, megszerezhető, közönséges, általános; alkalmas, hasznos, előnyös [lābha, su-√labh]

sulohita mfn
szép vörös színű

sumanas mfn
jóelméjű, jóindulatú, békés, elégedett, boldog, bölcs [su-manas; √man]

suniścita mfn
szilárd végkövetkeztetésre jutott, véleményt alkotott, teljesen meggyőződött, eltökélt, határozott; -am – nagyon határozottan [su-nis-√ci]

sūnṛta mfn
örömteli, boldog; barátságos; elégedett; n, -ā f – öröm, boldogság [su-ṛta, √ṛ]

suparṇa mf(ī)n
széplevelű, szépszányú; m – (nagy, ragadozó) madár, mítikus madár; Nap, Hold (szépsugarú); -ā – lótusz

supath m
helyes ösvény [su-path]

supta mfn
elaudt, alvó, lefeküdt; n – alvás [√svap]

sura m
isten, istenség, szent ember [~svar, √sur]

śūra mfn
erős, hősies, bátor; m – hős, harcos [√śvi]

sūrya m
Nap, Napisten [sūra, √svar=√sur]

śuṣ (śuṣyati)
(4P) megszárad, kiszárad, elerőtlenedik, hanyatlik

susukha mfn
nagyon kényelmes, könnyű, kellemes, boldog [su-su-kha]

susūkṣma mfn
nagyon finom, kicsi, kifinomúlt; nagyon pontos (megértés); nagyon nehezen megmérhető, körülhatárolható, megérthető [su-sūkṣma]

sūta mfn
sürgetett, mozgatott, késztetett; született, létrejött; m – kocsihajtó; énekmondó, bárd [√sū]

sūtra n
fonál, szál, húr, szentelt zsinór; sūtra irodalmi mű [√siv]

sūtrin mfn
fonalas, szálas [sūtra, √siv]

suvarcasa mfn
izzó, tüzes, ragyogó, fénylő [~√ruc]

suveda mfn
Vedában jártas [su-veda, √vid]

suvijñeya mfn
jól-könnyen megkülönböztethető, felismerhető [vi-√jñā]

suvirūḍha mfn
teljesen kifejlődött, megérett, kibontakozott [su-vi-rūḍha; √ruh]

sva mfn
saját, önnön; m – önmaga

svabhāva m
saját létállapot, alkat, természet, jellemvonás [sva-bhāva; √bhū]

svadhā f
önnön helyzet, állapot, saját erő; saját (áldozati rész) rész, étel-ital felajánlás [√dhā]

svadharma m
saját kötelesség, természet, jellemvonás [√dhṛ]

svādhyāya m
Véda recitálása; önfejlesztés, önvizsgálat, tanulás [sva-ā-√dhyā, su-ā-dhī]

svādu mf(vī)n
édes, ízletes, ehető, finom [√svad]

svajana m
saját ember, (vér)rokon [sva-jana; √jan]

svaka mf(ā/ikā)n
(=sva) saját; m – saját rokon, barát; n – saját anyagi javak, gazdagság [sva]

svalpa mfn
nagyon kevés, kicsi, rövid (idő) [su-alpa]

śvan m
kutya (rh rag)

svanuṣṭhita mfn
jól elvégzett, gyakorolt, végrehajtott [su-anu-sthita; √sthā]

svap (svapiti, svapati)
(2P) alszik, elalszik, lefekszik vmre (Loc)

śvapāka m
kutyafőző, társadalmi rendekbe nem tartozó [śvan, pāka, √pac]

svapna m
alvás; álom [√svap]

svapnānta m
alvás vagy álom állapota [svapna-anta]

svar
menny, ég, tér [√sūr]

svarga mfn
mennybe menő, vezető; mennyei; m – menny [svar; √sūr]

svargati f
mennybemenetel [svar-gati]

svargya mfn
mennybe vezető, mennyben tartózkodó, mennyei [svarga]

śvas (śvasiti)
(2P) fúj, lélegzik; – holnap, következő nap, jövőben

svastha mfn
önmagában álló, megingathatatlan, önvalójában tartózkodó, saját eredeti természetében lévő, nyugodt, békés, egészséges; magabiztos, eltökélt, összeszedett; önálló, független [sva-stha, √sthā]

svasti fn
jólét, jószerencse, áldás, bőség; – jól, boldogan, sikeresen, „áldás rád!” [su-asti, √as]

śvaśura m
após

svayam
önmaga (mindhárom nemben és személyben), személyesen [sva]

svayaṁbhū mfn
önmagában létező, független [svayam, √bhū]

śveta mf(ā/śvenī)n
fehér, világos

svid
kérdést, kétséget kifejező szó: talán, bárcsak, esetleg; az előtte álló kérdő névmást határozatlan névmássá teszi

śvo-bhāva m
holnapi állapot, ügy, szerelmi ügy [śvas-bhāva]

syāla m
sógor

syand (syandate)
(1U) gyorsan mozog, folyik, rohan, halad; kiönt

syandana mfn
gyorsan suhanó, haladó; m – harci szekér [√syand]

tad mfn
ott, az, ő; – akkor, ott (=tatra); akkor, abban az esetben (=tadā); úgy (=tathā); amiatt, azért (=tatas); n – Abszolút (Brahman)

tadā
akkor

tadanantaram
közvetlenül utána, azonnal, rögvest, azután [tad-antara]

tadarthīya mfn
arra a célra szánt, azért végzett [tad-arthīya]

tādṛś mfn
olyan, olyasféle; – úgy, oly módon [tad-√dṛś]

tadvat
úgy [tad]

tamas n
sötétség, homály; tétlenség, tudatlanság (minősége) [√tam]

tāmasa mf(ī)n
sötét, tudatlan, tudatlanság minőségében lévő [tamas, √tam]

tanū = tanu f
test, külső megjelenés, forma, személy, illető; mf(vī)n – vékony, kicsi, finom, kifinomult [√tan]

tanu f
test, külső megjelenés, forma, személy, illető; mf(vī)n – vékony, kicsi, finom, kifinomult [√tan]

tap (tapati)
(1U) hőt, fényt áraszt magából, (fel)melegít, beragyog; hővel elemészt, fájdalmat okoz, vezekel

tapa m
hő, meleg [√tap]

tapas n
hő; fájdalom; önmegtartóztatás, vezeklés, léttisztítás [√tap]

tapasvin mfn
ínséges, szerencsétlen, szegény; m – vezeklő, aszkéta [tapas, √tap]

tapasya (tapasyati)
(den) önmegtartóztatást végez; mfn – önmegtartóztató; hőből származó; -ā f –önmegtartóztatás [tapas; √tap]

tapta mfn
fűtött, égett, lángolt, forró; önmegtartóztatást gyakorolt; fájdalmas, szomorú [√tap]

tāraka mf(ikā)n
átvivő, átengedő, megmentő, felszabadító; csillagokkal kapcsolatos; n – csillag; -ā f – csillag

tarhi
abban a pillanatban, akkor, abban az esetben [tad-hi]

tarka m
feltételezés; érvelés, vita [√tark]

tārkṣya m
Tārkṣya, mítikus lény, aki eredetileg egy ló volt (díszítő jelzője: ariṣṭa-nemi = ép keréktalpú), később madár, még később Garuḍa, vagy annak apja

tarpaṇīya mfn
elégedetté tehető, teendő [√tṛp]

tāta m
apa, Voc: kedves!, szeretett! (rokon megszólítása)

tata mfn
kifeszített, megfeszített, kiterjedt, kinyúlt, szétáradt, meghosszabbított, folytatott, beborított; m – apa; – gyermek gyengéd megszólítása (Voc) [√tan]

tatas
azután, attól, amiatt, akkortól, onnan (= tad Abl)

tathā
úgy, éppúgy, oly módon [tad]

tatra
ott, abban, akkor [tad]

tattva n
(belső) természet, igazság, valóság, alapelv, lényegiség, „az-ság” [tad]

tattvārtha m
igazság [tattva-artha]

tattvatas
elv szerint, eredeti természet szerint, valójában, igazán, tényleg, pontosan [tattva]

tāvat mf(atī)n
annyira nagy, oly sok, annyira távoli; – annyira nagyon, sokan, távol; időközben; egyszer, most, csak [tad]

tejas n
(kés) él; sugár, ragyogás, fény, hő, tisztaság, egészséges megjelenés, életerő; férfi mag; türelmetlenség, hevesség; spirituális-tudati erő [√tij]

tejasvin mfn
éles (szem); ragyogó, tündöklő, erőtől duzzadó, heves, hősies; nemes; erőszakos [tejas, √tij]

tij (tejate)
(1Ā) élessé válik, éles; megélesít

tīkṣṇa mfn
csípős; nyers, durva [√tij]

timira n
sötétség [~tamas]

tiras
ferdén, rézsútosan; vmn (Acc) keresztül, vmn (Acc) túl, fölött; vm nélkül; rosszul [√tṝ]

tiro-dhā (tiro-dadhāti)
(3P) félreállít, eltávolít, legyőz; (Ā) – vmtől elrejti magát, eltűnik

tīrtha n
átjáró, út, folyóhoz vezető lépcső(zetes rakpart), (folyó partján lévő) szent hely [~tīra, √tṝ]

toya n
víz

tṝ (tarati)
(1U) átkel, átszel, keresztüljut, elér

trai (trāyate)
(1Ā) megvéd, megőriz, megment vmtől (Abl, Gen)

traiguṇya mfn
három minőségből álló [tri-guṇa, √grah]

trailokya n
a három világ (együtt), három világ feletti uralom [tri-loka]

traividya mfn
három Védát ismerő (pap) [tri-vidyā, √vid]

traya mf(ī)n
hármas, háromszoros, háromrétű, háromból álló [tri]

tretā f
hármas, három dologból álló; a 2. (eredetileg 3.) világkorszak [traya, tri]

tri mf(tisras)n
három

tri-ṇāciketa mfn
aki háromszor meggyújtotta a Naciketas tüzet, aki tanulmányozta a Naciketas-ról szóló történetet [tri, naciketas]

tridhā
háromféle, háromrétű, három részből álló [tri]

tridiva n
három menny, mennyország [div, √div]

trimātra mfn
három szótagnyi idejű [tri-mātra]

tṛṇa n
fűszál, szalmaszál [√tṛṇ]

tṛpta mfn
vm által (Inst, Gen, össz) elégedetté vált, kielégített; f – kielégítettség, kielégülés, jóllakottság, csömör [√tṛp]

tṛpti f
kielégülés, elégedettség [√tṛp]

tṛṣṇā f
szomj, létszomj; vágy, mohóság [√tṛṣ]

tṛtīya mf(ā)n
harmadik

tu
de, hanem, azonban; tényleg, valójában; töltelékszó

tulya mfn
vmvel (Inst, Gen) egyenlő, ugyanolyan, hasonló [√tul]

tumula mf(ī)n
zűrzavaros, lármás, kavargó

turīya mf(ā)n
negyedik

tūrṇa mfn
gyors; -am – gyorsan [√tvar]

turya mf(ā)n
negyedik

tuṣ (tuṣyati)
(4P) elégedetté válik (Inst) által, megnyugszik

tūṣṇīm
csöndesen, csendben

tuṣṭa mfn
elégedetté vált [√tuṣ]

tuṣṭi f
(meg)elégedettség [√tuṣ]

tuṣṭuvas mfn
aki már dicsőített, ünnepelt [√stu]

tvac f
bőr, irha [~√tvakṣ/√takṣ]

tvad
te, 2. személyű személyes névmás

tvādṛś mfn
hozzád hasonló, te-féle [tvad]

tvar (tvarate)
(1U) siet, gyorsan megy

tvattas
tőled [tvad]

tyāga m
elhagyás, elengedés, lemondás, eltávolodás [√tyaj]

tyāgin mfn
elhagyó, feladó, elengedő, elhagyó, lemondó, feláldozó [√tyaj]

tyaj (tyajati)
(1P) elhagy, felad, elenged

tyājya mfn
hátrahagyandó, elhagyandó, feladandó, elkerülendő [√tyaj]

tyakta mfn
elhagyott, feladott, elengedett, lemondott [√tyaj]

u
nyomatékosító szó, töltelékszó

ubha mfn
mindkét, mindkettő

ubhaya mf(ī)n
mindkettő, kétféle, két módon [ubha]

uccais
hangosan, erőteljesen; fent, magasan [ucca]

ucchiṣṭa mfn
elhagyott, elutasított; kiköpött (étel); étel által tisztátalan személy (aki nem mosott kezet és szájat); n – maradék, ételmaradék [ud-√śiṣ]

ucchoṣaṇa mfn
felszárító, kiszárító; n – felszáradás, kiszáradás, felszárítás, kiszárítás [ut-√śuṣ]

ucchvāsa m
légzés, mély belégzés [ud-√śvas]

ud-ā-hṛ (udāharati)
(1P) felállít; kijelent, bejelent; vkt nevez vmnek; idéz

ud-añc (udañcati)
(1P) felemel

ud-dhṛ (uddharati)
(1U) felemel, tisztel

ud-diś (uddiśati)
(6U) vm felé mutat, rámutat, céloz; kijelöl, kihangsúlyoz; kijelent, meghatároz, beszél, kihirdet; értelmez, szándékszik, szán vmt

ud-hṛ (uddharati)
(1U) kitép, kiszakít, kihúz, kiemel, felhúz, felemel

ud-i (udeti)
(2P) felmegy, fejlődik, felemelkedik, felkel (Nap)

ud-kram (utkrāmati, utkramati)
(1U) fellép, emelkedik; kilép, kimegy, elmegy; elmúlik, meghal; túllép, elhagy, meghalad; figyelmen kívül hagy, nem vesz észre

ud-miṣ (unmiṣati)
(6P) szemet kinyit

ud-nī (unnayati)
(1U) felvezet, felhoz, felemel, kivezet

ud-sad (utsīdati)
(6U) felül, felemelkedik; elsüllyed, megsemmisül, romokba omlik

ud-sṛj (utsṛjati)
(6U) elenged, meglazít, szabaddá tesz; elhagy, kilép, elkerül, mellőz, lemond vmről, figyelmen kívül hagy; elküld, elenged, kiürít

ud-sthā (uttiṣṭhati)
(1P) feláll, felkel

ud-vij (udvijate)
(6Ā) felkavarodik, zavarttá válik, megretten, megremeg

ud-yam (udyacchati)
(1U) felemel; törekszik vmre

udāhṛta mfn
mondott, nevezett, hívott [ud-ā-√hṛ]

udaka n
víz [uda; √ud]

udāna m
felfelé áramló életlevegő, ami a torokból megy felfelő [ud-√an]

udañc mf(udīcī)n
felfelé fordult, felemelkedő, fenti, északi; f – Észak [ud-√añc]

udapāna mn
kút [uda-pāna; √pā]

udāra mf(ā/ī)n
magas, emelkedett, fennkölt; neves, jó hírű; becsületes, egyenes, őszinte; nagylelkű, bőkezű [ud-√ṛ]

udara n
has, gyomor, bármi belseje, üreg [ud-√ṛ]

udāsīna mfn
külön ülő, elkülönülő, közömbös, szenvtelen; tétlen, erőtlen; m – idegen, semleges ember; filozófus, bölcs [ud-√ās]

udāsīnavat
külön, elkülönülten, semlegesen, szenvtelenül [udāsīna, ud-√ās]

udayāstamaya m
felemelkedés és alászállás [udaya-asta-maya]

udbhava m
létezés, létrejövés, eredet [ud-√bhū]

uddeśatas
tisztán, világosan, félreérthetetlenül; röviden, tömören [ud-deśa, √diś]

udvega m
remegés, reszketés; kétség, aggódás [ud-√vij]

udyata mfn
felemelt, emelkedett; megkezdett; aktív, dolgozó; vmre kész, vágyó [ud-√yam]

ugra mfn
erőszakos, hatalmas, rettentő, rémisztő, vérszomjas; m – Rudra, Śiva

ukta mfn
mondott, kiejtett; megszólított; n – szó, mondat [√vac]

ukti f
kijelentés, mondat, állítás; értékes beszéd, szó [√vac]

ulba n
borítás; magzatburok, anyaméh [~√vṛ, ~√uc]

um
dühöt vagy beleegyezést kifejező indulatszó

umā f
Umā, Himavat lánya; fény; nyugodtság; len; kurkuma [u-mā]

unmīlita mfn
felnyitott (szem); láthatóvá tett vm [ud-√mīl]

upa-ā-śri (upāśrayati)
(1P) nekidől, nyugszik vmn; elindul vmi felé; oltalomra lel vhol, átadja magát vmnek

upa-ās (upāste, upāsate)
(2Ā) mellé ül, mellette vár; tisztel, imád, szolgál, figyel

upa-dhṛ (upadhārayati)
(1P) fenntart, megtart, elvisel; vmnek tekint, vmnek gondol; elmében tart, rágondol, meditál

upa-diś (upadiśati)
(6U) rámutat, kijelöl; elmagyaráz, tanít; tanácsol, elmít; nevez; irányít

upa-han (upahanti)
(2P) üt, ver, érint; sulykol, döngöl, rárak; lesújt, megsebesít

upa-hu (upajuhoti)
(3P) feláldoz, a bemutatott áldozaton kívül még (ital)áldozatot mutat be

upa-i (upaiti)
(2P) közel lép, közel megy, megközelít, megérkezik, elér; elvégez, keresztülmegy vmn, elvisel, elkötelezi magát vm iránt

upa-jan (upajāyate)
(1Ā) létrejön, megszületik, megtörténik; ráadásként, vmn felül megjelenik, hozzáadódik, újraszületik

upa-labh (upalabhate)
(1Ā) megragad, birtokba vesz, elér, megtalál; érzékel, felfog, megért, megtanul

upa-lip (upalimpati)
(6P) bekoszol, beken, beborít, befed

upa-nī (upanayate)
(1U) közelvezet, közel hoz, felajánl; hírt hoz, kommunikál; vezet, irányít; önmagához közel hoz, beavat; vmlyen állapotba hoz

upa-pad (upapadyate)
(4U) megközelít, elér; megtörténik, állapotba belép; megtörténik, létrejön; alkalmas vmre, helyes, megfelelő

upa-pra-i (upapraiti)
(2P) közelmegy, megközelít, ráront; elkezd, belekezd

upa-ram (uparamate)
(1U) megáll, lecsendesül, cselekvést beszüntet, elhagy, felad, lemond

upa-rudh (ruṇaddhi)
(7U) körbezár, ostromol; visszatart, megállít, megzavar, gátol; terhel, idegesít, zaklat; beburkol

upa-sam-gam (upasaṁgacchate)
(1Ā) együtt megközelít, közösen találkozik; egyesül; közel megy; belép valamilyen állapotba

upa-sev (upasevate)
(1Ā) meglátogat, vhol, vkivel tartózkodik; szolgál, imád; gyakorol, tanul, használ, felhasznál

upa-smṛ (upasmarati)
(1P) emlékszik

upa-vas (upavasati)
(1P) együtt lakik, valahol lakik, tartózkodik; tartózkodik vmtől, a lemondás állapotában van

upa-viś (upaviśati)
(6P) közel megy, megközelít; leül, helyet foglal; belép; megáll, megállítja, lenyugtatja magát; gyakorol vmt, elkötelezi magát vmnek, vmt alkalmaz

upa-yā (upayāti)
(2P) közel megy, megközelít, felé megy, meglátogat, oltalmat keres; megérkezik, elér, vmlyen állapotba kerül

upabhoga m
élvezet, evés, fogyasztás [upa-√bhuj]

upadraṣṭṛ m
néző, megfigyelő, tanu, szemlélő [upa-√dṛś]

upahata mfn
megütött, megsértett, megsérült, fájdalmat elszenvedő, bánatos, szomorú; érzelmek által hajtott; legyengült, elkedvetlenedett, elbátortalanodott; megölt [upa-√han]

upahṛta mfn
közel hozott, felajánlott, bemutatott; felajánlott; kiosztott (étel) [upa-√hṛ]

upakāra m
támogatás, segítség, szolgálat; díszítés, előkészítés [upa-√kṛ]

upalabdha mfn
elért, megszerzett, megkapott, felfogott, megértett, megtanult, érzékelt [upa-√labh]

upama mfn
legfelsőbb, legkiválóbb; legközelebbi; -ā – legközelebb, szomszédban; - ā f – hasonlóság, ugyanolyanság; összehasonlítás; mfn – össz: egyenlő, hasonló, olyan, mint, vmre emlékeztető [upa-√mā]

upaniṣad f
vk mellé, közel leülés; tanítások hallgatása a mestertől bizalmas körben, titkos tanítás, az Abszolútról szóló tanítás, Upaniṣad [upa-ni-√sad]

upapanna mfn
megközelített, elért, megvalósított; megtörtént, létrejött; vmvel megáldott, ellátott [upa-√pad]

upapatti f
megtörténés, esemény, előfordulás, láthatóvá válás, megvalósulás, felhasználás [upa-√pat]

uparata mfn
megállított, abbahagyott, visszavont, szüneteltetett; csendes, türelmes; halott; eltűnt, nem létező [upa-√ram]

upāsā f
imádat [upa-√ās]

upāsana n
kilövés (nyílé); f(ā)n – szolgálat, tisztelet, imádat, vm végrehajtása [up-√ās]

upasanna mfn
rárakott, ráhelyezett, rajta lévő; megközelített, közeljött; közel helyezett [upa-√sad]

upaśānta mfn
lenyugodott, megbékélt; nyugodt, békés; elmőlt, megszűnt, kihalt, megszakadt [upa-śam]

upasecana mfn
ráöntő, megöntöző; n – öntözés, ráöntés; (ráöntött, kiöntött) lé [upa-√sic]

upāsitavya mfn
tisztelendő, imádandó [upa-√ās]

upāśrita mfn
vmn nyugvó, fekvő, vmnek támaszkodó, vmbe kapaszkodó; vk segítségét igénybe vevő, oltalmat talált, menedékre lelt [upa-ā-√śri]

upastha m
vm közepe, veleje; mn – nemi szervek [upa-√sthā]

upāya m
közeljövés, megérkezés, eljövetel; eszköz, ami által a cél elérhető, út, rátermedtség, jártasság [upa-√i]

upāyatas
(megfelelő) eszközzel, módon, okosan [upāya, upa-ā-√i]

upeta mfn
vmt megközelített, elért; vmvel megáldott, ellátott [upa-√i]

uraga m
kígyó [uras-√gam]

ūrdhva mfn
emelkedő, felfelé tartó, felemelt, függőleges, felső, égnek álló; -am – felfelé, fölé, följebb, fent [√vṛdh]

ūrjita mfn
erővel, hatalommal, kiválósággal megáldott; n –erő, hatalom, bátorság [√ūrj]

ūrṇanābhi m
pók, „gyapjúköldökű” [ūrṇa-nābhi]

ūru m
comb, öl

uru mf(vī)n
széles, teres, nagy, hatalmas, kiváló; n – tág tér; – tágan [√vṛ, ūrṇu]

urugāya mfn
nagy lépésű, hosszú lépésű; dicsőített; n – nagy tér, mozgástér [uru-gāya; √gā]

uśanas m
Uśanas = Śukra, Vénusz [√vaś]

uśat (=uśan) mfn
vágyó; m – Uśan [√vaś]

uṣman m
hő, forróság, gőz [√uṣ]

uṣṇa mfn
meleg; szenvedélyes, zabolátlan [√uṣ=√vas]

ut-pad (utpadyate)
(4Ā) felemelkedik, létrejön, megszületik; láthatóvá válik, elkészül

uta
talán, és, vagy (sor végén gyakran hangsúlyoz)

utkramaṇa n
felmenés, kimenés; fellszállás, fent szárnyalás, röpülés; kilépés, meghaladás; eltávozás, halál [ud-√kram]

utkrānta mfn
elindul, kimegy; túlhaladott, felülmúlt, túlment; meghaladó [ud-√kram]

utpatti f
keletkezés, létrejövés, eredet, teremtés [ud-√pad]

utsādana n
eltevés, félretevés; felfüggesztés, megzavarás; elpusztítás, legyőzés [ud-√sad]

utsāha m
erő, akaraterő, erőfeszítés, energia; szilárdság; öröm [ut-√sah]

utsanna mfn
elpusztult, eltűnt [ud-√sad]

uttama mfn
legfelsőbb, legkiválóbb, legfőbb [ud]

uttamāṅga n
legfelső, legfőbb testrész = fej [uttama-aṅga]

uttamaujas m
Uttamaujas, „legkiválóbb (élet)erejű” [uttama-ojas]

uttara mfn
felső, magasabb, kiválóbb, jobb; északi; bal; későbbi, rákövetkező, utáni, jövőbeli; -ā – északi félteke; n – felső borítás, felszín; eredmény, végkövetkeztetés; -am – végül [ud]

uttareṇa
északra, bal oldalt [uttara]

uttha mfn
felállt, felemelkedett; létrejött, származó; m – létrejövés [ud-√sthā]

utthita mfn
felállt, felemelkedett, emelkedett, létrejött [ut-√sthā]


vagy; talán, valószínűleg, úgylehet

vā (vāti)
(2P) fúj (szélként); adomáynoz (fújással); kibocsát (illatot)

vac (vakti)
(2P) mond, beszél

vāc f
beszéd, hang; szó, mondás, kijelentés [√vac]

vacana n
beszéd, kijelentés, állítás, mondás; kiejtés [√vac]

vacas n
beszéd, tanács, utasítás, szó [√vac]

vācya mfn
mondandó, beszélendő, megnevezendő, megszólítandó [√vac]

vad (vadati)
(1P) beszél vmt. (Acc) vknek (Acc); dicsőít

vāda mfn
össz: vmről beszélő; m – beszéd, beszélgetés, kiejtés; tan, állítás, (vitaindító) tézis, tantétel, dogma [√vad]

vadana n
beszélés; száj, arc, vm eleje [√vad]

vādin mfn
mondó, beszélő; m – szónok, tanár, tanító [vāda, √vad]

vah (vahati)
(1U) visz, hord, cipel, szállít

vāha mfn
hordozó, cipelő; m – hordozás, vivés; jármű, szekér [√vah]

vahni m
igavonó, szállító állat; szállító, kocsis; az áldozatot az isteneknek szállító = tűz, Agni; emésztés, jármű [√vah]

vahnitama mfn
legjobban igavonó, szállító; felajánlást a legjobban vivő [vahni]

vai
tényleg, valóban nagyon, kétségtelenül, (az előtte álló szót) nyomtékosító szó

vaidarbhi m
Vaidarbhi

vainateya m
Garuḍa, „Vinatā fia” [vinatā]

vairāgya m
színtelenedés, elsápadás; vm (Abl, Loc) iránti utálat, irtózás; ragaszkodásnélküliség, vágytalanság, lemondás [vi-rāga, vi-√rañj]

vairin mfn
ellenséges, kedvezőtlen, ártalmas; m – ellenség [vaira, vīra]

vaiśvadeva mf(ī)n
viśva-devákkal (minden istennel) kapcsolatos, istenek számára szent; n – reggel, délben és este végrehajtott szertartás (melyben a viśva-deváknak is áldoznak)

vaiśvānara mf(ī)n
minden emberhez tartozó, -rrel kapcsolatos, mindenütt jelenlévő, mindenki által imádott, egyetemes; minden emberből álló, teljes; m – Agni, tűz; Nap, Abszolút [viśvā-nara]

vaiśya m
3. társadalmi rend tagja (kereskedő, földműves), „letelepülő” [viś, √viś]

vaivasvata mf(ī)n
Nappal-Yamával-Manuval kapcsolatos; m – Yama, Vaivasvata Manu [vivasvat]

vāja m
erő, sebesség; verseny, háború, csata; kincs [√vaj]

vājaśravasa m
Vājaśravasa [vāja-śravasa]

vajra mn
„kemény, erős”, villámlás, Indra villámfegyvere; gyémánt [√vaj]

vaktavya mfn
elmondandó, kijelentendő; n – beszéd [√vac]

vaktṛ mfn
beszélő, mondó, bejelentő; brekegő; m – beszélő, szónok [√vac]

vaktra n
száj, „beszéd eszköze” [√vac]

vākya n
beszéd, szó, utasítás [√vac]

vallī f
kúszónövény (átv: kar, szemöldök, villám); fejezet [√val]

vāmana mfn
apró, törpeszerű; m – törpe, Vāmana [~√vam]

vana n
erdő, rengeteg, liget; bőség, sokaság; fa, faanyag [√van]

vāṇijya n
kereskedés, kereskedelem [vaṇij]

vapus mfn
szép formával rendelkező, formával bíró, testetöltött; n – alak, forma, szép alak, szépség; test [~√vap]

vara m
körülvevés, beborítás; kerület, tér; ajándék, áldás; mfn – választó; mfn – válogatott, legjobb, legkiválóbb, legértékesebb [√vṛ]

varaṇīya mfn
kiválasztandó, választható; kérhető (áldásként) [√vṛ]

varasad mfn
körben, nagy térben ülő; kivállókban ülő [vara-√sad]

vareṇya mfn
vágyandó, kívánandó, kiváló, legjobb [√vṛ]

variṣṭha mfn
légszélesebb, legnagyobb (uru felsőfoka); legjobb, legkiválóbb, legkívánatosabb (vara felsőfoka) [uru, vara]

varja mfn
vmtől mentes, vmt kizáró; -m – össz: vm nélkül, vm mentesen [√vṛj]

varjita mfn
kizár, kirekesztett, elhagyott, elkerült; vmtől megfosztott [√vṛj]

varṇa m
szín, külső, megjelenés; társadalmi rend (kaszt); hang, betű [√vṛ]

varṣa mfn
esős, vmlyen (össz) hulló eső; m – eső (szó szerint és képletesen), esőzés; év, korszak; földi kontinens, régió [√vṛṣ]

vārṣṇeya mfn
Kṛṣṇához tartozó; m – Kṛṣṇa, Vṛṣṇi leszármazottja [vṛṣṇi]

vartman n
keréknyom, örvény, út [√vṛt]

varuṇa m
„mindent beburkoló ég”, Varuṇa [√vṛ]

vas (vasati)
(1P) tartózkodik, él, folyamatosan vhol vagy vmben van

vaś (vaṣṭi)
(2P) akar, vágyik, utasít

vaśa m
akarat, szándék, vágy; erő, irányítás tekintély, uralkodás; össz: vmnek alárendelt [√vaś]

vāsas n
ruha, öltözék [√vas]

vāsava mf(ī)n
Vasukkal kapcsolatos, -tól származó; m – Indra (legfőbb Vasu) [√vas]

vaśin mfn
akarattal, erővel bíró; önuralommal bíró; uralkodó; m – uralkodó [√vaś]

vasu mf(u/vī)n
kiváló, jóságos, tündöklő; m – 8 Vasu; n – gazdagság, bőség [√vas]

vāsudeva m
Kṛṣṇa, Vasudeva fia [vasu-deva]

vāsuki m
Vāsuki, kígyókirály [vasu]

vaśya mfn
legyőzhető, irányítható, kezelhető, megszelídíthető, megalázható [√vaś]

vāva
nyomtékosító szó, az előtte álló szóra vonatkozik; csak, valóban, tényleg, igazán

vayas n
háló; madár [√vi]; élvezet, étel, felajánlás; (testi-lelki) energia, egészség, hatalom [√vī]

vāyu m
szél, levegő, lélegzet, testi életlevegő, Szélisten [√vā]

vayuna mfn
mozgó, tevékeny, cselekvő; izgatott, nyughatatlan; n – tudás, bölcsesség, érzékelés [√vī]

veda m
(anyagi és metafizikai) tudás; Véda [√vid]

vedānta m
Vedānta, „Véda vége”, a Védák végkövetkeztetése, filozófiai rendszer [veda-anta]

vedas n
tudás; gazdagság [veda, √vid]

veddhavya mfn
átszúrandó, kiszúrandó, megütendő; belépendő, átahatolandó (az elmével) [vedha, √vyadh]

vedi f
tudás [√vid]; tűzáldozati oltár helyekén szolgáló megemelt, kuśa-fűvel betakart, középen keskeny terület, amire az áldozat kellékeit rakják [√ve]

vediṣad mfn
áldozati oltár mellett ülő [vedi-√sad]

veditavya mfn
megtanulandó, megismerendő, megértendő, felismerendő [√vid]

vedya mfn
megismerendő, tudandó, elmagyarázandó; ismert, híres, ünnepelt [√vid]

vega m
izgatottság, nyugtalanság, sokk, roham, hajsza, lázas sietség; féktelenség, zabolátlanság, indulatosság, szenvedélyesség, késztetés; hirtelenség, gyorsaság; érzelmi kitörés, szenvedély; betegség-roham [√vij]

vepa mfn
rezgő (hangú) [√vip]

vepathu m
remegés, reszketés; mfn – remegő, reszkető [√vip]

vettṛ mf(rī)n
tudó, ismerő, tapasztaló, megfigyelő [√vid]

vi-ā-cakṣ (vyācaṣṭe)
(2Ā) elmond, előad; elmagyaráz, megmagyaráz

vi-ā-hṛ (vyāharati)
(1U) kiejt, kimond, mond, megnevez, nevén nevez

vi-anu-nad (vyanunadati)
(1P) megszólal, visszhangzik, hanggal tölt be

vi-āp (vyāpnoti)
(5U) elér, elterjed, kiterjed, áthat, behatol, kitölt, befed

vi-apa-ā-śri (vyapāśrayati)
(1U) oltalomra lel vmnél (Acc), segítségért folyamodik vmhez (Acc), ragaszkodik vmilyen tanhoz

vi-aś (vyaśnoti)
(5U) elér, megvalósít, birtokba vesz; áthat, betölt

vi-ati-tṝ (vyatitarati)
(1P) teljességgel átszel, legyőz

vi-bhā (vibhāti)
(2P) felragyog, fénylik, megvilágítódik, megjelenik, láthatóvá válik; beragyog, megvilágít; fényesen ragyog, szép, szemet magával ragadó; vmlyennek tűnő

vi-bhū (vibhavati)
(1P) felmelkedik, létrejön, kifejlődik, kiterjed, megjelenik; vmre képes; létezik

vi-cakṣ (vicaṣṭe)
(2Ā) tisztán lát, észre vesz, figyelembe vesz; láthatóvá válik, megmutatkozik

vi-cal (vicalati)
(1P) kimozog, megremeg; eltéved, felkavarodik, izgatottá válik, megsemmisül

vi-ceṣṭ (viseṣṭati)
(1U) hadonászik, vonaglik, gyötrődik, fetreng, vesződik

vi-cit (vicetati)
(1U) érzékel, tapasztal, észrevesz, felfog; (Ā) – láthatóvá válik, látható; des (vicikitsati): megkülönböztetni vágyik; töpreng, elmélkedik; bizonytalan, hezitál

vi-dhā (vidadhāti)
(3U) szétoszt, feloszt, részekre oszt, adományoz, átad; ellát, táplál; szétterít, szétáraszt; sorba rak, elrendez; végrehajt, hatást gyakorol, okoz, csinál

vi-dhāv (vidhāvati)
(1U) lefut, lemegy, lesiklik, lefolyik, csörgedezik; elfolyik, átszivárog, eltűnik, elfut

vi-dhū (vidhūnoti, vidhūnute)
(5U) ide-oda mozog, megrázkódik, összevissza dobál; pislákol, lobog; eltávolít, elűz, elpusztít

vi-dṝ (vidṛṇāti)
(9P) széttép, szétszaggat, széthasít

vi-dviṣ (vidveṣṭi)
(2U) gyűlöl, ellenséges vmvel szemben; Ā – egymás kölcsönös gyűlölete

vi-dyut (vidyotate)
(1U) felvillan, felragyog, beragyog, kisüt (hajnali Nap); a villámlás erejével elsodor

vi-gup (csak desid: vijugupsate)
hátrál, elhúzódik; elrejteni, titkolni vágyik

vi-hā (vijihīte)
(3Ā) szét megy, kiterjed, kinyit, széttát (szájat); (vijahāti) – (3Ā) maga mögött hagy, elhagy, felad

vi-īkṣ (vīkṣate)
(1U) ránéz, észrevesz, figyelembe vesz, megvizsgál, megért

vi-jan (vijāyate)
(4Ā) megszületik, létrejön, származik; átalakul, vmvé válik; létrehoz, megszül, teremt

vi-ji (vijayate)
(1U) legyőz, meghódít, harcban megszerez; leigáz, irányít, ural; győzedelmessé, dicsővé válik; E/2 imp alakban felkiáltás, dicsőítés

vi-jñā (vijānāti)
(9U) megkülönböztet, különbséget tesz, megvizsgál, megért, helyesen tud vmt, felismer vmként

vi-kamp (vikampate)
(1Ā) remeg, reszket; megváltozik, átalakul

vi-kṝ (vikirati)
(6P) szétszór, eldobál; kiönt, kimond; széttép, szétszaggat, szétrepeszt

vi-mṛś (vimṛśati)
(6P) megérint (kézzel), érez; mentálisan érez, érzékel; megvizsgál, ellenőriz

vi-muc (vimuñcati)
(6U) kibont, eloldoz, kifog a hámból, igából, megállít; levesz (pl. ruhát); elhagy, elenged, felad, elkerül; kibocsát, kiáraszt

vi-muh (vimuhyati)
(4U) megzavarodik, összezavarodik, elkábul, eszméletét veszti, hibázik, eltéved

vi-nad (vinadati)
(1P) hangot ad ki, kiált, üvölt, bömböl

vi-naś (vinaśyati)
(4P) teljesen elpusztul, eltűnik

vi-ni-vṛt (vinivartate)
(1Ā) visszafordul, visszatér; elfordul, eláll vmtől, eltávolodik; megáll, abbahagy

vi-ni-yam (viniyacchati)
(1P) megállít, ellenőriz, szabályoz, korlátoz, visszavon, visszatart

vi-ni-yuj (viniyuṅkte)
(7U) igából, hámból kifog, elenged, szabadjára enged, elválaszt, kilő (nyilat); kijelöl, felruház, tekint

vi-nir-muc (vinirmuñcati)
(6P) elhagy (testet), meghal; pass: felszabadul, megszabadul, megszabadul vmtől (Inst)

vi-pari-vṛt (viparivartate)
(1Ā) körbefordul, gördül, halad

vi-paś (vipaśyati)
(4U) szétnéz, megvizsgál, észrevesz, felismer, megkülönböztet

vi-sad (viṣīdati)
(1P) kifárad, csügged, elkeseredik, bánatos, szomorú

vi-śiṣ (viśinaṣṭi)
(7P) megkülönböztet, meghatároz, bepontosít; hangsúlyoz, fokoz; meghalad

vi-sraṁs (visraṁsate)
(1Ā) szétesik, letörik, eltörik (csont), meggyengül, összeomlik, szétbomlik (haj)

vi-sṛj (visṛjati)
(U) kiáraszt, kibocsát, kiürít, ürít, kilő, eldob, könnyezik, kimond, elhagy, felad

vi-stambh (viṣṭabhnoti, viṣṭabhnāti)
(59P) rögzít, megerősít, megtámogat, megszilárdít, megállít, ellenőriz

vi-ud-as (vyudasyati)
(4P) szétdobál, szétszór; félretesz; elutasít, elhagy, felad

vi-ūh (vyūhati)
(1U) szétszed, elválaszt, külön helyez, feloszt, szétoszt; elrendez, (csata) sorba rendez

vi-vic (vivinakti)
(7P) szétválogat, szétoszt, elválaszt; elengedtet, megfoszt; megkülönböztet, eldönt; megvizsgál, megfontol; megmutat, bejelent

vi-vṛ (vivṛṇute)
(5U) felfed, megmutat, megnyilvánít, megvilágít, elmagyaráz; megnyilvánul

vibhāga m
felosztás, szétosztás, elválasztás, szétválasztás; rész; különbség, megkülönböztetés, szétválás [vi-√bhaj]

vibhāgaśas
felosztás, különbség szerint, külön-külön [vibhāga, vi-√bhaj]

vibhakta mfn
felosztott, szétosztott vkik között (Inst); elválasztott, különböző, részekre osztott [vi-√bhaj]

vibhāvasu mfn
fényben bővelkedő, fényes; m – tűz, tűzisten, Nap [vibhā-vasu, √vas]

vibhrama m
ide-oda mozgás, csapongás, bizonytalanság, változékonyság, összezavarodás; hiba; téves érzékelés, illúzió [vi-√bhram]

vibhrānta mfn
vándorolt, kavargott, vándorló; összezavart, izgatott, csapongó (elme); hibázott, hibázó; elterjedt (hírnév); zavart elméjű, részeg [vi-√bhram]

vibhraṣṭa mfn
lehullott, elsüllyedt, eltűnt, elveszett, vmtől megfosztott [vi-√bhraṁś]

vibhu mf(ū/vī)n
mindenütt létező, mindenhová kiterjedő, mindent átható, mindenütt jelenlévő; mindenható, hatalmas, erős, bármire képes; m – Úr (Brahmā, Viṣṇu, Śiva) [vi-√bhū]

vibhūti f
fejlődés, kiterjedés, kiáradás, bőség; természetfeletti erők (siddhi) megnyilvánulása [vi-√bhū]

vibhūtimat mfn
erős, hatalmas, fenséges, emberfeletti, természetfeletti [vibhūti, √bhū]

vibhutva n
mindenütt jelenlévőség; mindenhatóság, uralom [vi-bhū]

vicakṣaṇa mfn
látható, fényes, ragyogó; érzékelhető, megkülönböztethető; tiszta látású (szó szerint és képletesen), tapasztalt, vmben jártas, vmt ismerő [vi-√cakṣ]

vicetas mfn
figyelmetlen, megzavarodott; ostoba, tudatlan [vi-cetas, √cit]

vicikitsā f
kétség, bizonytalanság, kérdés [vi-√cit]

vicikitsita mfn
megkülönböztetni vágyott, megfontolni-megkérdőjelezni vágyott [vi-√cit]

vid (vetti, vedati)
(21U) tud, megért, ismer vmt; (vindati) – (6U) megtalál, felfedez, elér, megszerez, találkozik; mfn – tudó; f – tudás

vida m
tudás [√vid]

vidāhin mfn
égető, perzselő, szárító, gyulladást okozó [vi-√dah]

viddha mfn
átszúrt, átlyukasztott, leszúrt, megsértett, levágott; megvert; vmvel teljes, megvert, sújtott [√vyadh]

vidh (vidhati)
(6P) imád, vmvel tisztel (Istent, istent), tiszteletteljesen megajándékoz, felajánl; kegyes vkvel szemben, vkt támogat

vidha mfn
össz: vhny szoros; féle, fajta; -ā – felosztás, rész; össz: -féle, -fajta [vi-√dhā]

vidhāna mf(ī)n
elrendező; végrehajtó, cselekvő, birtokló, vmvel bíró; n – rend, mérték, elrendezés, szabályozás, szabály, tanítás, vallási előírás, módszer, mód [vi-√dhā]

vidhārayitavya mfn
támogatandó, fenntartandó [vi-√dhā]

vidheya mfn
végrehajtandó, elvégzendő; használandó, alkalmazandó; meghatározandó, eldöntendő, elrendezendő; irányítandó, vezetendő, legyőzendő, fegyelmezendő; n – kötelesség, szükség [vi-√dhā]

vidhi m
szabály, törvény, előírás, rituálé; eszköz; tett, elvégzés, megvalósítás

vidhi-dṛṣṭa mfn
szabály által leírt, szabályokat figyelembe vevő [vidhi-dṛṣṭa; √dṛś]

vidhivat
szabály szerint [vidhi]

vidita mfn
tudott, ismert, megértett, érzékelt; m – tanult bölcs [√vid]

vidvas mf(uṣī)n
aki már megismert, aki tud, bölcs; m – bölcs [√vid]

vidyā f
tudás [√vid]

vidyotayitavya mfn
szemléltetendő, megvilágítandó [vi-√dyut]

vidyut mfn
villanó, felvillanó, ragyogó; f – villám, villámlás-fegyver [vi-dyut]

vigata mfn
szétment, szétszóródott; elment, eltávozott, eltűnt, elhunyt [vi-√gam]

viguṇa mfn
hiányos, tökéletlen, vmtől (össz) megfosztott; sikertelen, nem hatékony; tulajdonságoktól mentes; erények nélküli, gonosz, bűnös [vi-guṇa, √grah]

vihāra m
szétosztás, elrendezés; játék, sport, kedvtelés [vi-√hṛ]

vihāya
hátrahagyva, vmtől távolságot tartva, elutasítva, figyelmen kívül hagyva; vm ellenére

vihita mfn
végrehajtott, megcsinált; elrendezett, parancsolt, utasított; szétosztott, adományozott, vmvel ellátott, kiosztott, adott; n – parancs, előírás, rendelet [vi-dhā]

vijaya m
győzelem, győzelemért folytatott küzdelem, diadal legyőzés; díj [vi-√ji]

vijita mfn
legyőzött, meghódított, elnyert, megszerzett [vi-√ji]

vijñāna n
megkülönböztető képesség; profán, evilági tudás (vö: jñāna); össz: megkülönböztetés [vi-√jñā]

vijñānavat mfn
megkülönböztető képességgel megáldott [vi-√jñā]

vijñāta mfn
megértett, ismert, tapasztalt; közismert, híres [vi-√jñā]

vikāra m
forma, természet változása, átalakulása, kimozdulás a természetes állapotból, átalakulás, változás; betegség, sérülés, nyugtalanság, izgatottság [vi-√kṛ]

vikārin mfn
változásra képes, megváltoztatható, változó, átalakuló; érző, szerelmes; labilis, hűtlen [vikāra, vi-√kṛ]

vikarman n
tiltott, helytelen, törvénytelen tett; szerteágazó kötelesség; mfn – helytelenül, rosszul cselekvő, nem cselekvő [vi-√kṛ]

vikarṇa mfn
szétálló fülű; fülnélküli; m – Vikarṇa, Dhṛtarāṣṭra fia [vi-karṇa, √karṇ]

vikrama m
lépés, terpesz; haladás, séta, menés; hősies tett, bátorság, erő [vi-√kram]

vikrānta mfn
túllépett; bátor, erős, győzedelmes [vi-√kram]

vilagna mfn
belekapaszkodott, odaerősített, odaragadt, odakötött, összekapcsolt, függő, (ki-le)lógó, felfüggesztett [vi-√lag]

vimatsara mfn
irigységtől, féltékenységtől mentes [vi-matsara; ~√mad, ~mad]

vimohita mfn
összezavart, megtévesztett, félrevezetett, megbabonázott, rászedett [vi-√muh]

vimokṣa m
kioldozás, köteléktől megszabadulás, vmtől megszabadulás [vi-√muc]

vimokṣaṇa mfn
vmtől (össz) megszabadító; n – kioldás, eloldozás; felszabadulás, megszabadulás [vi-√muc]

vimṛtyu mfn
halálnak nem alárendelt [vi-mṛtyu]

vimūḍha mfn
megzavarodott, összezavarodott, bizonytalan, félrevezetett, ostoba [vi-√muh]

vimukta mfn
vmtől (Inst, Abl) eloldozott, megszabadult, megfosztott, vmt elhagyott, elfordult [vi-√muc]

vinā
nélkül, kivéve

vināśa m
teljes elvesztés, megsemmisülés, pusztulás, halál [vi-√naś]

vinaṣṭi f
veszteség, pusztulás [vi-√naś]

vinaya m
vezetés, (erkölcsi) útmutatás, tanítás; helyes viselkedés, jó modor [vi-√nī]

vinigraha m
elválasztás, felosztás; visszatartás, korlátozás, megállítás, irányítás [vi-ni-√grah]

vinirmukta mfn
felszabadult, megmenekült, megszabadult, vm (Inst, össz) alól felmentett [vi-nir-√muc]

viniścita mfn
szilárdan eltökélt; -am – kétségtelenül, bizonyosan [vi-nis-√ci]

vinivṛtta mfn
visszafordult, visszatért, visszavonult; elfordult, vmtől (Abl, össz) távol maradó, tartózkodó, megszabadult, vmnek véget vetett, megállított [vi-ni-√vṛt]

viniyata mfn
szabályozott, visszafogott, megfékezett [vi-ni-√yam]

vip (vepate)
(1U) remeg, reszket, rezeg, fekavarodik

viparīta mfn
körbefordult, megfordult; fejjel lefelé, fordítva, ellentétesen lévő; kedvezőtlen, rossz, helytelen, szabálytalan [vi-pari-√i]

vipaścit mfn
tanult, inspirált tudatú, vmben jártas [vipas-cit, √vip, √cit]

vipaścita mfn
inspirált, tanult, jártas [vipas-cit, √vip, √cit]

vipratipanna mfn
szét felé ment; megzavarodott, bizonytalan; ellentétes, más véleményű; hibás; tiltott [vi-prati-panna; √pad]

viprayukta mfn
elválasztott, eltávolított, vmből hiányzó, vmtől mentes, szabad, vm néküli [√yuj]

vīra m
hős, vezető, férfi, férj [~√vīr]

viracita mfn
alkotott, létrehozott, megírt [vi-√rac]

virahita mfn
elhagyott, magányos; elválasztott, vmtől mentes, megfosztott [vi-rahita, √rah]

viraja mfn
portól mentes, tiszta [vi-raja]

virāṭa m
Virāṭa király

vīrya n
férfiasság, hősiesség, bátorság, erő, hatalom, hőstett; férfierő, férfi mag [vīra]

vīryavat mfn
erős, hatalmas, szilárd akaratú, eredményes, győzedelmes [vīrya]

viś (viśati)
(6U) belép vmbe (Acc, Loc), áthat, elmerül vmbe (Acc); f – település, ház, közösség, törzs, emberek (pl), vaiśya, telepes, földműves, a 3. rend tagja

viṣa n
méreg, bármilyen ártalmas dolog [√viṣ]

viṣāda m
csüggedés, bágyadtság, erőtlenség, lankadtság, lehervadtság, kimerültség; levertség, reményvesztettség, kétségbeesés [vi-√sad]

viṣādin mfn
elkeseredő, csüggedő, levert, kedvetlen [vi-√sad]

viśāla mfn
tágas, kiterjedt, széles, hatalmas, fontos, előkelő, bőséges [~√viś]

viṣama mfn
egyenlőtlen, nem sima, durva (felületű); szokatlan, szabálytalan, különböző; nehéz, fájdalmas, rémes; n – egyenlőtlenség, göröngyösség; nehézség, balszerencse, veszély [vi-sama]

viśārada mfn
tapasztalt, jártas, tanult, bölcs [vi-śārada, śarad]

visarga m
elengedés, kiengedés, megszabadulás, kiürítés; másodlagos teremtés [vi-√sṛj]

visarjayitavya mfn
kibocsátandó, ürítendő [vi-√sṛj]

viṣaya m
terület, hely, tárgy, érzéktárgy (minden, ami érzékelhető), téma, ügy, tudattárgy [√viṣ]

viśeṣa m
megkülönböztetés, különbség vm és vm között (két Gen, két Loc, Gen-Inst), egyéni jellemző, jellemvonás; féle, egyén, faj, sajátos csoport; össz: megkülönböztetett, kiváló, különleges [vi-√śiṣ]

viśiṣṭa mfn
megkülönböztetett, különböző, egyedi, sajátos, különleges, jellegzetes; vm (Inst, össz) által jellemzett; kiváló, legjobb [vi-√śiṣ]

vismaya mfn
gúnytól mentes; m – csoda, meglepetés, elképedés, megrökönyödés [vi-√smi]

vismita mfn
elképedt, meghökkent, meglepődött, megzavarodott, rácsodálkozott [vi-√smi]

viṣṇu m
Viṣṇu, „mindent átható, mindig aktív” [√viś, √viṣ]

visphuliṅga m
szikra [vi-sphu-liṅga]

visras f
lehullás, gyengeség, hanyatlás

vistāra m
kiterjedés, kifeszülés, szélesség; részletezés [vi-√stṛ]

vistara mfn
hosszú, terjedelmes; m – kinyújtás, kiterjedés, meghosszabbítás; sokaság, nagy tömeg; intenzivitás; apró részlet; -eṇa – terjengősen, hosszában, teljesen, részletesen [vi-√stṛ]

vistaraśas = vistaratas
hosszan, terjengősen, teljesen [vistara, vi-√stṛ]

viṣṭhita mfn
álló, tartózkodó, elhelyezkedő, jelenlévő [vi-√sthā]

viśuddha mfn
teljességgel megtisztult, tiszta, bűntelen, erényes [vi-√śudh]

viśuddhasattva mfn
megtisztult jellemű, tisztán a jóság minőségében lévő [viśuddha-sattva]

viśuddhi f
teljes megtisztulás, (külső-belső) tisztaság, szentség; helyreigazítás, kijavítás, hibamentesség, pontosság [vi-√śudh]

viśva mfn
minden, mindegyik, mindenki; egész, teljes, egyetemes; mindent átható, mindenütt jelenlévő; m – egyéniség, identitás a tudatban; -e m pl – istenek (együtt); n – világegyetem [√viś]

viṣvañc mf(viṣūcī)n
minden irányba forduló, haladó, mindent átható, mindenütt jelenlévő, általános; szétmenő, vmtől elváló; bármilyen állapotot felvevő [viṣu-√añc]

viśvarucī f
mindent beragyogó [viśva-ruca]

viśvarūpa mfn
végtelen sok alakú, formájú, megjelenésű; m – Śiva, Viṣṇu, Kṛṣṇa [viśva-rūpa]

viśvatas
minden irányból, irányban, körben mindenhol, egyetemesen [viśva, √viś]

viśvatomukha mfn
mindenfelé néző arcú; -am – minden irányban [viśvatas-mukha]

viśveśvara m
mindenség Ura, Śiva, Viṣṇu, Kṛṣṇa [viśva-īśvara]

vīta mfn
elment, eltávozott, eltűnt, elpusztult, elveszett; vágyott, kívánt; n – vágy [vi-√i]

vitata mfn
kiterjedt, kifeszült, szétterjedt; beburkolt, kitöltött; széles, hosszú, kiterjedt, meghosszabbított [vi-√tan]

vitta mfn
ismert, tudott; ünnepelt, híres; megtalált, elnyert, megszerzett, birtokolt; n – vagyon, javak, hatalom (bármi, ami megszerzett) [√vid]

vitteśa m
„gazdagság ura”, Kuvera [vitta-īśa, √vid, √īś]

vivardhana mf(ī)n
fokozó, növelő, elősegítő [vi-√vṛdh]

vivarjita mfn
elkerült, elhagyott, megfosztott, vmtől szabad, mentes [vi-√vṛj]

vivasvat mfn
ragyogó, tündöklő, fényt árasztó; m – Nap, napisten [vi-√vas; vi-√uṣ]

vividha mfn
különféle, sokféle; -am – különféleképp [vi-√dhā]

vivikta mfn
szétválasztott, elválasztott, megkülönböztetett; távoli, magányos, egyedüli; n – magányos hely [vi-√vic]

vivṛddha mfn
megnőtt, felfokozott, hangsúlyozott, kifejlődött, megerősödött, hatalmas [vi-√vṛdh]

vivṛta mfn
felfedett, kitakart, láthatóvá tett, meztelen; nem bezárt, nyílt; látványos, látható, publikus [vi-√vṛt]

viyoga m
szétválás, elválás, vm hiánya, elvesztése, feladása [vi-√yuj]

viyukta mfn
elválasztott, szétválasztott, vmtől megszabadult, vmtől megfosztott [vi-√yuj]

vṛ (vṛṇoti, vṛṇute; vṛṇāti, vṛṇīte; varati, varate)
(591U) beburkol, elfed, bezár, elzár; ellenőriz, visszatart; (59U) – választ, kiválaszt

vraj (vrajati)
(1P) megy, halad, vándorol, mozog; vmilyen állapotba, helyzetbe kerül, vmilyenné válik

vrata m
akarat, irányítás, szabály; cselekvés, működés, viselkedés; vezeklési, gyakorlási fogadalom [√vṛ]

vrātya m
vrātya rendbe tartozó aszkéta [vrata]

vṛddha mfn
felnőtt, megnőtt, felfokozódott, megöregedett (rangidős, tekintélyes) [√vṛdh]

vṛddhaśravas mfn
nagy gyorsasággal bíró, sebes; m – Indra [vṛddha-śravas]

vrīhiyava m du,pl
rizs és árpa [vrīhi-yava]

vṛj (vṛkte) (ved: varjate vṛṅkte)
(2P) hajlít, fordít, kicsavar; összegyűjt, marokba fog; eltávolít, eltérít; kiválaszt

vṛjina mfn
hajlott, görbült, megtört (szó szerint és képletesen); szerencsétlen, bajhozó; göndör; n – bűn, baj, szenvedés [√vṛj]

vṛkodara m
Bhīma, „farkasgyomrú” [vṛka-udara]

vṛkṣa m
fa [~√bṛh, ~√vraśc]

vṛṣṇi mfn
férfias, erős, hatalmas; m – Vṛṣṇi nemzetség [√vṛṣ]

vṛṣṭa mfn
esett eső, esőzött [√vṛṣ]

vṛt (vartate)
(1Ā) fordul, pörög; tovább halad, fejlődik, végbe megy, megtörténik; létezik, tartózkodik vmben (Loc); cselekszik, viselkedik, tevékenykedik

vṛta mfn
beburkolt, elrejtett; bezárt, körbezárt; vmvel teljes, teli, megáldott; megállított, visszatartott; kiválasztott, kedvelt, szeretett; n – kincs, gazdagság [√vṛt]

vṛtta mfn
fordult, mozgásba jött, hozott (pl. kerék); megtörtént, előfordult; gyakorolt, folytatott; befejezett, elvégzett; megtanult; elmúlt; n – előfordulás, használat, átalakulás; esemény, ügy, dolog, alkalom; folyamat, gyakorlat, életmód, viselkedés [√vṛt]

vyādhi m
betegség, rendellenesség, zavar [√vyadh]

vyāghra m
tigris [vi-ā-√ghrā]

vyākaraṇa n
különválasztás, megkülönböztetés; részletes leírás, magyarázat; nyelvtan, nyelvtani elemzés [vi-ā-√kṛ]

vyakta mfn
megnyilvánult, láthatóvá vált, nyilvánvaló, egyértelmű [vi-√añj]

vyakti f
megnyilvánulás, láthatóvá válás, nyilvánvalóság, egyértelműség [vi-√añj]

vyāmiśra mfn
összekevert, vmvel elkevert, kiegészített; sokféle, különféle [vi-ā-√miśr]

vyāna m
az egész testben szétáradó, keringő életlevegő (udāna fia, apāna apja) [vi-√an]

vyāpaka mf(ikā)n
átaható, szétterjedő, kiterjedt, mindenhová kiretjedő, szétterjedő [vi-√āp]

vyapāśraya mfn
támogatás/bizalom nélküli, önmagától függő; m – oltalom/támogatás helye, oltalom; össz: oltalomvétel, támogatásra lelés [vi-apa-ā-√śri]

vyapeta mfn
szétment, darabokra szakadt, elválasztódott; elmúlt, meghalt; vm (össz) ellentétes [vi-apa-√i]

vyāpta mfn
szétterjedt, áthatott, kiterjedt, beborított, megtöltött; magában foglalt, benne foglalt; elért, birtokolt [vi-√āp]

vyāsa m
felosztás, elrendezés; Vyāsa [vi-√as]

vyath (vyathate)
(1U) remeg, reszket, imbolyog, meginog, elesik, elbukik, elveszt vmt, elmében nyugtalanná, zaklatottá válik, megrémül, fájdalmat szenved el

vyathā f
izgatottság, felkavarodottság, nyughatatlanság, szorongás, fájdalom, félelem [√vyath]

vyatīta mfn
elment, elmúlt, eltávozott, meghalt [vi-ati-√i]

vyātta mfn
kinyitott, nyitott (száj); n – nyitott száj, állkapocs [vi-ā-√dā]

vyavasāya m
erőfeszítés, fárasztó tevékenység; eltökéltség, elhatározás, szándék [vi-ava-√so]

vyavasita mfn
befejezett, elvégzett, lezárt; próbált, törekedett; eldöntött, meghatározott; akarattal bíró, elhatározott; megállapított, lerögzített, ismert [vi-ava-√so]

vyavasthita mfn
elhelyezett, lerakott, vmben megállapodott, megszilárdult, vmn nyugvó; sorba rakott, (csatasorba) felállított [vi-ava-√sthā]

vyavasthiti f
külön rakás, megkülönböztetés, elválasztás, különbség; szilárdság, állhatatosság, döntés, elhatározás [vi-ava-√sthā]

vyoman m
menny, ég, tér (mint elem), levegő (külső, belső) [?vya-ūma, ?√vye]

vyomasad mfn
égben tartózkodó [vyoman-√sad]

vyūḍha mfn
szétszedett, felosztott, elrendezett [vi-√vah]

yā (yāti)
(2P) megy, halad vm felé; elér, belép, vmné válik

yad mfn
aki, ami

yadā
amikor

yādas n
nagy vízi szörny; vízi élőlény

yādava mf(ī)n
Yadu leszármazottja, vele kapcsolatos, m – Kṛṣṇa

yadi
ha

yadṛcchā mfn
spontán, véletlen; f – össz: önmagától való, véletlen vm, vakszerencse [√ṛ]

yadṛcchayā
spontánul, véletlenül, váratlanul [√ṛ]

yādṛś mfn
amiféle, amilyen természetű, ahogy lévő [yad-√dṛś]

yadvat
ahogyan [yad]

yaj (yajati)
(1U) áldoz, felajánl, imád

yajatra mfn
imádatra méltó, érdemes [yaja, √yaj]

yājin mfn
imádó, áldozó [√yaj]

yajña m
imádat, áldozat [yuj]

yajñarūpa mfn
áldozat formájú, áldozatként formát öltött, n – áldozat formája, tulajdonsága [yajña-rūpa]

yajus n
prózában írt áldozati szöveg; Yajur-veda; áldozat, imádat [√yaj]

yakṣa m
általában jó szándékú szellem (Kuvera követői, kincsei őrzői), természetfeletti lény [√yakṣ]

yam (yacchati)
(1U) fenntart, támogat; felemel; kiterjed, kinyúl; visszatart, bent tart, irányít, kontrollál; adományoz

yāma m
mozgás, fejlődés, haladás; út; szekér; elmúlás, vég; korlátozás, visszatartás; nap 1/8-a (kb. 3 óra) [yama, √yam]

yantra n
kötés, kötözés eszköze; szerkezet, felszerelés, (mérnöki) gépezet, berendezés; ábra, amulett; erő, hatás; -ena – erővel [√yam]

yaśas n
hírnév, dicsőség, ismertség, megbecsültség; mfn – szép

yaṣṭavya mfn
(áldozat által) imádandó; feláldozandó [√yaj]

yat (yatati)
(1U) nyújtózik vmért, törekszik vmre, erőfeszítést tesz

yāta mfn
elment, elhaladt, elmenekült, elmúlt, vmlyen ösvényre lépett, vmvé/vmlyenné vált; elhasznált, tönkrement, megromlott; n – mozgás, fejlődés, út; múlt idő [√yā]

yatas
amiből, ahonnan, amikortól, amiért [yad]

yathā
ahogyan [yad]

yathākāla m
megfelelő idő, alkalmas pillanat; -am – megfelelő/alkalmas idő szerint [yathā-kāla]

yathākāma mfn
vágy szeritni; -am – vágy szerint, könnyedén, kényelmesen

yāthātathyatas
igazság szerint, igazából, tényleg, valóban [yathā, tathya, tathā]

yathāvat
vminek megfelelően, helyesen, pontosan [yathā]

yathokta mfn
ahogy mondott, korábban mondott, említett; -am – az elmített módon, korábbi elmondás szerint [yathā-ukta; √vac]

yati m
elrendező, elintéző; törekvő, gyakorló, hívő, aszkéta; f – önuralom, önkontroll; megállítás, szünet (zenében, szövegben) [√yat]

yatra
ahol, amiben, amikor [yad]

yātrā f
menés, haladás, utazás, menetelés, zarándoklat; ünnep, fesztivál [√yā]

yauvana n
ifjúság, fiatalkor [yuvan]

yāvat mfn
amilyen nagy, sok, gyakori, hosszú, régi; – amennyire nagyon, távol, sokan [yad]

yoddhavya mfn
legyőzendő, harcolandó [√yudh]

yodha m
harcos, katona [√yudh]

yoga m
igába, hámba fogás; összekapcsolódás, egyesülés; alkalmazás, felhasználás; összpontosítás, meditáció; erő; gyűjtés, szerzés, gazdagság, tulajdon [√yuj]

yogakṣema m
a megszerzett dolgok biztos birtoklása; vagyonvédelem, jólét, bőség, szerzés és a megszerzett megőrzése [yoga-kṣema, √yuj, √kṣi]

yogamāyā f
Isten ereje (a teremtésben), isteni „káprázat”; ≠ māyā [yoga-māyā]

yogin mfn
igába fogott, megzabolázott; összekapcsolódott, egyesült, össz: birtokolt; m – jóga-gyakorló [yoga, √yuj]

yoktavya mfn
egyesítendő, fókuszálandó; gyakorolandó, alkalmazandó, vmvel lefoglalandó [√yuj]

yoni mf
méh, hüvely; születés helye, forrás, eredet; család, faj, kaszt [√yu]

yoṣitā f
nő, feleség

yu (yuyoti)
(3P) elválaszt, leválaszt, elűz, megszabadít, elhírít, megvéd vmtől, távol tart

yuddha n
háború, csata [√yudh]

yudh (yudhyate)
(4Ā) harcol, vk ellen (Acc) vk oldalán (Inst); m – harcos; f – harc, csata, háború

yudhāmanyu m
Yudhāmanyu, „harc által feltüzelt” [yudh, manyu]

yudhiṣṭhira m
Yudhiṣṭhira, „harcban szilárd” [yudhi-sthira]

yuga n
járom, iga, fogat; világkorszak (kṛta=satya, tretā, dvāpara, kali) [√yuj]

yugapad
„ugyanazon igában lévően”, együtt, közösen, ugyanakkor, egyidejűleg [yuga-√pad]

yuj (yunakti)
(7U) igába, hámba befog; felszerel, elrendez, felkészít, előkészít, használ, alkalmaz; vmre (Loc) irányítja az elméjét, vm felé fordul; (tudatilag) egyesül vmvel (Loc, főként: önvaló, Abszolút); részesít, ad, juttat vmt (Acc) vkinek (Gen, Loc); birtokol, használ, vmvel (Inst) megáldott

yukta mfn
igába, hámba fogott, vmbe (Inst, Loc) befogott; egyesített, összekapcsolódott, egységben lévő; alkalmazott, használt, vmben részt vevő, vmben jártas, elmerülő; vmre alkalmas, megfelelő; vmvel foglalkozó [√yuj]

yuktatama mfn
egyesítettek legkiválóbbja [yukta, √yuj]

yuktātman mfn
elmében összeszedett, fegyelmezett, összekapcsolódott [yukta-ātman]

yuyudhāna m
Yuyudhāna = Sātyaki, „harcolni vágyó” [√yudh]

yuyutsu mfn
harcra vágyó [√yudh]